infláció;hiánycél;zárszámadás;nyugdíjak;költségvetési törvény;kormánypropaganda;állami kiadások;

Ezermilliárdos tervezési hiba csúszott a 2022-es büdzsébe

A kiadások végül a tervezettnél 6018 milliárd forinttal lettek magasabbak, a hiány pedig 1519 milliárddal lőtt túl a tervezetten. Persze mindez nem a parlament elé került anyagból derül ki.

Példátlan módon társadalmi vitára bocsátotta a Pénzügyminisztérium (PM) a 2022-es, azaz a tavalyi költségvetés elszámolásáról szóló úgynevezett zárszámadási törvényt az erre a célra fenntartott kormányzati oldalon.

Az elmúlt években a kormány teljesen elhanyagolta az úgynevezett társadalmi vitát, az elmúlt egy évben – az EU nyomására – azonban jelentősen megszaporodtak azok a rendeletek és törvénytervezetek, amelyeket a közvélemény is megismerhet még a beterjesztésük előtt. Ugyanakkor költségvetési és adótörvényeket nem kell előzetes vitára bocsátani, a zárszámadási törvény tervezetét ennek ellenére kitették a kormány.hu-ra.

Eddig tartott a jó hír, mert a rossz az, hogy a PM által beterjesztett törvényjavaslat parlamenti vitára és mindenféle elemzésre alkalmatlan, ugyanis abból az nem derül ki, hogy adott célokra eredetileg mennyit terveztek költeni, hanem csak az, hogy mennyi volt a tényleges költés. Így a parlament ha akarná sem tudná vizsgálni a (túl)költések indokoltságát, jogszerűségét.

Ha összevetjük az elfogadott költségvetési törvényt a most elkészült zárszámadással, kiderül, hogy

a PM több ezer milliárd forintra rúgó tervezési hibát vétett mind a bevételi, mind a kiadási oldalon.

A kiadások végül a tervezettnél 6018 milliárd forinttal lettek magasabbak, a hiány pedig 1519 milliárddal lőtt túl a tervezetten. Persze mindez nem a parlament elé került anyagból derül ki. A tavalyi kiadási főösszeg így 34 565 milliárd forint volt, a hiány pedig 4872 milliárd.

Az Orbán-kabinet eredetileg kormányzati kommunikációra és nemzeti konzultációra 18 milliárd forintot költhetett volna a parlament engedélyével, ez az összeg végül 45,5 milliárd forint lett, vagyis két és félszer többet költöttek kormánypropagandára a választási évben, mint amire engedélyük volt.

Egyértelmű tervezési hiba, hogy a kormány nem számolt reális inflációs- és kamatpályával 2022-re: ennek következtében az államadóssággal kapcsolatos nettó – kamatbevételekkel korrigált – kiadások 1885 milliárd forintra rúgtak – az eredetileg tervezett 1307 milliárd forinttal szemben, vagyis csak ezen a soron bő 550 milliárd forintot tévedtek a PM tervezői. A nyugdíjkiadásokra tavaly 4806 milliárd forint ment el, ami 637 milliárd forinttal magasabb az eredetileg tervezett összegnél. A nyugdíjkiadások azért nőttek ilyen jelentősen, mert a kormány 2022-re eredetileg 3 százalékos inflációval kalkulált – ebből lett 14,5 százalékos éves drágulás –, nem utolsósorban a kormány elhibázott gazdaságpolitikai döntései miatt. Ám ezek az eltérések, brutális tervezési baklövések nem derülnek ki a véleményezésre kiadott anyagból, pedig ha a parlament ezt a vitát lefolytatná, akkor eljuthatna arra a következtetésre, hogy a Pénzügyminisztérium által követett költségvetési tervezési munka teljes újragondolásra szorul.