Szeptember 1-je idén péntekre esik, így a diákoknak a jövő hét utolsó napján kell először iskolába menniük, miután a kormány – szakmai szervezetek kérése ellenére – nem módosított a tanévkezdés napján – derült ki a tanév rendjéről szóló rendeletből. A végső, elfogadott verzió több hetes csúszással, kedd este jelent meg a Magyar Közlönyben. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) korábban azt javasolta, hogy például a több mint kéthetes téli szünet legyen rövidebb egy nappal, így a diákoknak nem pénteken, hanem szeptember 3-án, hétfőn kellett volna először iskolába menniük. Ez a kollégistáknak lett volna különösen kedvező, nekik ugyanis most kétszer kell utazniuk: pénteken az első tanítási napra vagy tanévnyitóra, majd vasárnap a kollégiumi beköltözéshez.
A kormány ugyanakkor változtatott a téli szünet időpontján, de nem a későbbi tanévkezdés, hanem a hosszabb tavaszi szünet javára. A rendelet július végén megjelent tervezetében még december 20-át jelölték meg a téli szünet előtti utolsó tanítási napnak, ez december 21-ére módosult, a szünet utáni első tanítási nap változatlanul 2024. január 8-a lesz. Így a tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap nem 2024. március 28-ára, hanem március 27-ére esik, a szünet április 7-éig tart majd (az első tanítási nap április 8-a). Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap idén október 27-e, az iskolába november 6-án kell majd visszamenni. Bár a tanév változatlanul 180 tanítási napból áll, a hosszabb szünetek miatt a megszokottnál egy héttel tovább tart majd, az utolsó tanítási nap 2024. június 21-e.
A Belügyminisztérium szerint Szlovákiában sem okoz gondot a meghosszabbított tanévEgyszerre kell majd érettségiztetniük és órákat tartaniuk a tanároknak, ha meghosszabbítja a tanévet az Orbán-kormányA PSZ elnöke, Totyik Tamás lapunknak azt mondta, az, hogy a tanév rendjének végleges formája csak bő egy héttel az iskolakezdés előtt jelent meg, nem túl kedvező az intézmények és a tantestületek számára. Lényegében az utolsó pillanatban kell megtervezni, véglegesíteni a tanév szakmai előkészítését, a munkarendet, megtervezni a szabadságolást. A 17 napos téli szünetet továbbra is indokolatlanul hosszúnak tartja, úgy véli, az oktatásirányítás, ahogy tavaly, idén is energetikai okokból, rezsispórolás miatt döntött a több mint kéthetes téli pihenő mellett, ami szerinte azt is jelenti,
hogy a szülőknek kell megfizetniük a kormány elhibázott energiapolitikájának az árát.
Totyik Tamás azt is elhibázott lépésnek tartja, hogy a hosszabb tanév miatt az utolsó héten egybecsúszik a középfokú szóbeli érettségi vizsgák kezdete és a tanévzárás időszaka, ami megnövekedett munkaterhelést és szervezési nehézségeket is okozhat a tanároknak. A rendelet szerint a középfokú szóbelik június 17-étől július 3-áig tartanak majd, három munkanappal tovább, mint ami eredetileg a tervezetben szerepelt. Ám a PSZ elnöke úgy véli, az érettségi időszak meghosszabbítása nem nagy segítség, hiszen a június 17-ei héten így is egyszerre kell majd érettségiztetni és tanórákat is tartani a középiskolákban. A hosszabb tanév miatt változtatott a kormány a középiskolai beiratkozás időpontján is, az 2024. június 26-28-a lesz majd június 24-26-a helyett. Utóbbi ugyanis azt eredményezte volna, hogy az általános iskolákban egy hétvége alatt kellett volna megoldani az évzáró értekezleteket, a bizonyítványok törzskönyvezését.
A státusztörvény végrehajtása még mindig kérdéses
A tanév rendjének későbbi megjelenését Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár azzal indokolta a Népszavának adott interjújában, hogy a státusztörvényként is ismert új pedagógus életpályatörvény, amely július 15-én lépett hatályba, a tanév rendjének szabályait is módosította, így nem lett volna célszerű korábban kiadni. Ugyanakkor, miközben a státusztörvény már életbe lépett, annak végrehajtási rendelete továbbra sem jelent meg, ami a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter szerint is további, “apróbb” bizonytalanságokat okozhat a tanévkezdésben. Horváth Péter lapunk keddi cikkében úgy nyilatkozott, mivel a törvény a betölthető státuszokról is rendelkezik, a végrehajtási rendelet hiányában az intézményvezetők nem tudhatják teljes biztossággal, mennyi pedagógussal, nevelést-oktatást segítő munkatárssal számolhatnak a következő tanévben.
