Svájci látogatása befejeztével Bakuba utazott Orbán Viktor miniszterelnök, ahol Azerbajdzsán elnökének meghívására pénteken részt vesz az ENSZ Közép-Ázsia Gazdaságainak Különleges Programja (SPECA) konferenciáján – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A tanácskozást megelőzően a magyar miniszterelnök kétoldalú tárgyalást is folytat Ilham Alijev azeri államfővel. Havasi Bertalan a tőle megszokott módon ennél többet nem árult el a kormányfő programjáról, csupán felidézte, hogy az ENSZ Közép-Ázsia gazdaságaira vonatkozó speciális programja 1998-ban indult annak érdekében, hogy megerősítse a közép-ázsiai együttműködést és annak világgazdasági integrációját.
Valamivel többet megtudhatunk az MTI-n közzétett képes beszámolóból, például azt, hogy Orbán Viktor megkoszorúzta Hejdar Alijev volt azeri elnök (Ilham Alijev apja) emlékművét az azeri fővárosban. Róla egyebek közt azt érdemes tudni, hogy a sztálini titkosszolgálatnál, az NKVD-nél kezdte karrierjét, majd annak utódszervezeténél, a KGB-nél folytatta, ahol egészen a vezérőrnagyi rendfokozatig vitte. 1969-ben az Azerbajdzsáni Kommunista Párt első titkára lett, és különböző vezető tisztségekkel jó sokáig hatalomban is maradt, egészen addig, amíg Mihail Gorbacsov 1987-ben el nem távolította. Hejdar Alijevet annyira azért ezután sem kellett félteni, 1993-ban puccsal megszerezte az elnöki hatalmat Azerbajdzsánban, ahol személyi kultuszban és korrupcióban virágzó rendszert épített ki, bár szerencséjére a kőolajtermelés meghozta az ország számára a sikert.
Orbán Viktort azerbajdzsáni látogatására elkísérte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter is.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a máskor fennhagon kereszténységet hirdető magyar miniszterelnök látványosan félreteszi a keresztényüldözés iránti aggodalmait, ha Azerbajdzsánról van szó: mint ismert, idén szeptemberben Azerbajdzsán „terrorellenes” akciónak nevezve villámháborút indított a túlnyomó többségében keresztény örmények lakta Hegyi-Karabah ellen, amelynek következtében mintegy százezer ember volt kénytelen elmenekülni a térségből. Hegyi-Karabah fővárosa, Sztyepanakert gyakorlatilag teljesen kihalt, Ilham Alijev pedig október 15-én ünnepélyesen megtaposta a hegy-karabahi zászlót és felhúzta az azerit. Az azerbajdzsáni blokádnak tudható be egyebek között az is, hogy egy üzemanyagtározónál történt detonáció következtében legkevesebb 125-en meghaltak és több százan megsérültek. Az azerbajdzsáni agressziót az Európai Unió határozatban ítélte volna el, amit azonban az Orbán-kormány megvétózott, mondván, hogy a szövegben úgymond „azeri-ellenes” állítások vannak. Orbán Viktor ezt követően nyilvánosan gratulált Ilham Alijevnek a térség „stabilizálásához”.
Orbán Viktor gratulált az azeri elnöknek a Hegyi-Karabah elleni háborús agresszióhozAz Orbán-kormány megakadályozta, hogy az EU elítélje a háborús agresszor AzerbajdzsántTöbb tucat halottja van az üzemanyagtározónál történt robbanásnak Hegyi-Karabahban