A képviselők 131 igen, 52 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett, kétharmados többséggel fogadták el a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosítását.
Az igazságügyi miniszter által beterjesztett mostani törvénymódosítást azzal indokolták,
hogy az elmúlt időszakban sem változtak "az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi - különösen menekültügyi, gazdasági és energetikai - következményei".
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára az előterjesztés vitájában azt mondta: a törvénymódosítással biztosítható a hatékony és gyors kormányzati döntéshozatal ahhoz, hogy a háború okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni. Kitért arra is, hogy a kormány felhatalmazásának van időkorlátja, emellett a kabinetnek tájékoztatási kötelezettsége van a parlament felé.
Háborús veszélyhelyzetet először 2022. május 24-én kihirdetett, most is érvényben lévő háborús veszélyhelyzet váltotta. A hatalomnak szintén különleges jogokat biztosító tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet viszont már hét és fél éve, 2015. szeptember 15. óta hatályban van.
Orbánék továbbra sem engedik el a rendeleti kormányzástMegszerette Orbán Viktor a rendeleti kormányzást, csak decemberben 37-szer írt át törvényt a háborúra hivatkozvaKorábban több civil jogvédő szervezet – az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért – közleményben jelezte, a háborús veszélyhelyzet fenntartása helyett inkább az Orbán-kormány túlzott hatalmának a megszüntetésére lenne szükség.
Civil szervezetek tiltakoznak az ellen, hogy az Orbán-kormány még 180 nappal meg akarja hosszabbítani a veszélyhelyzetet Az Orbán-kormány élt a szinte teljes teljhatalmával, rendeleteinek alig harmada kötődött a koronavírushoz a csaknem kétéves veszélyhelyzet idején