Keserü Ilona élete során egyedülálló motívumrendszert hozott létre, melynek elemeit folyamatosan változtatja, kombinálja – egyszóval kísérletezik velük. A Magyar Nemzeti Galériában rendezett Keserü Ilona 90 című kiállítás is ezt az attitűdöt mutatja be a Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész és grafikus hatvannégy papírmunkáján keresztül, melyek közt találunk rajzokat és sokszorosított grafikákat is, egyes munkákat pedig még sosem láthatott a nagyközönség.
A tárlat a főiskolai évektől indít, melynek műveire még a valósághű ábrázolás a jellemző. Keserü 1952-ben Bencze László festő szakán kezdett tanulni, akinél realista módon kellett ábrázolnia, majd három év múlva átkerülhetett Szőnyi Istvánhoz, aki mellett freskófestészetet tanult az Epreskertben. A Menekülők című diplomamunkája egy emberalakokat ábrázoló, közel tíz méter hosszú, kartonokra készült mű lett, melyet azonban csak fotókról ismerhetünk, mert az eredetit lefestették.
A kiállítás első képei is a főiskolai évekből valók, melyeken még nem a művésztől megszokott absztrakt formák, hanem maga a valóság köszön vissza: láthatunk önarcképet, fejtanulmányt és aktot is. A hatvanas években Keserü előtt aztán kinyílt a világ: állami ösztöndíjjal több hónapot töltött Rómában, ahol a különböző korszakok építészete nagy hatással volt rá, de járt még Bulgáriában és Lengyelországban is. A tárlat két bolgár városban, Neszebarban és Szozopolban készített képét is bemutatja, melyeken látszik, milyen éles szemmel rajzolta meg az elé táruló környezetet.
A hatvanas évektől eltávolodott a valósághű ábrázolástól, képein az absztrakció világába kerülünk, melyben szigorú egyenesek és kötetlenebb formák tűnnek fel. Ebből a szempontból az életműben meghatározó az 1967-es év: a művész ekkor ismerkedett meg a balatonudvari barokk temető szív alakú sírköveivel, melyek ívelt formái különböző színekben, méretekben és vizuális megoldásokban tűnnek fel festményein, grafikáin és vászondomborításain is.
A sírkőmotívuma a New York-i Metropolitan Múzeumba is eljutott. 2018-ban az intézmény megvásárolta a művész 1969-ben készült Falikárpit sírkőformákkal című alkotását, melyet kiállítottak az Epikus absztrakció: Pollocktól Herreráig (Epic abstraction: Pollock to Herrera) című kiállításon. Nem árt megjegyezni: a mű akkor olyan világhírű alkotók munkái mellett szerepelt, mint Mark Rothko, Cy Twombly, Franz Kline, Helen Frankenthaler és Kuszama Jajoi. Az amerikai tárlaton Keserü falikárpitja mellett szerepelt egy színes fotó is, melyen a balatonudvari temető volt látható.
A művész azonban nemcsak ösztönösen alkot, a nyolcvanas évektől kezdve elméleti kutatást is végez a színhasználat terén, hogy kísérletezzen a spektrum- és szivárványszínekkel. A Nemzeti Galéria tárlata ennek kapcsán több példát is hoz: láthatjuk az 1983-as Szín-nyolcas című szitanyomatot, melynek kanyargó alakján egymást váltják a különböző színek, míg a 2007-es Kis Titán Szín-Möbiusz című alkotásán hasonló elven váltakoznak a színárnyalatok egy Möbius-szalagon. A nyolcvanas évektől megjelenő Utókép-sorozat szintén különleges hatást nyújt: a lehunyt szemhéj mögötti, színekben kavargó látványt adja vissza. A tárlat a színkutatás kapcsán kitér arra is, hogy Keserü és Grüner György fizikus 1997-ben Pécsett nemzetközi tudományos-művészeti konferenciát is rendezett.
A klasszikus művek mellett az ezredforduló utáni, illetve a pár éve készült munkákat is láthatjuk. 2001-ben Keserü két hónapra Rómába utazott, ahol ismét megihlették a reneszánsz és barokk épületek, az élményeket akkor absztrakt formákban adta vissza. A 2021 és 2022 között készült Lény – Színugrások című szitanyomat-sorozatban pedig ugyanannak a kompozíciónak a kilenc színét variálta, így keltve különféle érzelmi hatásokat.
A tárlaton emellett egy kisfilmet is megnézhetünk, melyben Keserü arról beszél, hogyan ihleti meg a Belgrád rakparti lakásának kilátása, mely a szemközti Gellért-hegyre és a Dunára nyílik. A falon több ilyen inspirációjú munka sorakozik, köztük az 1982-es Ég, hegy, víz című szitanyomat, mely a természeti jelenséget alkonyatban ábrázolja.
Szív alakú jelképek – Különleges kiállítást rendeztek Keserü Ilona képeibőlInfó: Keserü Ilona 90 – Önerejű képek. Válogatás a grafikai életműből. Kurátor: Csizmadia Krisztina. Magyar Nemzeti Galéria. Megtekinthető: január 28-ig.
