Nincs helye az (ön)ámításnak, a köd és megtévesztés helyett a valóságot kell nézni, annak érdekében, hogy a jelenlegit követő magyar politikai elitek soha ne ismételjék meg azt az inflációs kalandot, amit 2021-22-ben túléltünk. Ez gazdaságpolitikai tömegbaleset, szerencsétlenség volt – kezdte előadását Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a 61. Közgazdász Vándorgyűlésen, Egerben. A jó hír az, hogy az inflációs válságból kifele tartunk, novemberre 10 százalék alá, decemberre 7 százalékra csökkenhet a pénzromlás üteme, ez egy varázslat lesz, de ugyanakkor velünk van egy kudarc is, amelyből tanulni kell – tette hozzá.
Matolcsy szerint gazdaságpolitikai kalandorság volt az infláció elengedése,ez okozta magyar gazdaság recesszióját, a reálbérek, a fogyasztás csökkenését, arról nem is beszélve, hogy a szegények adója épp a legszegényebbeken és a nyugdíjasokon ütött a legnagyobbat.
– Óriási gazdaságpolitikai kudarc az, hogy a magyar infláció 10 százalékkal haladta meg a régiós átlagot
– tette hozzá a MNB elnöke, mintegy zárójelbe téve a kormány ama kommunikációs hazugságát, hogy a magas magyar inflációért külső okok (szankciók, háború, multik stb.) okolhatók.
Matolcsy szerint az is tévút lenne, hogy 2030-ra a kormány meg akarja duplázni a bruttó hazai termék (GDP) értékét – erről nemrégiben Orbán Viktor miniszterelnök beszélt. Matolcsy szerint ez az erőltetett növekedés újabb inflációs sokkal járna. – Remélem, a kormány nem ezt az utat választja – tette hozzá.
Varga Mihály: Még idén újabb megszorítások jöhetnekMatolcsy úgy véli, nem az a valós dilemma, hogy infláció vagy növekedés, ahogy azt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kommunikálta. Nagy 2021 őszén arról beszélt, hogy szerinte és a kormány szerint nem az infláció a fő ellenség, hanem a recesszió, amit el kell kerülni. A kormány később ennek rendelte alá a gazdaságpolitikáját és kezdett a 2022-es választások előtt több ezer milliárdos költekezésbe.
Matolcsy szerint ezzel szemben az infláció megeszi a növekedést, ezért a pénzromlás ellen kell elsősorban fellépni a kormánynak és a jegybanknak együtt. Ha lecsökken az infláció, akkor lesz, vagy lehet újra gazdasági növekedés, ez az 1970-es évek inflációs válságának tanulsága – tette hozzá a jegybankelnök. Matolcsy szerint az MNB már 2020-ban felismerte a veszélyt, ezért 2021 tavaszán elindította a kamatemeléseket, illetve kivezette a Covid utáni válságkezelő programjait a monetáris szigorítás keretében. Ugyanekkor – vagyis 2021 derekán – a kormány „elfelejtette bevezetni” azon antiinflációs intézkedéseket, amelyeket végül csak 2023 elején lépett meg. Matolcsy szerint ahhoz, hogy a magyar infláció Európa-rekorder lett, hozzájárult a magyar kormány másfél éves késlekedése is. Sőt ennél nagyobb kárt is okozott a kormány Matolcsy szerint:
nemhogy nem támogatta az MNB antiinflációs politikáját, de költségvetési költekezésekkel, magas államháztartási hiánnyal, az ársapkák bevezetésével, az inflációs adóbevételek újbóli elköltésével újabb lökést adott az inflációnak.
A kormány az élelmiszer és benzinárstoppal tüzet akart oltani, de ezt olajjal tette. Csak az ársapkák 3-4 százalékkal növelték az inflációt – ismételte meg korábbi bírálatát az MNB elnöke. Leszögezte: a kormány 2021-22-ben több, az inflációt növelő intézkedést hozott.
Az inflációs válságot tetézte, hogy 2022 októberére árfolyamválság közelébe ért a magyar gazdaság – mondta Matolcsy György. (Ekkorra az euró ára már a 440 forintos szinttel kacérkodott, bár ebben benne volt az is, hogy szeptember végén az MNB 13 százalékon leállította a kamatemelési ciklusát – a szerk.) Miután a forint rekordmélységbe gyengült, az MNB egyik napról a másikra drasztikus mértékben, 5 százalékponttal megemelte irányadó kamatát – ez stabilizálta a forintárfolyamot és ez hozta el az inflációs fordulatot.
Matolcsy szerint a megoldás a magyar gazdaság versenyképességi fordulata lenne, mert minél kisebb egy gazdaság versenyképessége, annál nagyobbat üt rajta az infláció. Azonban semmilyen versenyképességi reformra nem került sor az elmúlt években, ezért Matolcsy szerint Magyarország a világ öt legsérülékenyebb gazdasága között van pénzügyi értelemben. Az MNB elnöke úgy véli, a tanulság az, hogy bebizonyosodott: az infláció közellenség, az ellen a kormánynak és a jegybanknak közösen kell fellépni, illetve kiderült az is, hogy az infláció ellen nem lehet nem piaci eszközökkel küzdeni.
Magyarország előre megy, kár, hogy csak az inflációbanAz uniós előrejelzés szerint marad a magas infláció„Szankciós infláció”: most éppen csaknem két és félszer haladja meg a magyar pénzromlás az uniós átlagot