Károkat okoz az Európai Bizottság a magyar gazdaságnak azzal, hogy visszatartja az uniós pénzek kifizetését - mondta Varga Mihály a parlament költségvetési bizottságában tartott éves meghallgatásán. A pénzügyminiszter szerint a kár része, hogy az elmaradt pénzeket a költségvetésnek kell megfinanszíroznia, ráadásul magas kamatokkal. De talán ennél komolyabb kár, hogy a hitelminősítők az uniós pénzek hiányát kedvezőtlenül ítélik meg, de ezt a gondolatot nem folytatta tovább a miniszter, vagyis az ügyben a kormány felelősségét nem részletezte. Az uniós pénzek elmaradása miatt csak az idén mintegy 1000 milliárdnyi támogatást finanszíroz meg a költségvetés, ez pedig növeli a hiányt - tette hozzá.
Az idei költségvetés finoman szólva nem jött össze a kormánynak, hiszen a makrópályát 2022 tavaszán 4,1 százalékos gazdasági növekedésre 5,2 százalékos inflációra építették.
„Azóta az infláció lényegesen magasabban, a gazdasági növekedés pedig lényegesen alacsonyabb lett”
– ismerte el a miniszter. Épp ezért volt szükség a 3,9 százalékos hiánycél emelésére, a kormány most a GDP 5,2 százalékára rúgó hiányt vár, miközben az államadósság a GDP 70 százalék közelébe csökkenhet az év végére, ez mintegy 4 százalékpontos mérséklődés tavalyhoz képest. A parlament elfogadta már a 2024-es költségvetést, abban 2,9 százalékos hiányt szabott meg, s ez egy törvény, amit be kell tartani – mondta a pénzügyminiszter, aki arra persze nem tért ki, hogy a 2023-as 3,9 százalékos hiányt is törvény mondja ki.
Az elemzők szerint egyelőre sem az idei megemelt 5,2 százalékos, sem a 2024-es 2,9 százalékos hiánycél nem tartható az idei költségvetés jelentős elcsúszása miatt. Idén extra magas (évi 17-18 százalékos) infláció miatt a lakossági fogyasztás gyakorlatilag összeomlott, emiatt a költségvetés áfabevételei 1000 milliárd forinttal kisebbek lettek a tervezettnél. A kiadási oldalon viszont a magas kamatok növelik a hiányt, ezen a bázison tehát nem látni, hogy a kormány, hogyan is tudná 3 százalék alatt tartani a deficitet, amit már 2024-ben az EU is megkövetel a tagállamoktól.
Továbbra is vezet az EU-ban a magyarországi infláció, a csehek próbáltak előzni, de nem hagytuk őketVarga Mihály bár nem mondta ki, de mintha sejtené, hogy bizonytalan lábakon áll a jövő évi költségvetés. Ugyanis elmondása szerint a gazdasági-költségvetési folyamatokat a kormány 2024 februárja után „áttekinti”,
vagyis nem lehet kizárni, hogy azt módosítják majd valamikor év közben.
A 2024-es büdzsé 4 százalékos gazdasági növekedéssel és hat százalékos inflációval számol. Az utóbbi könnyebben, az előbbi nehezebben, de akár össze is jöhet a pénzügyi elemzők szerint.
Hiába omlott össze az idei költségvetés, hiába áll rendkívül gyenge lábakon 2024-es büdzsé is, a kormány tovább erőlteti fixa ideáját, hogy a tavasszal kell költségvetést készíteni. Varga Mihály elmondta, hogy a jelenlegi tervek szerint a 2025-ös büdzsét is nyár előtt elfogadtatja a parlament, hiszen milyen jól bevált ez a gyakorlat. Így jövőre akár az is előfordulhat,
hogy a Fidesz többség elfogadja a 2025-ös terveket, majd ezt követően módosítják a 2024-es büdzsét.
A kormány másik ilyen gazdaságpolitikai rögeszméje, a ferihegyi reptérkezelő Budapest Airport (BA) Zrt. visszavásárlása is szóba került az ülésen. Az ügylet ezekben napokban fordul célegyenesbe; a tervek szerint magyar állami 760 milliárd forintot készül kiadni a BA Zrt. 51 százalékáért. Varga képviselői kérdésre sem tudta megmagyarázni miért élvez prioritást a reprivatizáció a költségvetés jelenlegi helyzetében, inkább azzal érvelt, hogy reptérkezelő 2005-ös eladása óriási stratégia hiba volt, mivel a tulajdonosok nem fejlesztették kellő mértékben a repteret.
Költségvetési hiány sem számít, bármi áron meg akarja szerezni az Orbán-kormány a ferihegyi repülőteretSiralmas helyzetben a költségvetés, már 3487,6 milliárd forint volt az államháztartás hiánya október végénÖsszeomlottak a beruházások
Az idei III negyedévben a nemzetgazdasági beruházások 12,1 százalékkal csökkentek a tavalyi III. negyedévhez képest, az előző három hónaphoz képest pedig 2,2 százalék volt a visszaesés – közölte a KSH. A mezőgazdaságban, a logisztikában, az ingatlanfejlesztéseknél 20 százalékot meghaladó visszaesést mért a statisztikai hivatal, ezzel szemben a feldolgozóipar beruházásai 6,3 százalékkal emelkedtek, ami a folyamatban lévő akkugyárépítésekkel magyarázható. Varga Mihály elismerte, hogy bár „nem túl fényes szám” a 12 százalékos visszaesés, de ő ezt a részben a magas tavalyi bázissal magyarázta.
Nem nyúlnak a az állampapírok visszaváltáshoz
Komoly zavart keltett a Magyar Államkincstár tegnapi akciója, amikor honlapján egy kérdőívben azt szondázta a lakossági állampapír vásárlók körében, hogy tisztában vannak-e az állampapírok lejárat előtti visszaváltási szabályaival. A kérdések arra is utalhatnak, hogy a MÁK azt vizsgálja miként reagálnának arra a lakossági befektetők ha szigorítanának a lejárat előtti visszaváltási szabályokon. A téma a bizottsági ülésen is előkerült, ahol Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta, hogy a kormány nem tervez változtatni ezeken a szabályokon. Az elmúlt 13 évben egyszer sem fordul elő, hogy a kibocsátás után a MÁK változtatott volna ezeken a szabályokon – tette hozzá a miniszter.