A legtöbb esetben (42 iskola) kifejezetten azért indítottak vizsgálatot, mert az érintett intézményekben a tanulói lemorzsolódás mértéke magasabb volt a megyei vagy az országos átlagértéknél.
Komplex ellenőrzést több esetben indíthatnak. A lemorzsolódási adatok mellett akkor is, ha az intézmény az országos kompetenciaméréseken az országos átlagnál statisztikailag kimutathatóan gyengébb eredményeket ért el, vagy
ha az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során az intézmény vagy az intézményvezető legalább három területen 60 százalék alatti.
Akkor is vizsgálódhatnak, ha egy területen 30 százalék alatti eredményt ért el; vagy ha egy intézmény nem töltött fel az OH informatikai rendszerébe a korábbi ellenőrzések kapcsán elrendelt fejlesztési vagy intézkedési tervet.
Lapunk még 2021 szeptemberében számolt be arról, hogy egy rendeletmódosítással a köznevelésért felelős akkori szaktárca (az azóta megszűnt Emberi Erőforrások Minisztériuma) egy új ponttal egészítette ki az iskolai ellenőrzések típusait, ez a komplex ellenőrzés, amit az OH által kijelölt szakértői bizottság végez, de külsős szakértőket is bevonhatnak. Az ellenőrzést követően az iskolák vezetőinek intézkedési tervet kell készíteniük, ezek végrehajtását utóvizsgálattal ellenőrzi a hivatal.
Kopogtatnak az ellenőrök: szigorúbb ellenőrzés vár az iskolákraAz OH közlése alapján a fejlesztési-intézkedési tervek elmaradása miatt 26 esetben indítottak ellenőrzést, pedagógiai-szakmai ellenőrzések eredményei alapján azonban még nem vizsgáltak intézményeket, intézményvezetőket. A kompetenciamérések átlagon aluli eredményei miatt
39 iskolában vizsgálták az okokat, ám ezek gyakran összefüggenek a tanulói lemorzsolódással is, így több ellenőrzés egyszerre két szempont alapján (átlagon aluli mérési eredmények, magas lemorzsolódási érték) is indulhatott.
A megindított vizsgálatok ügyében utóellenőrzés még nem volt.
Magyarországon a lemorzsolódó, majd az iskolát végzettség nélkül elhagyó fiatalok aránya továbbra is magas, a KSH legutóbbi oktatási jelentése szerint
12,4 százalék volt 2022-ben, ennél csak Spanyolországban (13,9 százalék) és Romániában (15,6 százalék) volt rosszabb a helyzet az Európai Unión belül.
Ráadásul míg uniós szinten egyre alacsonyabb az oktatásból idő előtt kikerülő fiatalok aránya (a 2010-es 13,8 százalékról 2022-re 9,6 százalékra csökkent), nálunk a 2010. évi 10,8 százalékról emelkedett 12,4 százalékra.
Emellett az OH tavaly júniusi adatai szerint a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókra vonatkozó adatgyűjtésben
az iskolák 79,37 százaléka jelezte, hogy van náluk lemorzsolódással veszélyeztetett diák,
és csak az intézmények 20,63 százalékában nem jelöltek meg egyetlen ilyen tanulót sem. A jogszabályok szerint a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók körébe az tartozik, akinek
az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti, vagy az előző tanévi átlagához képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat.
A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma az OH 2022. júniusi adatai szerint 26 408 fő volt az 5-12. évfolyamokon, de ebben nincsenek benne a szakképzésben tanulók adatai, mert a szakképzési intézmények 2020. szeptemberétől már nem az OH rendszerébe töltik fel az adataikat.
Már a napközi sem számít százszázalékos pedagógiai munkának, a semmiből bérelvonással sújtottak három budapesti pedagógustTöbb mint ezer tanárt űzött el a pályáról Orbán-kormány, de Rétvári Bence ezt sikernek tartjaItt az európai statisztika, Magyarországon évi 10 ezer euró alatt, Dániában 50 ezer euró felett vannak a kezdő tanári fizetések