A külföldről finanszírozott, rejtett politikai befolyásolási kísérletek leleplezését szolgálja az a jogszabályi javaslat, amelyet kedden terjesztett elő az Európai Bizottság. Az átláthatósági irányelv nyilvántartásba venné azokat a szervezeteket, amelyek az EU-n, illetve Norvégián, Izlandon és Liechtensteinen kívüli külföldi kormányok számára végeznek „érdekképviseleti szolgáltatásokat”. Ezeknek a szervezeteknek be kellene jelenteniük, hogy mely országnak dolgoznak, milyen tevékenységet folytatnak és mennyiért. Akik nem tartják be a szabályokat, pénzbírságra számíthatnának.
– Ez nem (az oroszországihoz hasonló) „külföldiügynök-törvény”, nem kíván betiltani vagy diszkriminálni egyetlen szervezetet sem, és nem fenyeget büntetőjogi következményekkel – mondta a tervezet bemutatóján Vera Jourová bizottsági alelnök. Közölte, hogy a javaslat értelmében a tagállamok nem hozhatnának az uniós jogszabálynál szigorúbb átláthatósági törvényeket. Az előterjesztésről a kormányoknak és az Európai Parlamentnek meg kell állapodnia, mielőtt az hatályba lép.
A jelenleg is zajló magyarországi nemzeti konzultációról feltett újságírói kérdésre válaszolva a bizottsági alelnök kifejtette: felháborítónak és botrányosnak tartja a plakátkampányt, amely sérti az Európai Bizottság elnökét és tagjait, szembemegy a lojális együttműködés európai elvével. Vera Jourová színtiszta hazugságnak nevezte a kérdőíveken szereplő kérdéseket, amelyekkel szerinte megpróbálják félrevezetni a magyarokat.
Az Orbán-kormánynak már a kérdései is hazugok, indul felmérés a nem létező Európai UniórólA jogszabályi javaslat újabb neuralgikus pontja lehet az Európai Bizottság és az Orbán-kormán amúgy sem felhőtlen kapcsolatának, ha ugyanis elfogadják, akkor felülírja azt a szuverenitásvédelmi törvényt, amelyet 135 igen szavazattal 41 ellenében fogadott el a fideszes kétharmad az Országgyűlés keddi ülésén.
Ennek a szuverenitásvédelmi törvénynek két fő pontja van. az egyik a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása, a másik az, hogy ezután 0-3 évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetni, ha egy párt külföldi támogatást fogad el Magyarországon.
„Önök is tudják, mi is tudjuk, hogy a nemzeti konzultációban szereplő kijelentések teljesen hamisak”Megszavazták a gránitszilárdságú alaptörvény tizenkettedik módosítását, Magyarország most már tényleg szuverén leszA Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét – akit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki egy utolsó pillanatban beérkezett kormánypárti módosító alapján – a képviselőkkel, a bírókkal, az ügyészekkel, illetve az államfővel, az Állami Számvevőszék elnökével, az alapvető jogok biztosával és helyettesével megegyező mentelmi jogot kap. A jogszabály ráadásul lehetővé teszi az elnök számára, hogy bárki – civil és közjogi szervezetek, pártok, önkormányzatok, cégek, egyházak, magánszemélyek – ellen vizsgálatot indíthasson, hozzáférve minden irathoz, minősített adatokhoz, azaz akár titkosszolgálati úton szerzett információ birtokába is juthat – szakemberek szerint egy valódi alkotmánybírósági felülvizsgálat nem adna zöld utat a törvénynek.
A szuverenitási törvény a pártok mellett a civil szervezetként működő jelölő szervezeteknek is megtiltja a külföldi támogatás elfogadását, és büntetőjogi szankciókat is rendel melléjük, ráadásul a választásokon egyesületként induló szervezetek névtelenül sem gyűjthetnek adományokat, vagyis nagyjából nem marad szabályosan igénybe vehető belföldi pénzügyi forrás az ellenzék számára.
Benyújtották a szuverenitásvédelmi törvény javaslatát, belföldről sem kaphat támogatást az ellenzék