Az infláció nincs még legyőzve, nem rogyott térdre, nem múlt ki. Nagyon veszélyes, ha elhitetjük magunkkal, hogy az idei év az infláció legyőzésnek az éve volt – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója a Magyar Közgazdasági Társasági (MKT) és a Költségvetési Tanács (KT) konferenciáján.
Az év végén 8 százalékra csökken az infláció, 2024 egészében is 6 százalék várható, de csak abban az esetben, ha kormány nem kezd erőszakos gazdaságösztönzési politikába – figyelmeztetett a kutató. Ráadásul az infláció folymatosan romboló hatása, a megemelkedett árszínvonal tartósan velünk marad.
Az infláció csökken, nem az árak
- mutatott rá egy lényeges problémára Palócz Éva. A magyar árszínvonal olyan magas lett az elmúlt egy évben, hogy a kiskereskedelmi forgalom egy része elszivárog az országból. A kutató szerint aki teheti – bármelyik országhatár 50 kilométeres körzetében lakik, külföldön intézi a vásárlásait, akár Ausztriában is. A kiskereskedelmi forgalom példátlan mértékű – 10 százalékot közelítő – visszaesésében ez is szerepet játszhat, ráadásul tartós lehet a gond.
Kikelt magából Matolcsy György, szerinte az Orbán-kormány okozta az infláció jelentős részétHasonlóan vélekedett Baksay Gergely az Magyar Nemzeti Bank (MNB) főközgazdásza, aki szerint az infláció letörése megoldás lehet a gazdasági növekedés és a megbomlott államháztartási egyensúly helyreállítására. Az elmúlt hónapokban végbement inflációs krízis hosszú árnyékot vett a költségvetésre:
az elmúlt hónapban megdőlt az tétel, hogy az infláció jót tehet a költségvetésnek az extrabevételeken keresztül
- fogalmazott. A jegybank számításai szerint idén a fogyasztás visszaesése miatt a tervezett 16 százalékos növekedéssel szemben mindössze 0,1 százalékkal lesznek magasabbak az áfa-bevételek, s ez az egy tétel 900 milliárd forinttal emeli az idei hiányt – mondta Baksay Gergely. A főközgazdász szerint csak szigorú kiadási kontrollal tartható a kormány új, megemelt 5,2 százalékos GDP-arányos hiánycélja, de a jövő évi 2,9 százalékot is kockázatok övezik.
Tényleg nagy bajban van a költségvetés, az Orbán-kormány nem találja a megoldástKifosztotta az embereket az infláció, a háztartásokat elszegényítette – csatlakozott kollégáihoz Pulay Gyula. Az Állami Számvevőszék vezető közgazdásza szerint is el kell felejteni azt a tételt, hogy az infláció gerjesztése segítené a költségvetést. A közgazdász szerint nincs közvetlen kapcsolat az infláció emelkedése és az áfabevételek alakulása között, az áfabevételek kizárólag a kiskereskedelmi forgalomtól függenek.
A magas infláció nemcsak a lakosságot fosztotta ki, de láthatóan felborította az államháztartási folyamatokat is. Ugyanakkor a konferencia résztvevőinek egyhangú álláspontja szerint hiba lenne mesterséges növekedésösztönző gazdaságpolitikához nyúlni, ez tovább rontaná az államháztartás helyzetét, az inflációcsökkenés ellen hatna, ami magyar gazdaság leminősítéshez és a forint leértékelődéséhez vezethet. Ezért is hiba sürgetni a jegybankot a gyors kamatcsökkentésekre is, pláne a jelenlegi nemzetközi kamatkörnyezetben.
Eltűnik a kettős kamat, jövőre 4-6 százalékos lehet az inflációMiközben a kormány ráolvasással a hitelezés felgyorsításával igyekszik beindítani magyar gazdaságot, lenne egy kézenfekvő megoldás:
kiegyezés Brüsszellel, a jogállamiság helyreállítása, valamint az uniós pénzek lehívása, ez a valódi nemzeti érdek.
Ha Magyarország megkapná a tervezett 10,4 milliárd eurós (4000 milliárd forintos) Helyreállítási Támogatásokat (RRF) és az RePowerEU programból kért támogatást és hitelt, akkor a 2024-2027 között az éves átlagos gazdasági növekedés 1,5 százalékponttal lenne magasabb az alappályához képest – ismertette elemzését Halmai Péter akadémikus, az MKT Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztályának elnöke. Ez a becslés ráadásul konzervatív becslés, a szerzője nem számol a támogatások által keltett növekedés tovagyűrűző hatásaival, és a RePowerEU programból az elmúlt hetekben igényelt többlettámogatásokkal sem.
Halmai Péter szerint bár korlátozott forrásokról van szó, az mégis „brutális erejű fiskális impulzust adna a magyar gazdaságnak, annak egyensúlyrontó hatása nélkül”. Az uniós támogatások ugyanis nem hogy rontanák, de a tőkebeáramlás révén javítják a folyó fizetési mérleget (tőkemérleget) és a költségvetést érintetlenül hagyják. A közgazdász szerint ráadásul ezen uniós támogatások felhasználása nemzeti érdek, hisz az a recesszióból való kilábalás eszköze lehet. Ráadásul
az EU-s pénzek hatékony elköltése a növekedés minőségét is javítanák, hisz a zöld átmenetet és digitális átállást is támogatnák
– mondta Halmai Péter, utalva arra, hogy az újonnan érkező pénzek nyilvánvalóan nem betonba mennének, mint ahogy történt az elmúlt évtizedekben Magyarországon az uniós pénzek jelentős részével.
Szijjártó: Brüsszel ki nem állhat minket, ezért nem jönnek az uniós források „Orbán úr, csak hogy tisztázzuk, ön a felelős”A védelmi alapokon spórol az Orbán-kormány, idén akár 1000-1500 milliárd forinttal kevesebbet költhetAz OTP még nem hisz a kormánynak
Az idei államháztartási hiány további intézkedések nélkül meghaladhatja a módosított célt, és a 2024-es 2,9 százalékos deficit elérése is kiigazítást igényel – olvasható az OTP Bank elemzésében. A bank szerint, ha a kormány nem avatkozik be az idei költségvetési folyamatokba, akkor nem lesz teljesíthető még a GDP 3,9 százalékáról 5,2 százalékra emelt hiánycél sem. Az OTP szerint kiigazítások nélkül akár 7,3 százalék is lehetne a deficit a tavalyi 6,2 százalék után. Úgy gondolják azonban, hogy a kormány mindkét évben időben további intézkedéseket jelent majd be a hiány csökkentésére, így a hivatalos hiánycélok végül teljesülnek. Az idei, nagyjából 2 százalékpontos csúszás mögött elsősorban a gyenge kereslet miatti, vártnál alacsonyabb adóbevételek, a nyugdíjak magasabb inflációhoz való igazítása és a növekvő kamatfizetések állnak. Az OTP elemzői szerint leginkább a honvédelmi beszerzések átütemezésén – csúszásán – spórolhat a kormány. Az elemzők szerint 2024-ben kisebb, a GDP 1,3 százaléka lesz a hiánytúllövés, mert a 2022-ben bevezetett rendkívüli adók többségét nem szüntetik meg, alacsonyabbak lesznek az energiatámogatások, tovább csökkentik a beruházásokat és emelik a jövedéki adókat. Mivel a maastrichti kritériumok jövőre újra életbe lépnek, a kormányt még jobban sürgetik, hogy tartsa be a hiánycélt – jegyzik meg az az elemzők.