gyermekvédelem;Igazságügyi Minisztérium;LMBTQ-közösség;Varga Judit;

IM: Folyik a gyermekvédelmi törvény szigorításának előkészítése

A kormányban a gyermekvédelem témája továbbra is kizárólag a nemi identitásra korlátozódik.

A gyermekvédelmi törvény további szigorításának előkészítése jelenleg is folyamatban van – ezt válaszolta lapunk kérdésére az Igazságügyi Minisztérium.

Mint arról beszámoltunk, tavasszal Varga Judit, akkori igazságügyi miniszter még azt mondta, Magyarországon lesz a legszigorúbb gyermekvédelmi szabályozás Európában, és ősszel további intézkedések kerülnek az országgyűlés elé. Ez eddig nem történt meg, és a kormány őszi törvényalkotási programjában sem szerepel a téma. Konkrétumot a tárca most sem közölt kérdésünkre, csak annyit írt:

„ahogy azt a tavalyi gyermekvédelmi népszavazás is mutatja, a magyar emberek elvárják a kormánytól, hogy védje meg a gyermekeket az egyre agresszívabb LMBTQ-propagandától.”

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a napokban egy rendezvényen mondta azt, hogy a magyar állam a gyermekek védelmében nem engedheti meg, hogy bármilyen szexuális jellegű szervezet agitációt folytasson óvodában, iskolában, mert a gyermek szexuális felvilágosítása a szülőre tartozik.

Továbbra is az látszik tehát,

hogy a kormányban a gyermekvédelem témája kizárólag a nemi identitásra korlátozódik.

Eközben az SOS Gyermekfalvak arra hívta fel a figyelmet, hogy drasztikusan magas a hiányzó nevelőszülők száma, körülbelül 2000 hiányzik ahhoz, hogy minden 12 év alatti gyerek családban nőhessen fel.

Itt érdemes megemlíteni lapunk tegnapi cikkét is: a Pedagógusok Szakszervezete az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények vizsgálatát kezdeményezte Kozma Ákos alapvető jogok biztosánál, mert sok panasz érkezett az elmúlt időszakban az épületek rossz állapotáról, méltatlan körülményekről, szakemberhiányról. Az intézményekbe sajátos nevelési igényű gyerekek járnak, köztük tanulási vagy magatartási nehézségekkel küzdők, értelmi fogyatékossággal élők, autisták, mozgáskorlátozottak is. Nevelésük, fejlesztésük pedig fokozott figyelmet, körültekintést és speciális módszertanokat igényel.

Az UNICEF Magyarország felméréséből pedig az derült ki, hogy a megkérdezett középiskolások 66 százalékát tanulmányai során rendszeresen éri vagy érte fizikai, lelki vagy verbális erőszak, az esetek csaknem felében napi szinten.

De más területen is aggasztó a helyzet, pénzhiány miatt iskolabusz-szolgáltatások szűnnek meg, több hátrányos helyzetű térségben civil szervezetek segítenek abban, hogy a gyerekek eljussanak szakorvoshoz, miután a gyermekegészségügyi központokat tömegközlekedéssel csak egy egész napos utazással lehet megközelíteni. A Habitat for Humanity Magyarország éves lakhatási jelentése pedig arra mutat rá, hogy a teljes lakosság 16,7 százaléka él túlzsúfolt lakásban, ezen belül a 0-17 év közöttieknek pedig majdnem a harmada lakik ilyen körülmények között.