- Nem tetszett a realista portréfilm a hataloméhes osztrák exkancellárnak, gyorsan készíttetett is magáról egy hízelgőbbet

Azt már hónapokkal ezelőtt megtudhatta a nyilvánosság, hogy Kurt Langbein rendező filmet készít a még ma is csak 37 éves exkancellárról, a 100 perces alkotás bemutatója szeptember 21-én lesz. A dokumentarista művész, aki 1953-ban Budapesten született antifasiszta szülőktől, de már Bécsben nőtt fel, a „Projekt-Ballhausplatz“ címet adta művének, arra utalva, hogy az ifjú politikus és elszánt csapata így nevezte el a kancellári hivatal megszerzését célzó terveit a 2010-es évek közepén.

Az Osztrák Néppárt (ÖVP)  ifjúsági csoportjából kiemelkedő Sebastian Kurz már 24 évesen államtitkár lett, ő volt az integrációs ügyekért felelős kormánytag. Akkor még így nevezték a migrációval, menekültek beözönlésével kapcsolatos problémákat, amelyek kezelésében a fiatal tehetség humánus megközelítést szorgalmazott.

Langbein, akinek a Kurz most nem volt hajlandó interjút adni, hangoztatja, hogy ő nem oknyomozó, nem állt szándékában leleplező portrét készíteni. Egy politikai érdeklődésű fiatalember felemelkedését és bukását akarta bemutatni, azt, hogy az egy évtized alatt megszerzett egyre nagyobb hatalom hogyan alakította át személyiségét. Archív feltételek, interjúrészletek segítségével, hívek és bírálók meghallgatásával. Kurz és velekorú, jól szabott és jól szituált csapata tudatos tervet hajtott végre, mindig „Bastiant“ előtérbe tolva. A külügyminiszterségig vitte, amikor előbb rejtve, majd egyre leplezetlenebbül nekiállt az akkori pártvezér, Reinhold Mitterlehner alkancellár eltávolításának.

A puccs sikerült, Kurz az ÖVP elnöke lett, országos választást nyert, és 2017-től a szélsőjobbloldali Szabadságpárttal (FPÖ) koalícióban már kormányfő, 31 évesen. Együttműködésük két évig tartott, akkor ütött be az Ibiza-videó, a "kék párti" elnök totális korruptságának - titokban felvett - filmje. A nagyszerű taktikus Kurz, dobta a szélsőjobbot, előrehozott választásokon újra hatalomra került, és éles fordulattal a baloldali zöldekkel alakított kormányt. Tűrhetetlen politikai machinációira, médiadiktatúrájára 2021 őszén-végén derült fény, vizsgálat indult ellene, és némi csűrés-csavarás után kénytelen volt lemondani, az üzleti életbe távozni, s világnagyságok oldalán meggazdagodni. Utóda egykori belügyminisztere, Karl Nehammer lett, aki saját koncepció híján elődje útján lépked, fény, pompa és ragyogó ötletek nélkül. Vele mostanra harmadik helyre csúszott le az ÖVP a népszerűségi listán, miközben az első helyet az FPÖ és vezetője, a pártjánál is radikálisabb Herbert Kickl szerezte meg.

A Langbein-filmet - amely felszínre hozza, hogy Kurzot csak saját karrierje, tupírozott teljesítménye érdekelte, és könyörtelenül átlépett ellenfelein, legyenek azok menekültek vagy éppen kritikus újságírók - csak a jövő héten mutatják be. A rafinált Kurz viszont - főleg német magánpénzből - egy saját szájíze szerinti portréfilmet készíttetett. A főleg sportfilmjeiről ismert rendezőnek, Sascha Köllnreiternek két és fél napig nyilatkozott, hogy ne csak a Duna-partján elhelyezett óriásportréja ragyogjon, hanem a „KURZ-Der Film“ is, amelyet szeptember 8-án az Artis moziban, a kereszténydemokraták kvázi családi körében mutattak be. Az exkancellár jobbján élettársa ült, balján a kétezres évek elejének néppárti kancellárja, Wolfgang Schüssel, aki anno elsőként szövetkezett a hatalomért a szélsőjoboldali FPÖ-vel.

A bemutatón ott voltak az ÖVP nagy öregjei, Kurz egykori barátai és munkatársai, akik közül ma többen a bécsi Ringen, a volt kancellár által bérelt emeleten rendeltek maguknak irodát, mintha csak egy új kormány alapjait készítenék elő. „A film” emlékmű az ifjú veteránról, akit mindenki dicsér és szeret, akiről bírálat csak leheletnyi hangzik el.

Az utód Nehammer sajnálatosan lekéste a filmet, de a baráti összejövetel végére befutott, s annyit ölelgette Kurzot, hogy elfáradhatott a nagy buzgalomban.

A rajongók tömegéből 190 centijével is kimagasló expolitikus többször is kijelentette, hogy pillanatnyilag nem gondol a visszatérésre, nagyszabású üzleti ügyek kötik le a figyelmét. Akkor miért a nagy felhajtás? Peter Filzmaier, Ausztria legtekintélyesebb politológusa szerint Kurz egyelőre csak nyitva akarja hagyni a politikai visszatérés lehetőségét. Konkrét figyelmét az köti le, hogy október 18-án bíróság elé kell állnia, hamis tanúzás vádjával. Ha bűnösnek mondják ki, aminek roppant kicsi az esélye, akkor búcsút mondhat egy újabb kancellárságnak. Ha felmentik, hívei szerint akkor is legalább 3-4 év távollét kell ahhoz, hogy az osztrákok „csak a szépre“ emlékezzenek.

Elemzők szerint az egykori ezredes Nehammer, ha nem is népszerű kancellár, de maga mögött tudhatja a kereszténydemokrata párt tartományi vezetőit, a központi kormány minisztereit, a parlamenti frakcióvezetőt. Ezért inkább azt valószínűsítik, hogy ha Kurz visszatér, akkor saját pártot alapít. Ami persze az ÖVP összeomlását is magával hozhatja. Ennek veszélyét növeli az is, hogy a néppárt régi uniós embere, Otmar Karas, parlamenti alelnök szintén az önálló indulás esélyeit fontolgatja. A választások előre hozásának ellentmond, hogy az infláció változatlanul 7-8 százalék körüli, s a jövő év őszére recesszió várható.

Kurz örök mosolyával, könnyed fellépésével ellopta a showt Nehammer pár napja beharangozott tervétől, amellyel az ausztriai gyerekek állami támogatását kívánja növelni. És egyelőre elvonta a figyelmet a tükröt mutató Langbein-féle filmről is, s a pártatlan elemzőktől. Mellesleg a Kurz "emlékművet állító" filmet, amelyhez rossz nyelvek szerint ő maga is pénzt adott, az első hat napban mindössze négyezren látták.