önkormányzatok;Rétvári Bence;inkasszó;csődbiztos;

Jönnek a csődbiztosok, Rétvári Bence figyelmeztette az önkormányzatokat

Az önkormányzati törvény módosításával a települések csak olyan konszolidált költségvetést fogadhatnak el, amely nem tervez hiánnyal.

Az önkormányzatok kiegyensúlyozott gazdálkodása a veszélyek korában különösen fontos. Meg kell előzni, hogy egy önkormányzat fizetésképtelenné váljon, és ezzel leálljon bármilyen közszolgáltatás - közölte Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-vel.

A politikus azt írta: az önkormányzati törvény módosításával a települések csak olyan konszolidált költségvetést fogadhatnak el, ami nem tervez hiánnyal. Így tehát se az önkormányzat, se a 30 milliárd forint mérlegfőösszegű önkormányzati cégek költségvetése nem lehet tervezetten mínuszos. Abban az esetben, ha egy önkormányzat mégis hiánnyal fogadja el a konszolidált költségvetését, a kormányhivatal önkormányzati csődbiztost jelöl ki, akinek a fizetésképtelenség megelőzése a feladata - ismertette. Rétvári Bence szerint a csődbiztos áttekinti a helyi önkormányzat gazdálkodását, valamint feltárja, mi vezetett a nem megalapozott költségvetés elfogadásához. Emellett a csődbiztos feladata figyelemmel kísérni a helyi önkormányzat gazdálkodását, véleményezni a képviselő-testületi ülésre készült költségvetést érintő előterjesztéseket. A csődbiztos tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület ülésén, mandátuma a jogszerű gazdálkodás helyreállításáig tart - olvasható az államtitkár közleményében.

Október végén derült ki, hogy egy Belügyminisztérium által alkotott új jogszabály értelmében a hitelezők adósságrendezési eljárást indíthatnának az önkormányzatokkal szemben, a tartozásaikkal nem boldoguló települések mellé pedig költségvetési biztost jelölnének ki, aki akár a falvak vagy városok vagyonát is értékesíthetné az adósságok törlesztéséért.

A lépésnek aktualitást ad az is, hogy - mint beszámoltunk róla - a Fővárosi Ítélőtábla szeptemberi végzésében azonnali jogvédelmet rendelt el Budapest számára az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás ügyében indított közigazgatási perben. A fővárosi önkormányzat így aztán meglepődve tapasztalta, hogy a Magyar Államkincstár két hónap után, novemberben egyszerűen leemelt a számlájukról két havi összeget, 5,6 milliárd forintot és bejelentette, hogy decemberben további 3,87 milliárdra tartanak igényt, holott a per még le sem zárult. Karácsony Gergely főpolgármester akkor közölte, hogy „ez egyszerűen lopás, hatalommal való visszaélés”, éppen ezért a főváros feljelentést tesz az ügyben. Hozzátette, a bíróság kimondta, hogy a fővárosi közszolgáltatások további zavartalan működése előrébb való, mint a jogilag is vitatott kormányzati sarc kifizetése. A Magyar Államkincstár ezzel szemben persze mindent rendben talált a lenyúlással.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a Népszavának adott friss interjújában egyebek között azt mondta, a közösségi közlekedés után a főváros második legtöbb pénzt felemésztő kötelező feladatává lépett elő az Orbán-kormány finanszírozása. „Szerda reggel mínusz 5,4 milliárd forint volt az önkormányzat számláján, vagyis ismét folyószámlahitelből finanszírozzuk a fővárost” - jelezte a politikus, azt állítva, hogy nem indulhat adósságrendezési eljárás indulhat a főváros ellen.