Nem mindig a súlyos eseteket ellátó nagy kórházakban történik arányaiban sok fertőzés, sőt, van néhány kisebb intézmény, amely minden fertőzéstípus esetén rosszul teljesít – derül ki a Direkt36 Telexen megjelent adatelemzéséből, amely először ad képet arról, hogy a különböző kórházakban milyen fertőzési állapotok uralkodnak.
Az összehasonlítás korábbi, 2015-16-os évek adatai alapján készült, amelyeket a Társaság a Szabadságjogokért perelt ki az államtól, de több jel is utal arra, hogy az akkori kép nem változott lényegesen. Egyrészt azóta is évről évre egyre több kórházi fertőzést jelentenek a kórházak, a koronavírus idején pedig sosem látott mélypont jött el: 2015-höz képest 2021-re az összes kórházi fertőzés előfordulása mintegy két és félszeresére nőtt. A 2015-16-os adatokból mutatkozó általános tendenciák sem változtak.
Az elemzésből kiderült, hogy
Budapest kórházaiban a bejelentett fertőzések alapján sok a probléma, de vidéken is több városi kórházban hasonló a helyzet.
A legkritikusabb osztályok az intenzívek, a sebészetek és a belgyógyászatok, de találni olyan esetet, amikor a pszichiátrián harapóztak el a fertőzések.
A multirezisztens kórokozók miatti fertőzések gyakorisága alapján készült listát
a ceglédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet vezeti százezer ápolási napra jutó 69,42-es értékkel,
az egri Markhot Ferenc kórház a második (66,25),
és a budapesti Károlyi Sándor Kórház a harmadik (64,53).
Ezek olyan baktériumok, amelyek többféle erős antibiotikumnak is ellenállnak, miközben súlyos szövődményeket okozhatnak az eleve beteg pácienseknél.
A Clostridium difficile fertőzések gyakorisága alapján
az első a Jahn Ferenc kórház (203,01-es értékkel),
majd a Károlyi Sándor Kórház (167,15)
és a Szent János Kórház (156,36) következik.
Ez egy vészes hasmenéssel járó gyakori kórházi fertőzés, a legyengült kórházi fekvőbetegeknél súlyos esetben – és ha nem kezelik megfelelően – életveszélyes bélgyulladáshoz vezethet.
A véráramfertőzések gyakorisága alapján készült listán
a fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház áll az élen (61,26-os értékkel),
a Debreceni Egyetemi Klinikai Központ (56,5) a második,
és a Szent János Kórház (56,21) a harmadik.
Ezek azok az esetek, amikor a kórokozók a vérkeringésbe bejutva nagyon súlyos állapotot – vérmérgezést vagy szepszist – idéznek elő, amely az esetek egy jelentős részében halálos.
A portál összegzése szerint az elemzés többek között a budapesti Jahn Ferenc, a Károlyi Sándor, a Szent János és a Bajcsy-Zsilinszky kórházakban mutatott ki nagyobb bajokat. Az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók esetében Cegléd, Eger, Pápa kórházai szerepeltek nagyon rosszul.
A napokban lapunk is beszámolt arról, hogy noha a hivatalos szervek nem tesznek komoly erőfeszítéseket a helyzet kezelésére, ennek ellenére minden évben egyre többen veszítik életüket kórházi fertőzésekben. A Direkt36 szerint a helyzet sokkal rosszabb, mint arra a hivatalos számokból következtetni lehetne. Noha a magyar állam ezzel pontosan tisztában van, fontosabb tartja , hogy minél titkolózzon a nyilvánosság előtt, nehogy pánikot keltsen.
A Telex kérdésére szerdán Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta, az antibiotikumok hatására a baktériumok erősebbek, mint korábban, ezért világjelenség a kórházi fertőzések számának növekedése. Szerinte ezeket a higiéniát előnyben részesítő intézkedésekkel kell megakadályozni.
Sokkal több a kórházi fertőzés, mint gondolnánk, de az állam szerint pánikot okozna az őszinteség