;

Lázár János;Horthy Miklós;Frölich Róbert;

- Horthy Miklós antiszemita leveleivel üzent az országos főrabbi a volt kormányzót méltató Lázár Jánosnak

– Ki beszélhetne világosabban Horthy Miklósról, ha nem ő maga? – tette fel a kérdést Frölich Róbert.

– Lázár Jánosnak igaza volt: „világosan és egyértelműen kell beszélni”. Ki beszélhetne világosabban Horthy Miklósról, ha nem ő maga? – tette fel a kérdést Facebook-oldalán Frölich Róbert országos főrabbi.

Bejegyzésével arra reagált, hogy – mint azt a Telex beszámolója alapján lapunk is megírta – a Horthy Miklós újratemetésének 30. évfordulóján, Kenderesen rendezett megemlékezésen Lázár János arról beszélt: a volt kormányzó 1919-ben megmentette az országot attól a sorstól, amelyet „a nyugati nagyhatalmak” Magyarországnak szántak.

– Manapság a politikában a mellébeszélésnek, sunnyogásnak, a hazudozásnak és a gyávaságnak nagy divatja van. Én azt gondolom, hogy világosan és egyértelműen kell beszélni: ma, akik itt összejöttünk, azok tisztelik Horthy Miklóst és emlékét, tisztelik Horthy Istvánt és emlékezetét. Azért jöttünk össze hogy fejet hajtsunk és emlékezzünk – fogalmazott az építési és közlekedési miniszter.

Frölich Róbert válaszul két levelet idézett:

Ami a zsidókérdést illeti, én egész életemben antiszemita voltam, zsidókkal sohasem érintkeztem. Tűrhetetlennek tartottam, hogy itt Magyarországon minden-minden gyár, bank, vagyon, üzlet, színház, újság, kereskedelem stb. zsidókezekben legyen, és hogy a magyar tükörképe - kivált külföldön - a zsidó. Azonban, minthogy a kormányzat egyik legfontosabb feladatának az életstandard emelését tartom, tehát gazdagodnunk kell, lehetetlen a zsidókat, kiknek minden a kezükben volt, egy-két év leforgása alatt kikapcsolni, és hozzá nem értő, leginkább értéktelen, nagyszájú elemekkel helyettesíteni, mert tönkre megyünk. Ehhez legalább egy emberöltő kell. Én hirdettem talán először hangosan az antiszemitizmust, azonban nem nézhetek nyugodtan embertelenségeket, szadista, oktalan megaláztatásokat, mikor még szükségünk van rájuk" – írta 1940-ben a volt kormányzó Teleki Pálnak.

A másikat Adolf Hitlernek írta, 1943-ban, ebben többek között az áll:

Az egyik szemrehányás arra vonatkozott, hogy Magyarországon állítólag túl enyhén kezelik a zsidókat. Ebben a kérdésben minden elbizakodottság nélkül hivatkozhatom arra, hogy annak idején én voltam az első, aki szót emeltem a zsidók destruktív magatartása ellen, és azóta megfelelő intézkedéseket tettem befolyásuk visszaszorítására. Emiatt az akkoriban új irányzat miatt országomat Németország és az egész többi világ bojkottálta. Az általam hozott intézkedések azonban gyakorlatilag elvették a zsidóktól azt a lehetőséget, hogy tovább gyakorolják káros befolyásukat az ország közéletére. Hogy ennek folyamán micsoda óriási nehézségeket kellett legyőzni, az abból a körülményből adódik, hogy a kereskedelem és az ipar annak előtte majdnem teljesen a zsidók kezében volt. A zsidók fokozatos kikapcsolására vonatkozó további intézkedések folyamatban vannak, s amint meg lesznek teremtve elszállításuk feltételei, ezt végre is fogjuk hajtani.

– Világos és egyértelmű beszéd. Az összes ilyen beszéd miatt nem ismerhettem meg az apám családját, anyám családjának nagy részét. Meg lettek teremtve tudniillik a feltételek

– írta Frölich Róbert.

A leggyakoribb problémának az elavult tantervet, a finanszírozás hiányát és a politikai vagy ideológiai elfogultságot látják.