Orbán-kormány;Magyarország;zöldenergia;akkumulátorgyár;

Zöldre festik a narancsot, Orbán Viktor hamis érvekkel próbál ideológiát ácsolni az országot elborító akkuberuházások alá

Példátlan határozati javaslatot terjesztett a kormány a napokban a parlament elé: a szöveg alapján alternatív (nyugati) forrásból származó fűtőelemeket fognak beszerezni, méghozzá kifejezetten Paks1-hez. 

Az Orbán-kabinet még hetekkel ezelőtt is lehazugozott mindenkit, aki azt állította, hogy Magyarország ilyesmire készül. A jelek szerint a kormány olyan uniós szankciókra számít, amelyek ellehetetlenítik az orosz beszállítást. De a javaslat áttételesen azt is jelzi, hogy egyre halványabbak Paks2 megépítésének esélyei: az EU sokkal előbb fogja megtiltani az orosz részvételű nukleáris beruházásokat Európában, mint a fűtőanyag-importot – előbbi jelenleg csak Magyarországnak fájna, az utóbbi viszont valamilyen mértékben mindenkinek, aki atomenergiát használ.

Amikor tehát Orbán Viktor a hét végi újraválasztási beszédében olyasmiről mesél, hogy „a nukleáris energia is zöld, Paks 2 üzembe helyezésével pedig 52 százalék nukleáris, 39 százalék megújuló energia, főleg napenergia lesz az energiamixben”, akkor illúziót épít; olyan energiarendszert álmodik, amilyen nagy valószínűséggel sosem lesz Magyarországon.

Az eszmefuttatásnak, amely meglepően nagy hangsúlyt kapott a szónoklatban, az volt a központi eleme, hogy idehaza valamiféle zöldenergia-fordulat készül az ázsiai akkugyárak becsábításával.

Csakhogy az érvek, amelyekkel a miniszterelnök az állítást alátámasztotta, külön-külön mind hamisak. 

A kormányfő szerint „zöld energiát kell termelni és el kell tudni tárolni, ezzel lehet a világtechnológiai élmezőnybe kerülni” – ezzel szemben Magyarország az egész EU-ban az egyik legalacsonyabb zöldenergia-részarányt vállalta, jelenleg alig 14 százaléknál járunk, változatlanul él a szélerőmű-tilalom és a napelem-büntetőadó, a háztartási napelemek hálózatra kötését pedig újabb és újabb ködös magyarázatokkal akadályozzák. A következő évtizedekben, ha a kormány szándékain múlik, nem fogunk sok zöldenergát termelni. Ráadásul attól, hogy Debrecenben vagy Győrben ide települt kínai gyárakban készült akkukat szerelnek be olyan autókba, amelyek aztán Németország, Belgium vagy Svájc útjain futnak majd, a magyar energiarendszer nem lesz zöldebb. És nem jutunk közelebb az energiatárolás megoldásához sem, amire az új orbáni világkép szerint a hálózatba kötött háztartások nyújtanának majd megoldást: ehhez milliós nagyságrendben kellene az otthonokat háztartási akkumulátorokkal felszerelni, Magyarországon viszont nem ilyenek, hanem autóakkumulátorok készülnek, alapvetően exportra.

Orbán Viktor szerint „erősek, gazdagok és zöldek leszünk”, ha megvalósul a kabinet beruházási koncepciója. A valóságban jelenleg új gázerőművek építése van napirenden,

jelentős részben az akkugyárak energiaigényének kielégítésére, amelyek a formálódó modell szerint fosszilis energia felhasználásával, vagyis a magyar környezetet szennyezve és a klímát veszélyeztetve fognak hozzájárulni Nyugat-Európa elektromobilitásához és zöldítéséhez, az ökogyarmatosítás klasszikus mintáit követve. Meggazdagodni sem ebből fogunk: az akkugyártás minimális hozzáadott értékű iparág, amelynek a profitja azon múlik, tudjuk-e elég olcsón biztosítani a munkaerőt, az energiát és a vizet. A Magyar Közgazdasági Társaság hét végi tematikus konferenciáján elhangzottak szerint az érintett gyárak eleve olyan munkabéreket kínálnak – döntően betanított munkát végző – munkásaiknak, amelyek mellett az egészséget veszélyeztető állások többségét csak vendégmunkásokkal lehet feltölteni.

„A siker kulcsa a megtermelt energia tárolása. A jövő kérdése, hogy melyik gazdaság lesz rá képes. Az autóipar már a zsákban van, most a lakóépületek és iparterületek következnek” – mondta a miniszterelnök, ismét csak tévesen. A magyar iparnak európai összehasonlításban is kifejezetten rossz az egységnyi GDP-előállításra jutó energiafelhasználása, és nincs is rá komoly program, hogy javuljon. Ami pedig a lakóépületeket illeti, ebben – vagyis hogy milyen ütemben nő a lakások energiahatékonysága – a legutolsók vagyunk Európában, elsősorban azért, mert a kormány az előző ciklusokban megakadályozta, hogy az EU az otthonok energiahatékonysági korszerűsítését támogassa.

A zöld blokk a fentiek tükrében leginkább azoknak szólhatott, akiket eltántoríthatnak a Fidesztől az akku-nagyhatalmi álmok – ha így van, a következő hónapokban a kampányban még gyakran fogunk találkozni az elemeivel.