A Mol csökkenti az árrését, az Orbán-kormány még az üzemanyagadó adóját is megadóztatja

A következetesen ködös kormányzati közlések ellenére immár teljességgel bizonyos, hogy január 1-től literenként bruttó 41 forinttal nő az üzemanyagok jövedéki adója. Bár a fideszes propaganda a lépés felelősségét teljes egészében az EU nyakába varrja, a valóság, hogy az üzemanyagok jövedéki adójára vonatkozó EU-szabályok 2010 óta változatlanok. Ezek alapján azért vált mégis szükségessé az emelés, mert a forint gyengülése miatt az üzemanyagok jövedéki adójának hazai szintje már három éve az unióban engedélyezett, euróban meghatározott alsó küszöb alá került. Mindemellett szakértők szerint az uniós korlát eléréséig benzin esetében elegendő bruttó 25, a gázolajnál pedig 23 forint. Magyarán a kabinet az EU-ra mutogatva 16, illetve 18 forinttal adót emel saját hatáskörben. Ráadásul mivel az áfát a kiskereskedelmi különadóval terhelt jövedéki adóra is ráterhelik – vagyis az Orbán-kormány még az üzemanyagadó adóját is megadóztatja –, szakmai számítások alapján a ténylegesen érzékelhető emelés inkább 43 forintra rúg majd.

Miközben a kabinet nem mérsékli az emelést, szakmai megfigyelők szerint a magyarországi nagy- és a kiskereskedelmi üzemanyag-piacot egyértelműen meghatározó Mol sajátos árvágásba kezdhetett. Iparági elemzők szerint az olajcsoport saját, közel ötszáz tagú hazai hálózata csütörtöktől változatlan nagykereskedelmi árak mellett is literenként 5 forinttal mérsékelhette tarifáit, pénteken pedig, amikor a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi árai bruttó 8, illetve 6 forinttal ugrottak, a Mol-kutak állítólag egyáltalán nem emeltek. E szerint az olajcég, csak az utóbbi két nap alatt literenként bruttó 13, illetve 11 forintnyi árrésről mondott le. Bár értesülésünket a csoportnál nem erősítették meg, piaci megfigyelők szerint a kutak pénteki, tényleges árváltozásai igazolják a gyanút. A lépés növelheti a Mol versenyelőnyét, mivel a többi hálózat a tapasztalatok alapján nem, vagy csak kevésbé mérsékelt árrésén. A fura jelenségeket a nagy- és kiskereskedelmi díjváltozásokat rendszeresen előre jelző, de a pillanatnyi tarifákat is nyilvántartó Holtankoljak portál adatbázisa szintén igazolja. Míg ugyanis szerdán tegnapra még 570 és 593 forintos átlagos kútárakat jeleztek előre, saját pénteki nyilvántartásuk jóval kevesebbet - benzin esetében 545, gázolajnál pedig 582 forintos átlagot - mutatott.

Ráadásul bár a Mol úgymond „árazásról nem nyilatkozik”, Orosz András, a cég magyarországi kiskereskedelmi igazgatója szintén pénteken az Indexnek mégis elmondta: a január 1-től esedékes, bruttó 41 forintos jövedékiadó-emelésből „nagyjából” január 15-ig hálózatuk 21 forintot magára vállal. Addig tehát töltőállomás-hálózatukon csak bruttó 20 forinttal emelnek. Bár e lépés megtörténtének ellenőrzése nehéz, a Mol, szélsőséges esetben az év első két hete alatt akár literenként 34, illetve 32 forintos árrésről is lemondhat e hét közepéhez képest. Számításunk szerint a lépés a Mol-csoport számára milliárdos nagyságrendű kiesést hozhat.

Az üzemanyagárak meghatározása minden hazai kereskedő szabad joga – fogalmazott a fejlemények kapcsán lapunk megkeresésére Grád Ottó, a nagy láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. Mi sem bizonyítja ezt inkább, mint hogy

(De olykor ennél több is tapasztalható.) Bár tagvállalataik díjpolitikáját hangsúlyozottan nem kívánta véleményezni, általánosságban úgy vélte: ha egy szereplő esetleg csökkenti árrését, a versenytársak saját hatáskörben eldöntik, vevőkörük megtartása érdekében azt követik-e vagy sem. Egy fajsúlyos szereplő ilyetén lépése a piac egészére is kihat - szögezte le.

Más szakértők arra is felhívták a figyelmünket, hogy a kereskedők számára a nagykereskedelmi ár, a jövedéki adó nettó 32,55 forintjával, ténylegesen csak január 1-től emelkedik. A január elején értékesített készleteket tehát még alacsonyabb áron szerezték be. Ez alapján valamennyi hazai kút megtehetné, hogy a még idén betárazott készletek alacsonyabb adómértéke révén az 1-jei, literenként 41 forintos nagykereskedelmi áremelést csak fokozatosan terhelje át fogyasztóira.

A Mol nagykereskedőként január 1-től a „családi körben üzemeltetett kis benzinkutak” számára is bruttó 41 forinttal emeli az üzemanyagok árát – közölte lapunk megkeresésére Gépész László, a nagy láncokon kívüli, közel ezer „kis” hazai kút érdekeit képviselő Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) alelnöke. Szerinte a jórészt a magyar és térségi családok révén tavaly több mint kétmilliárd dolláros nyereséget elérő Mol mostani lépése sem „családbarátságról”, hanem politikai elvárásokról tanúskodik. Ama tényben is ezt látja visszaigazolni, hogy míg a kormány – az FBSZ tiltakozó petíciója ellenére – januártól a Mol adófizetési kötelezettségét körülbelül 30 százalékkal mérsékelte, addig a kis kutak ebbéli terheit meghússzorozta. (Pontosabban, míg a nagy hazai láncok árbevételarányos kiskereskedelmi különadóját 4,5-ről 3 százalékra csökkentették, addig a kisebbekét 0,15, illetve 1 százalékról ugyanennyire emelték.) Az alelnök mindezek tükrében nem valószínűsíti, hogy januártól bármely tagjuk enyhíteni tudna a 41 forintos emelésen. Azt legalábbis már kipróbáltatta velük a politika, hogy milyen érzés, hatalmas veszteségeket lenyelve, drágán venni és olcsón eladni, amíg az egész rendszer össze nem dől – fogalmazott, bizonyára a tavalyi üzemanyagárstopra utalva. Mindazonáltal az FBSZ nem él tagjai felé „sem gazdasági, sem politikai” elvárásokkal, így az árazásról valamennyi üzemeltető saját hatáskörben dönt – szögezte le Gépész László.