Az elemzői várakozások szerint újabb 100 bázisponttal, 15-ről 14 százalékra csökkenti irányadó egynapos betéti kamatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa holnapi kamatdöntő ülésén. Szeptember végén újabb 100 bázispontos csökkentés borítékolható, így a jelenlegi egynapos kamat 13 százalékra csökkenhet, vagyis elérheti a 13 százalékon hagyott alapkamat szintjét. Innentől azonban kérdéses, milyen ütemben folytatódik a kamatcsökkentés.
A 12 havi drágulás üteme júliusra 17,6 százalékra mérséklődött, októberre 10, decemberre 7 százalék körüli inflációs adat várható, éves átlagban az idén 17, jövőre 5-6 százalékos pénzromlást várnak az elemzők. Ez még nagyon messze van a jegybank 3 százalékos inflációs céljától, vagyis ha nem akarja az MNB ugyanazt a hibát elkövetni, mint tavaly szeptemberben, akkor lassítania kell a kamatcsökkentéssel szeptember után.
Mégpedig a jegybank nem akar kétszer ugyanabba a folyó lépni. A tavalyi fiaskó óta a Monetáris Tanács minden nyilatkozatával és döntéseivel elkötelezte magát az antiinflációs politika mellett – ez több esetben konfliktushoz is vezetett a kormánnyal, amely nem az infláció mihamarabbi csökkentését, hanem a gazdasági növekedést erőlteti mind a mai napig meghozott intézkedéseivel. (Nincs olyan hét, amikor a kormány nem jelentene be olyan növekedésösztönző eszközt - kedvezményes hitelprogram, kamattámogatás, kamatsapka a betétetekre -, amelyekkel ne rombolná a monetáris politika, így az infláció elleni fellépés hatékonyságát.)
A jegybank a keddi ülését várhatóan arra használja fel, hogy választ adjon a monetáris politikai negyedik negyedéves várható alakulására vonatkozó piaci várakozásokra – írta elemzésében Virovácz Péter és Szőnyi Dávid, az ING Bank elemzője. Szerintük látva a szaporodó világgazdasági kockázatokat - amerikai államadósság közelmúltban történt leminősítése, kínai ingatlangondok, az ausztráliai LNG-terminálok munkavállalóinak sztrájkfenyegetése, a fekete-tengeri gabonaüzlet összeomlása, a nagy központi bankok kamatemelései -, amelyek végső soron mind veszélyesek lehetnek a forint árfolyamára. Ezek fényében rendkívüli óvatosság várható a MNB-től a további monetáris politikát illetően. Ezért az elemzők nem zárják ki, hogy a jegybank szeptember után átmenetileg leáll a kamatcsökkentéssel, de ha folytatja is, akkor a jelenlegi 100 bázispontos ütemet bizton csökkenti – vélekednek az ING elemzői.
Megint vágtak Matolcsyék, 15 százalékra csökkent az irányadó kamatTrippon Mariann, az CIB bank vezető elemzője szerint sem hanyagolhatja el a jegybank a külső kockázatokat, valamint azt sem, hogy Magyarország kockázati megítélése továbbra is labilis. Az utóbbiak okai a EU-források hiánya, a költségvetés állapota, annak magas hiánya, illetve az esetleges hitelesítői lépések mind-mind bizonytalanná teszik a magyar gazdaság megítélését. Így a jegybanki lazítási ciklus kalibrálásakor kiemelten fontos, hogy a kamatcsökkentések olyan ütemben menjenek végbe, amelyek nem veszélyeztetik a piaci stabilitást és a forint árfolyamát. Ha szeptembert követően is kedvezően alakulnak a hazai fundamentumok és az ország kockázati megítélése sem romlik, akár 100 bázispontos lépésekkel is tovább haladhat az MNB. Év végére így a legoptimálisabb esetben 10 százalékra csökkenhet az alapkamat. Ha azonban megtorpannak vagy visszafordulnak a kedvező tendenciák, az MNB is lassabb tempóra válthat. Az év végén 10-11,5 százalékra csökkenhet jegybank irányadó kamata, nagyobb eséllyel a sáv aljához közelebb – mondta CIB Bank elemzője.
Vagyis az elemzők arra számítanak, hogy az év vége felé lelassulnak a kamatcsökkentések, 2024-ben pedig további fékezés várható, ami érinti a lakossági hitelkamatokat, amelyek lassú és óvatos csökkenésére, morzsolódásra lehet számítani. Igaz, ez csak az év végére, 2024 elejére várható. A kamatcsökkentés közvetlenül a már meglévő fix kamatú hiteleket kevésbé érinti. A kamatcsökkentés az új, illetve már felvett változó kamatozású hitelek árát befolyásolhatja. Ugyanakkor a kamatplafon várható eltörlése a már meglévő változó kamatozású hiteleknél jelentős kamatemelkedést hozhat. A kormány a kamatstopot addig akarja fenntartani, míg a jegybanki alapkamat 10 százalék alá nem csökken. Ez 2024 elejére várható. Ezzel együtt a fixált hitelek törlesztői – a kamatstop feloldása után - akár 40-60 százalékkal emelkedhetnek egyik hónapról a másikra.
Rendkívül kamatemeléstől az összeolvadásig
Jelenleg az MNB kettős irányadó kamatrendszert tart életben. Létezik az alapkamat, amelynek nincs semmi jelentősége, és létezik az egyhetes betét, amit tavaly október 14-én fabrikált az MNB annak érdekében, hogy stabilizálja a pénzpiacokat. A forint árfolyam tavaly októberben összeomlóban volt. Akkor egy euróért volt, hogy 434,1 forintot kellett fizetni a jelenlegi 380-385-ös árfolyammal szemben.
Az úgy előzménye, hogy tavaly nyáron kilőtt a magyar infláció, így 2022 szeptemberére a 12 havi árindex már 20,1 százalékos emelést mutatott. A kormány szerencsétlenkedett a rezsitámogatás átalakításával, költségvetési megszorításokat vezetett be, viszont az uniós pénzek sehol nem voltak. Ebben a környezetben jelentette be Matolcsy György jegybankelnök tavaly szeptember 27-én, hogy a jegybank 13 százalékon leáll a kamatemeléssel, a maga részéről ezzel lezártnak tekinti az infláció elleni harcot. A forint árfolyama két hét alatt összeomlott, ekkor jött a rendkívüli kamatemelés.
Ám a jegybank nem az alapkamatot emelte 13-ról, 18 százalékra, hanem kitalálta az egyhetes betéti kamatot, ezzel összezavarva a kevésbé figyelmes befektetőket, akik hónapokig nem voltak tisztába, hogy Magyarországon nem az alapkamat a jegybank irányadó kamata. Az egyhetes betéti kamatcsökkentését az MNB idén májusban kezdte meg 100 bázispontos lépésekkel, így szeptember végén – egy év után újra – 13 százalék lesz az egyhetes betéti kamat, vagyis azt megszüntetheti az MNB.