nemzeti konzultáció;

Átlátnak a magyarok az Orbán-kormány csalárd kérdőívein

Még a fideszesek csaknem ötöde is úgy érzi, hogy irányítottak a nemzeti konzultáció kérdései – olvasható ki a Publicus Intézet lapunk számára készített felméréséből.

A kérdezett 50 százaléka szerint a legújabb, szuverenitásvédelminek titulált nemzeti konzultáció legfőbb célja, hogy a kormány adatokat gyűjtsön a választókról. Csak 26 százalék véli úgy, hogy tényleg az emberek véleményére kíváncsi a kabinet – derült ki a Publicus Intézet lapunk számára készített felméréséből. Az adatgyűjtést, mint célt az ellenzékiek háromnegyede mellett a bizonytalanok fele és a kormánypártiak valamivel több mint ötöde jelölte meg indokként.

Mint megírtuk, a kormány november közepén indította el immáron 13. nemzeti konzultációját, mely nagyjából a Fidesz-KDNP elmúlt évekbeli propagandájának esszenciája: szóba kerül többek között a rezsicsökkentés, a kamatstop, a migránsok, Ukrajna, a gyermekvédelmi törvény, a külföldi beavatkozás a hazai választásokba, mindez persze ádáz brüsszelezés közepette, a legfőbb ellenségnek beállítva az Európai Uniót. Mindezt az országot elárasztó Ne táncoljunk úgy, ahogyan ők fütyülnek szlogenű kékplakát-kampánnyal megtámogatva. Utóbbiakon az Európai Bizottság elnöke, illetve Soros György fia szerepel.

A felmérés szerint a megkérdezettek 78 százaléka hallott a kormány legújabb, szuverenitásvédelminek titulált nemzeti konzultációjáról. A kormánypártiak és az ellenzéki szavazók nagyrészt ugyanolyan jól értesültek, mindkét csoportban több, mint 80 százalék tudta, miről van szó. Meglepetés viszont, hogy a bizonytalanoknak csak kétharmadához jutott el a hír. Korosztály szerint a 60 pluszosok a legtájékozottabbak a kérdésben, százból csak minden negyedik nem hallott róla, hogy újabb, irányított kérdésekből álló levelet kap a kormánytól. Arról azonban már jóval kevesebben tudtak, milyen kérdésekre kellene majd válaszolni, még a legjobban értesült fővárosiak közül is alig 44 százalék volt tisztában a levél tartalmával, míg a falusiaknak és a kisvárosiaknak csak negyede tudta, miről kellene nyilatkozniuk.

A kérdések minőségéről pártbeállítottság alapján markánsan eltértek a vélemények. A kormánypártiak háromnegyede szerint valós problémákról szól és pontosan megfogalmazott a konzultációs kérdőív, az ellenzékieknek viszont ugyanekkora hányada jelentette ki, hogy súlyosan eltorzított, valótlant állító kérdésekre vár választ a hatalom. A bizonytalanok fele is utóbbiakhoz hasonlóan gondolkodott, s csak kevesebb, mint ötödük érezte úgy, érdemi problémákat feszeget a kérdezősködés. A Fidesz-KDNP szimpatizánsainak 69 százaléka vélte, hogy valódi kérdésekre kell válaszolnia. Ugyanakkor az ellenzékiek elsöprő többsége és a bizonytalanok háromnegyede szerint manipulatív módon fogalmazták meg a kérdéseket. Ennek megfelelően utóbbi két csoport nagyobb része úgy gondolta, a kérdéssorra csak a kormánypárti szavazók válaszolnak majd, a hatalom szimpatizánsai szerint viszont a fideszesek mellett más beállítottságúak is sokan visszaküldik majd a kérdőívet. Beszédes, hogy az összes megkérdezettnek kevesebb, mint ötöde érezte úgy, hogy a konzultáció végeredménye valós képet fest majd az emberek véleményéről. Persze a kormánypártiaknak csaknem háromnegyede ebbe a csoportba tartozott, az ellenzékieknek viszont csak 6, a bizonytalanoknak pedig mindössze 22 százaléka osztotta ezt a nézetet. A konzultációs kérdőíveket amúgy nemcsak a kormány várja vissza: két civil szervezet, az aHang és az Egységes Diákfront országosan több száz gyűjtőpontot hozott létre – emellett magánemberek ezrei is jelentkeztek gyűjtőnek –, ahol le lehet adni az üres kérdőíveket. Január végéig szeretnének egymilliót összegyűjteni belőlük, hogy demonstrálják, hazugságok és propaganda helyett valódi kérdésekben akarnak véleményt mondani, s megakadályozzák, hogy újabb hazug plakátkampányok lepjék el az országot, mint történt ez az év elején a szankciós nemzeti konzultációnál, melyre – a kormány állítása szerint – 1,4 millióan válaszoltak, a hatalom viszont azt propagálta, a magyarok 97 százaléka egyetért a kabinettel.

A nemzeti konzultációt, mint a kormány által immár bevettnek mondható gyakorlatot amúgy a megkérdezettek 39 százaléka támogatja, 60 százalék viszont elutasítja, ami azt mutatta, hogy még a Fidesz-KDNP-sek sem értenek maradéktalanul egyet vele. Annak tükrében pedig, hogy megtudták, mennyibe kerül egy-egy ilyesfajta kérdezősködés az adófizetőknek, már csak az összes válaszadó negyede támogatta, több, mint 70 százalék viszont elutasította a konzultációt .

Túl az elégedetlenségi csúcson

A júniusi, nyolcéves csúcsot jelentő elégedetlenség óta – egy ősz eleji törést leszámítva – folyamatosan javul a kormány megítélése a Publicus felmérése alapján: míg szűk fél éve 76 százalék gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok az országban, jelenleg ez már „csak” 62 százalék. Ráadásul 24-ről 36 százalékra nőtt az elégedettek aránya. Pártpreferencia alapján persze markáns a hazai helyzet megítélése, hiszen míg a kormánypártiak közül ötből négyen, addig az ellenzékiek közül húszból egyvalaki véli úgy, a helyes irányba tartunk, míg a bizonytalanok véleménye leképezi az országos átlagot. A leginkább a fővárosiak elégedetlenek a honi dolgok alakulásával, kevés híján háromnegyedük nyilatkozott így, a nagyvárosokban kétharmad gondolkodik így, a kisebbekben pedig 60 százalék a pesszimisták aránya, de még a Fidesz-KDNP számára legnagyobb bázisnak számító falvakban is 58 százaléknyi állította, bizony rossz a jelenlegi irányvonal.