- Politikai fegyver lett a nemzetegyesítés: nem csak Magyarország ad állampolgárságot a határon túlijainak, de ekkora cirkusz sehol máshol nincs

A könnyített honosítás 2010-es bevezetése óta borzolja a kedélyeket és időről-időre államközi feszültséget szül. Legutóbb az amerikai vízumszigorítás kapcsán került újra rivaldafénybe a kérdés. Az Egyesült Államok  már 2021. novemberétől szűkítette a vízumkedvezményt, megfosztva a lehetőségtől azokat magyar állampolgárokat, akik nem a mai Magyarország területén születtek. Az új szigorítás kapcsán ki is mondták, hogy a tömeges könnyített állampolgárság biztonsági kockázatot hordoz.

Az aggodalom jogos, hiszen az elmúlt 13 évben mind Áder János, mind Novák Katalin államfő csalás miatt vont már vissza ukrajnaiaknak biztosított magyar állampolgárságot, de ez egyáltalán nem magyarázza az eleve magyar állampolgárként születettek vízumkorlátozását. Washington valóban politikai üzenetet küldött a Moszkvával összekacsintó magyar kormánynak.

Az Egyesült Államoknak, mint minden más országnak szíve-joga annak biztosítani vízumkedvezményt, akinek akar, a saját szempontjai szerint megfelelőnek tart. Nyugodtan megkockáztathatjuk azonban, hogy ha 2010-ben Magyarország már nem lett volna a Visa Waiver program kedvezményezettje, azt a könnyített honosítás bevezetése után minden bizonnyal nem kapta volna meg.

a többi között a külhoni románoknak biztosított könnyített állampolgárság miatt. És ha megnézzük a Visa Waiver program részeseit, láthatjuk, közülük egyetlen állam sem él ezzel a gyakorlattal.

Azt is hozzátehető, hogy a könnyített magyar állampolgárságot nem csak nemzeti érzéstől fűtve, a történelmi igazságtétel miatt igényelték a szomszédos országok magyarjai. Bizony sokan - ezt magánbeszélgetésekben gyakran lehetett hallani, médiariportokban hallani olvasni  - azért, mert az gyakorlati haszonnal járt. A nem EU-tag országok magyarjai így jutottak uniós útlevélhez, amely egyben amerikai vízummentességet is biztosított, a romániai magyarok pedig a schengeni útlevélhez, ami kezdetben a brit munkavállalásnál jelentett előnyt, míg Romániára vonatkozott a korlátozás. 

A washingtoni szigorításra adott magyar kormányzati válasz is igen jellemző. A Joe Biden, az LMBTQ, gender- és a balliberális lobbi bosszúja sztereotípián túl,

És egyáltalán nem mellékesen, a valósággal finoman szólva köszönő viszonyban sem lévő érvekkel manipulál.

A kormányzati szereplők, valamint elemzői és médiaholdudvara azt hangoztatja, hogy ha a kabinet kiadta volna a kettős állampolgárok adatait az Egyesült Államoknak, azzal veszélybe sodorta volna a kárpátaljai és a szlovákiai magyarokat. A propaganda gépezet egyenesen azt állította, hogy a kárpátaljai magyarokat börtön fenyegette volna. Eltekintve attól, hogy ez az állítás gyakorlatilag azt jelenti, hogy az USA hatóságai továbbadták volna az adatokat, gyakorlatilag nem igaz. Szlovákia ugyan nem engedélyezi a kettős állampolgárságot, és megfosztja szlovák állampolgárságától azt, aki bejelenti, hogy más állam állampolgárságát is megszerezte (ami szintúgy nem szalonképes európai megoldás), de csak elméletileg ennyire szigorú. Mindeddig csak olyanok állampolgárságát vonták meg, akik maguk jelentették kettős állampolgárságukat, holott nyilván, ha akarnák, ennél azért több adatot tudnának megszerezni a szlovák szolgálatok is.

Az 1996-os ukrán alkotmány egy állampolgárságot ismer el, ugyanakkor kimondja, hogy ukrán állampolgárt nem lehet megfosztani állampolgárságától és attól a jogától, hogy megváltoztassa állampolgárságát. Ugyanez áll a hatályos, 2001-es állampolgársági törvényben is. Köztudott az ukrán vezetés számára is, hogy az ország, sőt a parlament is, tele van kettős-többes állampolgárokkal. Korábbi ukrán sajtóhírek szerint a legtöbben orosz, izraeli, román és magyar állampolgársággal rendelkeztek. Volodimir Zelenszkij és adminisztrációja, a jelenleg is külügyminiszter Dmitro Kuleba vetették fel először nyilvánosan – 2020-ban – a kettős állampolgárság engedélyezésének lehetőségét. Majd jött 2021. március elején az elnöki rendelet, amely megtiltotta, hogy a kettős állampolgárok bármilyen állami hivatalt, önkormányzati tisztséget viseljenek, stratégiai fontosságú állami vállalatokban vezető pozíciót töltsenek be, valamint államtitkokat sem ismerhetnek meg. De szankciókról, főképp börtönről a háború kitörése ellenére sem rendelkezik semmiféle ukrán jogszabály.

A könnyített magyar honosítás a szomszédsági kapcsolatokban is gyakran feszültséget kelt, mégpedig azért, mert az egész kérdést nemcsak hogy politikai reklámként használja az Orbán-kormány, hanem mert mindezt egy egyre kevésbé burkolt, a szomszédos államok által revizionistának tekintett kommunikáció kíséri. Gondoljunk csak a miniszterelnök nagy-magyarországos sáljára, vagy a horvátoknak címzett „nekünk is volt tengerünk, csak elvették” megjegyzésre, vagy a legutóbbi tusványosi beszédben elhangzott kijelentésre – „ennél azért többre van szükség, ha valaki a hazáért akar dolgozni az elszakított országrészekben” –, amelytől a szlovák külügy kapta fel újfent a vizet. A sor hosszan folytatható más jeles kormányzati szereplőkkel is, de nem lóg ki a sorból Novák Katalin „Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!” bejegyzése sem.

Bár a szomszédos országokban is mélyen gyökereznek az előítéletek és burkoltan vagy kevésbé burkoltan, főleg a szakszolgálatok eleve biztonsági kockázatként tekintenek a területükön élő más nemzetiségű állampolgáraikra, a magyar állampolgárság tömeges megszerzése után ez csak fokozódott. Nem beszélve arról, hogy a magyar politika által is az egyetlen üdvözítő megoldásnak tartott kisebbségi autonómiát végképp kiütötte a kettős állampolgárság. Az ukrajnai háború kitörése óta nyilvánvaló, hogy Euróbába egyhamar egyetlen ország sem fog területi autonómiát biztosítani olyan állampolgárainak, akik közben egy másik állam állampolgárai is tömegesen. (Putyin ugyanis épp az Ukrajna területén élő orosz állampolgárok jogainak védelmében robbantotta ki a fegyveres konfliktust. És nyilván, nem ő az első a történelemben, aki így járt el.)

Mindenki másképp csinálja

Sem Európában, sem az Európai Unióban nem ördögtől való a kettős állampolgárság intézménye. Ám, mivel az EU is nemzeti hatáskörben hagyta az állampolgárság kérdését, az „ahány ház annyi szokás” gyakorlata érvényesül. A kettős állampolgárság miatt azonban időnként így is vita lángol fel az érintett tagországok között.

Legutóbb 2018-ban, amikor a szélsőjobb osztrák szabadságpártnak köszönhetően Sebastian Kurz kormányának programjába is bekerült, hogy Ausztria osztrák állampolgárságot ad a dél-tiroli németeknek. Az ügy pikantériája, hogy az ötlet ellen hevesen tiltakozó Olaszország maga is engedélyezi a kettős állampolgárságot, Ausztria viszont tiltja.

de sok esetben kivételt tesznek – mint például Lettország az egykori politikai menekülteknek és leszármazottaiknak vagy Németország a lengyelországi németeknek, Utóbbiaknak ugyanakkor a német törvények nem biztosítanak szavazati jogot.

Görögországban létezik ugyan a kettős állampolgárság intézménye, de csak bizonyos esetekben. Az egykori katonai diktatúra elől menekültek hazatérhetnek és megtarthatják mindkét állampolgárságukat, azok a görög állampolgárok viszont, akik saját akaratukból szereznek másik állampolgárságot, elveszítik a régit. Az Albániában élő görög kisebbség tagjai a magyar státustörvényben biztosított magyar igazolványhoz hasonló személyi igazolványt igényelhetnek, de szavazati jogot ezzel nem szereznek.

Románia már a kilencvenes évektől lehetővé tette a könnyített honosítást a határon túli románok számára, egyben szavazati jogot is biztosított új, az országon kívül élő állampolgárainak. Horvátországnak hasonlóan járt el, jelenleg a balkáni államnak közel annyi állampolgára él határain kívül, főképp a szomszédos volt jugoszláv államokban, mint saját határain belül. Eredetileg minden kettős állampolgár rendelkezett horvát szavazati joggal is, de mivel itt valóban tömeges volt a külföldi voksolás, ami alapvetően befolyásolta a politikai viszonyokat, ma már csak a bejelentett horvátországi lakcímmel rendelkezők szavazhatnak automatikusan. A külföldön élők regisztrálhatnak a szavazásra, de levélszavazási lehetőségük nincs, voksaikat a külképviseleteken kell leadniuk.

Szlovéniában is adott a lehetőség a kettős állampolgárságra, de csak azok számára, akik a kérelem benyújtása előtt legalább egy évig az országban tartózkodtak és akiknek egyenes ágú felmenője szlovén állampolgár volt.

A többi, fel nem sorolt uniós tagállamban lehetséges a kettős állampolgárság megszerzése, de nem a magyarhoz hasonló könnyített honosítással.

A nem EU-tag Szerbia is gyakorolja a könnyített honosítást és engedélyezi is állampolgárai számára. Ukrajnában eddig sem volt engedélyezett a kettős állampolgárság, viszont nem is szankcionálták az azzal rendelkezőket.

Oroszország engedélyezi a kettős állampolgárságot, de az ukrajnai gyakorlathoz hasonlóan, saját területén a kettős állampolgárokat is kizárólag orosz állampolgároknak tekinti, és külföldön is így védelmezi őket. Moszkva nemcsak a határain túl élő oroszoknak biztosít állampolgárságot, hanem minden egykori szovjet tagköztársaság polgárának, aki a birodalom szétesése következtében vált hontalanná. A Szovjetunió megszűnésével mintegy 22-23 millió orosz rekedt Oroszország határain kívül.