Magas a magyar tanulók között az alulteljesítők aránya – erről beszéltek a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságának PISA-eredményeket elemző konferenciáján felszólaló szakértők.
Mint arról lapunk is beszámolt, az eddigi legrosszabb teljesítményt nyújtották a magyar diákok matematikából a 2022-es PISA-mérés eredményei szerint. Szövegértésből is romlott a teljesítményük, a természettudományok területén viszont enyhe javulás történt a 2018-as mérési eredményekhez képest. Minden eddiginél rosszabb lett viszont a számtanteljesítmény, a tanulók harmada alapszinten sincs. Az alulteljesítők – vagyis azok, akik a PISA-mérésekben meghatározott alapszintet sem érték el – aránya a matematika esetében a legmagasabb, 29,5 százalék, ami a 2018-ban 25,6 százalék volt.
A Magyar Hang tudósítása szerint a decemberi a konferencián a kutatók úgy vélték, hogy bár mindez nem sokkal tér el az OECD-országok átlagától, figyelmeztető jelnek kell tekinteni az alulteljesítők magas arányát, és azt, hogy ez szinte minden területen nőtt az elmúlt tíz évben.
Steklács János (PTE) a magyar tanulók szövegértési eredményeivel kapcsolatban kiemelte, hogy Magyarországon mindössze a diákok 5 százaléka képes elérni az 5. vagy a 6. szintet. Viszont a legrosszabbul teljesítők aránya magas, a tanulók 26 százaléka a 2. szint alatt teljesít. – A legrosszabbul teljesítő tanulók szinte analfabéták, akik alapvető problémákat sem fognak tudni megoldani – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy
az ennyire rosszul szereplő diákok aránya az olvasás-szövegértés területén 6,2 százalékkal nőtt 2012 és 2022 között.
Szomorúnak nevezte, hogy az alulteljesítők között egyre nagyobb arányban vannak a rossz körülmények között élő családok gyermekei.
Elkészült a felmérés, minden eddiginél rosszabbul teljesítettek matekból a magyar diákokCsíkos Csaba (Szegedi Tudományegyetem) a matematikai eredmények kapcsán úgy fogalmazott, ezen a területen is beszélhetünk funkcionális analfabétizmusról. Ugyanis aki itt nem éri el a PISA-teszten a 2. szintet,
csak olyan kis szeletét birtokolja a matematikai képességeknek, ami bizonytalanná teszi, hogy meg tudja állni a helyét felnőttként egy modern társadalomban.
Hozzátette, az Európai Unió is figyeli a PISA-mérésből származó adatokat, és 2030-as célkitűzései között szerepel, hogy 15 százalékra szorítsa le a legrosszabbul teljesítők aránya. Utóbbi most matematikából 29,6 százalék Magyarországon, míg a legmagasabb szintet a magyar tanulók 7,9 százaléka éri el.
A természettudományos teljesítmény kapcsán Korom Erzsébet (Szegedi Tudományegyetem) elmondta, hogy ezen a területen az alulteljesítő tanulók aránya az OECD-átlag szintjén van. Ez 2018 óta egy százalékkal csökkent, ami egyrészt örömhír, másrészt nem lehetünk elégedettek vele, mert 23 százalék nagyon sok. – Ez azt jelenti, hogy ezek a gyerekek a legegyszerűbb feladatokkal sem tudnak boldogulni, és halmozzák a hátrányokat a tanulmányai során – hangsúlyozta a kutató.
Cser-Palkovics András: Van összefüggés a gyenge PISA-eredmények és az elmúlt tíz év oktatáspolitikája között