egészségügy;kórházak;salátatörvény;Semmelweis Egyetem;Kásler Miklós;Országos Mozgásszervi Intézet;

Salátatörvény hizlalja a Semmelweis Egyetemet, és az Orbán-kormány tovább folytatja állami kórházak magánosítását

További négy egészségügyi intézmény kerül sorra. 

Már papír is van róla, hogy március elsejétől nagyot nő a Semmelweis Egyetem (SE). Felkerült a parlament honlapjára az a bizottsági összevont törvénymódosító javaslat, miszerint március elsejétől két országos intézmény – az Országos Orvosi Rehabilitációs (OORI) és az Amerikai úti Idegsebészet – teljes vagyonával, ingatlanjaival az alapítványi formában működő Semmelweis Egyetemhez kerül. Arról, hogy a kormányzat jelentős vagyonátadásra készül, a Népszava írt először még december elején.

Az érintett intézmények ingatlanjait és egyéb eszközeit „ingyenesen, a tulajdonosi joggyakorló könyveiben szereplő nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Egyetem tulajdonába kell adni. Az ingatlan tulajdonjogát az egyetem a terhekkel együtt szerzi meg” – áll a módosító indítványban. A múlt héten Merkely Béla rektor és az SE kancellárja már egy rövid egyeztető megbeszélést is folytatott az OORI-ban az integráció utáni feladatokról.

Mint ismert tavaly júliusban kilenc városi kórház került országszerte az orvosképzéssel is foglalkozó egyetemekhez. Idén júniusban pedig a Dél-Pesti Centrum kórház Merényi traumatológiájával bővült a Semmelweis vagyona. Most az Országos Mozgásszervi Intézet (OMI) fele az OORI és az Amerikai úti idegsebészet van soron.

Úgy tudjuk:

a következő lépcsőben az OMI másik fele, az Országos Reumatológiai és Fizikoterápiás Intézet, valamint az Országos Onkológiai Intézet, utána az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, és az Országos Kardiológiai (Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris) Intézet következik. 

Ezzel tulajdonképpen egy év alatt megszűnhetnek az országos intézetek, melyekről Kásler Miklós még 2021-ben az új vezetők kinevezésekor azt mondta: "Az országos intézetek feladata, hogy a népegészségügyi betegségcsoportok epidemiológiai, módszertani, szervezési, diagnosztikai, terápiás és oktatási-kutatási központjai, szakmai vezetői legyenek.”

Alig két hete írtunk arról, hogy az országos intézetek átadásával folytatódhat a Semmelweis Egyetem (SE) feldúsítása. Akkori érdeklődésünkre, hogy mi indokolja az állami kórházak ekkora mértékű magánosítását, sem az állami kórházfenntartó, sem a Belügyminisztérium, sem a Semmelweis Egyetem nem válaszolt.

Az állami kórházak átadásáról szóló passzusokat egy most tárgyalt nagyobb salátatörvényhez, „Az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításáról” címűhöz nyújtotta be Hende Csaba. Az állami kórházak magánosításával kapcsolatos döntés kétharmados. A tervezet egyebek mellett rendelkezik az érintett intézményekben dolgozók jogállásáról is, ami március elsejétől az egészségügyi szolgálati jogviszonyból a Munka Törvénykönyve szerinti munkavállalóivá alakul át. S míg a tervezett módosítás szövege az Amerikai úti idegsebészetet, mint a SE telephelyét említi, addig az OORI-t, mint önálló klinikai tömböt. A kettő között éles különbség,

hogy míg az utóbbinak önálló jogállása, főigazgató főorvosa, gazdasági igazgatója van, addig a telephelynek nincs ekkora önállósága.

Az országos intézetek tulajdonosváltása gyakorlatilag 2007 óta tart, azóta legalább három-négy fenntartó és szervezeti átalakításon vannak túl. Így mostanra az átadás-átvételi folyamatok menedzselésében óriási rutint szereztek. Szükségük is van rá, mert miután idén júliustól a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) vette át az OORI üzemeltetési feladatait, most márciusig ezt vissza kell venniük. Azaz egy éven belül kétszer is újjá szervezhetik a gazdasági-műszaki üzemeltetést. Így vissza kell venniük saját állományukba például a takarítókat, a fűtőket, a szerelőket. Ez azért is érdekes, mert mint azt a tegnapi lapszámunkba írtuk, a kórházi eladósodásban nem kis szerepe van annak, hogy az intézményeknek kellett állniuk azon dolgozók végkielégítését, akik az új felállásban nem kerültek át a KEF-hez. 

Csak ez 3 milliárddal járult hozzá az idei 150 milliárdos eladósodáshoz.

A KEF kórház üzemeltetésének egyéb árnyoldalát is „élvezhették” a múlt hét végén a rehabilitációs intézet dolgozói, amikor péntek éjjel a főigazgatóval együtt lapátolhatták a kaputól a főépületig tartó utat, mert a takarításért felelős cég munkatársait az intézet vezetése nem utasíthatta közvetlenül rendkívüli munkára.