Ukrajna kész arra, hogy meghozza a döntéseket a kisebbségi jogokról, de nem „engedményekről” kell beszélni

Ukrajna kész arra, hogy meghozza a szükséges döntéseket a kisebbségek nyelvhasználati és oktatási jogaival kapcsolatban, de nem fogja megszüntetni mindazt, amit az elmúlt hét évben tett, és ami a magyar iskolák érdekeit is szolgálja. A megállapodást célzó egyeztetések már megkezdődtek Budapest és Kijev között, a felek éppen pénteken ültek tárgyaló asztalhoz a magyar fővárosban. Többek között erről beszélt a Népszavának Olha Sztefanisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes Brüsszelben, ahol hivatalos megbeszéléseit követően előadást tartott az Európai Politikai Központ nevű kutatóintézetben, majd találkozott brüsszeli újságírók egy csoportjával, köztük a Népszava tudósítójával.

A politikustól azt kérdeztük, hogy Ukrajna milyen engedményekre hajlandó a megállapodás érdekében. A hatályos ukrán törvények ugyanis korlátozzák a kisebbségek anyanyelvi oktatását, amit több nemzetközi szervezet és az Európai Unió is bírál. Az Orbán-kormány már bejelentette: addig nem hajlandó támogatni a csatlakozási tárgyalások megkezdését a kelet-európai országgal, amíg ott nem rendezik a magyar kisebbség jogait a nemzetközi normáknak megfelelően. Az uniós állam- és kormányfők decemberi találkozójukon döntenének a megbeszélés-sorozat elindításáról, és a határozathoz valamennyiük beleegyezése kell.

Olha Sztefanisina leszögezte, hogy nem kíván engedményekről beszélni. – Mi az Ukrajnában élő embereket szolgáljuk, és teljesen természetes, hogy közülük mindenki beszéljen ukránul. Normálisnak tartjuk, hogy a magyar nemzetiségű iskolások magyarul és ukránul is tanulnak. Fontosnak véljük az egyensúlyt. Nem fogunk hátralépni és megfeledkezni arról, amit az elmúlt években tettünk. Kaptunk olyan jelzéseket, hogy a magyar iskolák 56 ezer olyan ukrán diákot tudtak befogadni, akik kénytelenek voltak elmenekülni az otthonaikból. Ők az ukrán nyelvű oktatásnak köszönhetően tudták folytatni a tanulmányaikat. De megértjük, hogy a kisebbségi nyelvhasználat bonyolult kérdés és feszültségeket generál. Parlamentünk ezért döntött úgy, hogy egy évvel elhalasztjuk az oktatási reform hatályba lépését és konzultációkat kezdünk Budapesttel. Az egyeztetéseket követő megállapodás alapján meg fogjuk hozni a szükséges döntéseket, amelyek közül azonban nem mindegyik igényel jogszabály-módosítást — mondta a miniszterelnök-helyettes, aki felidézte: szeptember elsejére minden anyanyelvi könyvet kinyomtattak és eljuttattak a kisebbségi iskolákba, miközben az ukrán tannyelvű oktatási intézmények számára ezt nem tudták garantálni. — Ügyeltünk rá, hogy elkerüljük a feszültségeket, és ne tűnjön úgy, hogy bárki is diszkriminálja a kisebbségeket — hangsúlyozta.

A politikustól megkérdeztük azt is, hogy véleménye szerint hogyan rendezhető az OTP Bank körüli magyar-ukrán konfliktus. Mint a Népszava a magyar sajtóban elsőként megírta, a kijevi kormánytól függetlenül működő Nemzeti Korrupció-megelőzési Ügynökség (NAZK) májusban a háború szponzorainak feketelistájára tette a pénzintézetet, amiért a leányvállalata még mindig aktív Oroszországban. Emiatt a magyar kormány fontos uniós döntéseket blokkol az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozásáról. — Nem én vagyok a megfelelő ember, hogy erre válaszoljak. Annyit tudok mondani, hogy Ukrajnában jogszabály rendelkezik a szankciókról, és külön eljárás van érvényben a szankciókkal sújtott természetes és jogi személyek ellen. Ez a bank nincs hivatalos szankciós listán Ukrajnában – válaszolta a Népszavának Olha Sztefanisina.