A kormány százmilliárdos fejlesztése csak mézesmadzag a debreceni akkugyárakért

Tizenhét útszakasz és csomópont, valamint együttesen tizennégy, a város déli és északi gazdasági övezetét érintő közmű beruházás tervezésére vagy kivitelezésére „pántlikázott meg” mintegy 112 milliárdos debreceni fejlesztést a kormány. A kormányhatározat tételesen felsorolja ezeket: szerepel köztük például több tehermentesítő út, autópálya-felhajtó, kétszer-kétsávos útszakasz tervezése és előkészítése vagy épp a keleti elkerülő út környezetvédelmi engedélyének megszerzése.

Igaz, amíg ezeknek a városlakók közérzetét javító útfelújításoknak a zöme inkább csak a tervezés-előkészítés szintjén szerepel a határozatban, addig az akkumulátorgyáras beruházásokkal érintett két gazdasági övezetben, a déliben és az északiban konkrét kivitelezési munkákra címkézték meg a milliárdokat. Vagyis – vélik debreceniek – jóval valószínűbb, hogy ezek a közeli jövőben meg is valósulnak, míg az útfejlesztési tervek akár az íróasztalfiókban is maradhatnak évekig.

– A város úthálózata és infrastruktúrája nem a 21., hanem még a 20. századot, annak is a közepét idézi. Olykor egy autó alatt beszakad az út, máskor egy csőtörés miatt víz alatt áll több utca – fogalmazott lapunknak Mándi László, a Momentum helyi önkormányzati képviselője. Hozzátette: ráfér a fejlesztés Debrecenre, de azt mézesmadzagként elhúzni annak érdekében, hogy az akkumulátorgyárak építését, mint valami békát, lenyeljék a helyiek, nem tisztességes árukapcsolás.

– Nem eszik olyan forrón a kását – ezt már Gondola Zsolt, a Civil Fórum Debrecen Egyesület önkormányzati képviselője mondta lapunknak a tervekre. Emlékeztetett: a jobboldal eddig már két alkalommal is virtuálisan kampányolt azzal – és nyert végül választást is –, hogy kiépítik a városban a busz, a villamos és a vonatközlekedést összehangoló intermodális központot. Látványtervek születtek, több száz millió forint ment el az előkészítésre, eltelt nyolc-tíz év, és a tervekből nem lett semmi. Szerinte így lesz a most beharangozott beruházások többségével, kivéve talán azokat, amelyek az akkumulátorgyárak konkrét érdekeit szolgálják.

– summázta.

Debrecenben két nagy akkumulátorgyár építését jelentették be az utóbbi egy évben. A kínai CATL a déli övezetben húzza fel Európa egyik legnagyobb vegyi gyárát, míg a szintén kínai Eve Energy a BMW kérésére települ az észak-nyugati övezetbe: előbbi a tervek szerint kilencezer, míg utóbbi ezer embernek adna munkát.

A kormány mindkét projektet bőkezűen támogatja, a CATL iparági számítások szerint több mint 300 milliárd forintot kap a magyar büdzséből, míg utóbbi az eddigi bejelentések szerint 14 milliárdot. Csakhogy a konkrét, állítólag a magyarok munkavállalását ösztönző – valójában ázsiai vendégmunkások ezreinek munkahelyet teremtő – közpénzeken túl

A most bejelentett 112 milliárd forintos támogatásból fedezik például a Déli Gazdasági Övezetben a terület teljes úthálózatának kialakítását 16 kilométer hosszan, komplett infrastruktúrával, vagyis ivóvízzel, szennyvízzel, gázzal, villamos energiával ellátva, a földgáz- és ivóvízhálózat fejlesztésére 5,5 kilométer hosszúságú, míg a szennyvízhálózat bővítésére 4 kilométeres csővezetéket építenek, de a technológiai vízellátást biztosító szürkevíz-csővezeték kiépítése is megtörténik, 3,5 kilométer hosszan. Két, összesen 30 megawatt teljesítményű napelemparkot hoznak létre itt 41 hektáron és környezetvédelmi monitoring rendszert telepítenek. Véderdő-telepítéssel gondoskodnak a por és a zajszennyezés mérsékléséről, és az ipari terület eltakarásáról – ám a helyiek szerint ezeket sem állami pénzből kellene fedezni, hanem a beruházónak illene gondoskodnia róluk. Az Északnyugati Gazdasági Övezetben megépítik a Debreceni Logisztikai Központot, amely magában foglalja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal irodaházát, továbbá vámudvart és komplett vámkezelési szolgáltatásokat telepítenek ide – ám ez sem a debreceni városlakók, hanem a gyárak ügymenetét könnyíti meg.

Ráadásul a kormány nem most dönti először a pénzt Debrecenbe olyan infrastruktúra fejlesztésekre, amelyek szavak és lózungok szintjén a helyiek, valójában azonban a termelő cégek javát szolgálják. Májusban – miként arról beszámoltunk – közel 175 milliárd forintnyi itteni fejlesztési programról döntöttek, amelynek keretében kiépítik a Déli Gazdasági Övezet szennyvízelvezetését szolgáló vezetékét, elkészítik a városi ivóvíz-hálózat és vízbázisok fejlesztésének kiviteli terveit, fejlesztik a városi szennyvíz-hálózat és szennyvíztelepet, bővítik az ipari szennyvíz-tisztítás kapacitását, illetve lehetővé teszik a gazdasági övezetek nagyobb mértékű szürkevíz-használatát, ami újfent az akkumulátorgyárak igényeit elégíti ki.