Magunkra vettük a „nagyon eladósodott kelet-közép-európai ország” címkét, a kormány az elmúlt években ugyanis gyakorlatilag lenullázta az előző tíz év adósságcsökkentését. A magyar államadósság valamikor az év elején először lépte át az 50 ezer milliárd forintot. Július végén az adósság már meghaladta a 52 727 milliárd forintot – derül ki az Államadósság Kezelő Központ Zrt. legfrissebb adataiból. Ez az idei várható költségvetési kiadások kétszeresének felel meg.
Jól látható, hogy az elmúlt három évben jelentős mértékben felgyorsult a magyar államadósság növekedése: 2020 elején „még csak” 31 139 milliárd forint volt az államadósság. Vagyis néhány év alatt az Orbán-kormány 19 ezer milliárd forinttal növelte tovább az adósságot. Orbánék a kormányzást 2010 közepén még 21 ezer milliárd forintos államadóssággal vették át. Könnyen kiszámolható, hogy 13 év alatt azt a 2,5-szeresére növelték.
Nem néz kis sokkal jobban euróban számolva a kép: 2010-es (275 forintos) euróárfolyamon számolva az államadósság anno, 76,5 milliárd euró volt, ez ma 135, 2 milliárd eurót tesz ki 390 forintos árfolyammal számolva. Vagyis az adósság nominálisan megduplázódott.
Az államadósság növekedése a covid után gyorsult fel. A GDP arányos adósságmutató ugyanis a 2010-11-es 80 százalékról 2020-ra 65 százalékra süllyedt, ám az elmúlt négy év gazdaságpolitikája miatt a mutató újra 75 százalékon áll. Ma újra ott tartunk, mint a 2010-es évek elején. A kormány az elmúlt években gyakorlatilag lenullázta a korábban elért GDP-arányos adósságcsökkentést. „Volt egy nagyon jó 10-12 éve Magyarországnak a 2010-es években, az ország kapott egy csomó uniós támogatást támogatást –, de a végén ugyanott vagyunk az államadósságban, mint 10-15 évvel ezelőtt – mondta Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő portfóliómenedzser, a 61. közgazdász vándorgyűlés államadóssággal foglalkozó kerekasztal-beszélgetésén. A beszélgetésben résztvevő kormányzati és jegybanki szakemberek szerint egyértelműen koncepcióváltásra lenne szükség az államadósság kezelésben. Ehhez a kormánynak jóval szigorúbb költségvetési politikát kellene folytatni, és le kell törnie az inflációt.
Nem tartható a költségvetés, még jobban eladósodik az Orbán-kormányKurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatója szerint mértékletességnek (az eladósodásban is) polgári erénynek kellene lennie. Jelenleg az adósságfinaszírozás költsége az eurózónán kívül drágább, mint az eurózónás országokban.
Az a jó stratégia, ha felismerjük, hogy drága finanszírozni az államadósságot magas infláció és a nyitott gazdaság mellett és miatt.
Elsőként el kell végezni a házi feladatot, vagyis le kell vinni az államháztartási hiányt, le kell törni az inflációt. Meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy a jelenlegi kamat- és finanszírozási költség csökkenjen. Muszáj a mértékletességet visszahozni – tette hozzá a szakértő. A pénzügyi értelemben konzervatív kijelentés egyáltalán nem meglepő egy szakembertől, ám látható szembemegy a névleg szintén jobboldali-konzervatív Orbán-kormány gazdaságpolitikájával. Az elmúlt napokban kiderült, hogy a hiány- és az államadósság-csökkentést inkább feláldozza annak érdekében, hogy bármilyen csekély növekedést növekedést kipréseljen a magyar gazdaságból. Kurali Zoltán azt is elmondta, hogy GDP-alapon csökkenő pályán marad az államadósság az idén is. Kuti Zsolt, az MNB elemzési területért felelős ügyvezető igazgatója a beszélgetésben elmondta: szerinte is csökkenő pályán maradhat a GDP-arányos adósság, de a csökkenés üteme a korábban vártnál lassabb lesz. Ez az idei GDP-változás mértékétől és az inflációtól is függ.
Jövőre már visszatérnek a maastrichti kritériumok. A kormány is elkötelezettnek tűnik, így visszatérhetünk a csökkenő adósságpályára, ami 2010-es évek második felét jellemezte, de ehhez a fegyelmezett költségvetési politika kell, illetve az infláció letörése – vélekedett Kuti Zsolt. Nem volt ilyen megengedő a már idézett Zsiday Viktor. Szerinte nem csak magyar jelenség, hogy az elmúlt évtizedekben mindig csak felfele mentek a GDP-arányos adósságok. Mindig, minden ország megmagyarázta valamilyen piaci sokkal, hogy miért nem lehet csökkenteni az adósságot. Nyilvánvaló, hogy az idők végtelenségéig nem mehet az adóssághegyek építése - mondta Zsiday. Abban viszont a szakértő nem hisz, hogy akár Magyarországon, vagy akár Európában tartósan csökkenthető lenne az államadósság mértéke. Beszélgetés résztvevői szerint egyértelmű, hogy az elmúlt éveket a kormánynak bölcsebben kellett volna átvészelnie. Ebből a szempontból talán Kuti Zsolt, az MNB ügyvezető igazgatója fogalmazott a legkarcosabban: szerinte ez nem csak azért lett volna fontos, hogy a kamatkiadások így a költségvetés terhei alacsonyabban maradjanak, hanem fontos lett volna Magyarország megítélése miatt is. Magunkra vettük a „nagyon-eladósodott kelet-közép-európai ország címkét”. Számos előnnyel járna a magyar gazdaság számára, ha azt a bélyeget le tudnánk magunkról vakarni magunkról. Mindez újabb adalékkal szolgál arra, hogy a szakemberek pontosan tudják, hogy mi lenne a helyes az ország számára, ám ezt a politika nem akarja tudomásul venni.
A szakértők abban is egyetértettek, hogy hiba volt túl nagy adósságot összehozni a magyar kormánynak. Magyar államadósság addig menedzselhető biztonságosan, amíg a költségvetés hiánya, finanszírozási igénye a GDP 3 százaléka alatt marad. Ekkora hiányt még gond nélkül tud az ÁKK a forintpiacról finanszírozni, ha viszont e felé megy az adósság, akkor kénytelen devizában eladósodni, ezzel árfolyamkockázatot felvállalni. Ezt történt 2020 után is, amikor felgyorsult a magyar állam eladósodása. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői szerint ideális esetben az uniós támogatások formájában magyar gazdaságba érkező évi 3-5 milliárd euróra alapozva akár le építhető volna az ország devizaadósságát. Ám ehhez az kellene, hogy a hiány tartósan a GDP 3 százaléka alatta maradjon, illetve hogy érkezzenek az unióst támogatások, amelyek folyósítást az Európai Bizottság a magyar jogállamisági problémák miatt felfüggesztette.