Orbán miatt visszatáncoltunk klímaügyben

A miniszterelnök hatására jelentősen módosult a kormány elfogadott Energiastratégiája az általunk korábban bemutatott vitaanyaghoz képest.

Orbán Viktor múlt heti, évi egyszeri érdemi sajtótájékoztatóján mintegy mellékesen megjegyezte, hogy a kormány 2030-as energiaterveit hosszas vita előzte meg. Ezt a csütörtök délután közzétett dokumentumok a legmesszebbmenőkig igazolják. Amennyire ugyanis sorjáztak a meglepő fordulatok a - 2040-ig előretekintő - 2030-as Energiastratégia általunk december végén - elsőként - bemutatott előzetes vitaanyagában, annyira meglepők a most közzétett végleges változatban kiszúrható, összességében visszalépésnek minősíthető módosítások, betoldások és kihúzások. A korábbi tervek legmeglepőbb fordulatának a jelenleg betiltott szélerőmű-telepítések óvatosan, de egyértelműen felvezetett újbóli engedélyezése számított. A végleges változatból ezek a kitételek már kikerültek. A kormányfő sajtótájékoztatóján is rögzítette: továbbra sem járulnak hozzá újabb szélerőművek telepítéséhez. A friss szöveg szerint ezek rombolják a tájat. (A kormány eme álláspontját széles körű szakmai értetlenség övezi.) Míg eredetileg 2040-re az áramtermelésen belül 45 százalékos megújulóenergia-arányt terveztek, addig a végleges változatba már csak 30 százalék került. Mégsem nőne a közlekedés szennyezése, bár ennek módja változatlanul ködbe vész.

Amiként azt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, illetve Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár múlt hét végi, a tervezetet "bemutató" sajtótájékoztatóján néhány másodpercig felvillant diákból kikövetkeztettük, a kormány végül nem az áramtermelés 2040-es energiaforrás-összetételének "kiegyensúlyozott" változata mellett tette le a voksát. Ehelyett az öt meglévő mellé felvettek egy hatodik, "napenergia-központú" tervet - ezt egyszersmind győztesként kiemelve -, minden eddiginél nagyobb, 12 gigawatt (GW) méretű napelemekkel. (Ez 12-szerese a jelenlegi napelemparkok méretének, 44 ezer focipályányi felületet igényelne, a Paksi Atomerőmű termelési képessége hatszorosa, de nagyobb az összes jelenlegi hazai áramtermelő méreténél is. Igaz, a napelemek érdemben csak napsütésben termelnek.)

Bár Orbán Viktor tavaly, sokáig ingadozva, végül rábólintott az Unió 2050-es teljes szén-dioxid-kibocsátás-mentesítési céljára, az Energiastratégia ezt még csak EU-elvárásként említi. Mindazonáltal a 2030-as-2040-es tervek gyújtópontjában is a szennyezéscsökkentés áll. Ezt a magyar kormány elsősorban atomerőműre és napelemekre alapozva érné el. Miközben a tervezet szerint az áramtermelésnek 2030-ban csak 80 százaléka válna "karbonsemlegessé", addig a végső változat - az elhangzó nyilatkozatoknak megfelelően - már 90 százalékot tartalmaz. (Ennek költségét különösebb részletezés nélkül továbbra is 50 ezer milliárd forintra becsüli a kormány.) Viszont - legalábbis a kormány korábbi terveihez képest - szembeötlő a közlekedés kibocsátási terveinek jelentős leszorítása. Miközben a másik, a múlt héten szintén elfogadott, EU-szabványok szerint megírt, 2030-as Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) elnevezésű elképzeléscsomag tavaly tavasszal közzétett első változatában egy táblázat szerint a közlekedés szennyezése a következő tíz év során akár 50 százalékkal is nőhet, a NEKT és az Energiastratégia végső változata e tekintetben már 5 százalékos csökkenést ígér. A közzétett grafikonok elemzése alapján arra jutottunk, hogy a közlekedés szennyezése 2030-ra hozzávetőleg az idei szinten maradhat.

Az elfogadott változat a rezsiköltségekkel kapcsolatban is sokkal óvatosabban fogalmaz. Míg a vitaanyag szükségesnek nevezi a lakossági áram-, gáz- és távhődíjak "koncepcionális átalakítását", ezt végül csak áttekintik. A jelek szerint mégsem vizsgálnák felül az "egyedi kedvezményrendszerek célzottságát és és indokoltságát". Már a távhő esetében sem az árakkal, hanem csak a "támogatási rendszerrel" van gond. Bár a családok védelméről a tervekben nem tesznek említést, a közzétett anyagokhoz készült sajtóközleményben célként említették meg, hogy ne emelkedjenek a családok energia- és élelmiszerköltségei. Ez látszólag apró, de annál fontosabb különbséget mutat Orbán Viktor ugyanerre vonatkozó kijelentésével, ami nem a költségekre, hanem az árakra vonatkozott. Míg ugyanis a Fidesz a rezsidíjakra összpontosít, az Unió a költségek leszorítását szorgalmazza például - a kormányanyag által is hangsúlyozott - takarékossággal, felújítással és a jelenleginél "rugalmasabb" tarifákkal. (Mindazonáltal Kaderják Péter sajtótájékoztatójukon úgy fogalmazott, hogy a rezsidíjak jelenleg "a helyükön vannak" és nem látnak okot a módosításukra.) Az ugyanakkor nem változott, hogy "fenntartják" a rezsicsökkentés "eredményeit", illetve a rezsi "alacsony" lesz. Ám több ponton is céloznak arra, hogy a háztartásokat "okos mérőkkel" látnák el, amikhez "rugalmas" díjcsomagokat dolgoznának ki.

A végső változatból kikerült annak felmérése is, hogy érdemes-e az új épületek gázhálózati csatlakozását megszüntetni vagy korlátozni. Ugyanakkor az a cél, hogy 2030-ra 2 milliárd köbméterrel lecsavarnák az ország - jelenleg mintegy tízmilliárd köbméteres -gázfogyasztását, "megmenekült". Emellett megmaradtak az Orbán-kormány általános energiaipari céljai is, így a fogyasztóközpontúság, a tiszta, okos és megfizethető ellátás, a szennyezéscsökkentés és a gazdasági fejlődés összeegyeztethetősége, a gázforrások számának növelése, a behozatal arányának csökkentése, az energiatakarékosság és különböző más megújuló energiaforrások, valamint a háztáji energiatermelés ösztönzése, illetve a hálózatok ehhez idomuló felújítása is. Tegnap ugyanakkor általános meggyőződésként hallhattuk, hogy a tervezeteken végrehajtott változtatások még hosszú ideig szolgáltatnak elemezni valót a szakértők számára.

Emellett közzétettek egy tanulmányt az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt esetleges hatásairól, valamint az idén kidolgozandó, 2050-es útitervet tartalmazó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia internetes közvéleménykutatásának eredményéről. Eszerint amúgy a több mint 200 ezer válaszadó elsöprő többsége, 92 százaléka támogatja az EU 2050-es (Orbán Viktor által 24 tagállam ellenében a tavalyi év nagy részében gáncsolt) "karbonsemlegességi" célját.