Új közmeghallgatást akarnak a debreceni akkugyárról, a kínaiak szerint a kamionok nem is csapnak zajt

Az elmúlt hetekben lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt a debreceni akkugyár területének jó része belvíz alatt áll, munkagépekkel nehezen megközelíthető. F. Nagy Zsuzsanna miskolci környezetvédelmi szakértő szerint szívfájdító, hogy a gigaberuházás érdekében épp azt a gazdag, fekete, humuszos termőtalajréteget hántották le, amely korábban egyfajta szivacsként működve elnyelte a felesleges víz nagy részét.

Ám lehet, hogy nemcsak a belvíz akasztja meg a kínai CATL üzemének építését. A Debreceni Törvényszék január 25-én újratárgyalja ugyanis a gyár tavaly februárban kiadott katasztrófavédelmi engedélyének ügyét. A Kúria néhány héttel ezelőtt döntött úgy, hogy új eljárást kell lefolytatni a korábban kiadott határozat ügyében, mert a Hajdú-Bihar megyei katasztrófavédelem a biztonsági jelentés kiegészítése kapcsán megsértette a nyilvánosságra vonatkozó szabályokat. Az engedélyt a Debreceniek az akkumulátorgyár ellen csoport egyik tagja, Horváth Nándor László támadta meg.

Gondola Zsolt ügyvéd, a Civil Fórum Debrecen egyesület helyi önkormányzati képviselője lapunknak azt mondta: ők maguk is jelezték az eljárás egy szakaszában, hogy a kínai beruházó mind a szén-dioxid-kibocsátással, mint pedig a zajhatással kapcsolatban rossz határértékekkel számolt, nem kalkulálta be ugyanis a gyár üzemelése kapcsán keletkező kamionos és teherautó-forgalmat. Egyes számítások szerint az évi közel 130 000 gépjármű közel duplájára emeli a korábban számított kibocsátási mutatókat. Az ügyvéd szavai szerint a beruházók később módosították is ezzel kapcsolatban az adatokat, ám az olyan mértékű eltérést jelentett az eredeti állapothoz képest, hogy az ügyben újabb közmeghallgatást kellett volna tartani.

Vélhetően a Kúria is hasonló álláspontra jutott, ezért „dobta vissza” a labdát a Debreceni Törvényszéknek, hogy hozzon határozatot az engedélyezési eljárásról. Amennyiben a grémium január 25-én úgy dönt, hogy semmisnek kell tekintetni a korábbi katasztrófavédelmi engedélyt, az később akár az építési engedély felülvizsgálatát is eredményezheti – vélekedett a jogász. Kérdés, hogy amennyiben újból közmeghallgatást kell szervezni az ügyben, a hatóság megteheti-e azt online – ahogyan egy nemrégiben született kormánydöntés ezt már lehetővé teszi –, hiszen maga a peres eljárás még akkor indult, amikor nem volt ilyen törvény. Vagyis elképzelhető, hogy újból személyesen kell meghallgatni a debreceniek véleményét a beruházásról.

Az akkugyár egyfajta „politikai vetülete” is érzékelhető ezekben a hetekben – tette hozzá Gondola Zsolt –, hiszen mostanság minden olyan ügyet mély hallgatás fed Debrecenben, ami az akkumulátor-gyártással kapcsolatba hozható. Ennek oka az lehet, hogy a közelgő tavaszi önkormányzati választásokig ne vetüljön külön árnyék a jelenlegi fideszes városvezetésre. A legutóbbi önkormányzati ülésen, amikor a város közlekedéséről vitáztak, az előterjesztésekben például szavai szerint nyoma sem volt annak a tehernek, amelyet a Déli Ipari Parkban épülő kínai beruházás gépjármű-forgalma a városra és annak térségére ró. De ugyanúgy csend övezi a Debrecenbe tervezett új munkásszálló építését, s azt is, hogy a repülőtér várhatóan megnövekedő forgalma miatt a jövőben lakóingatlanokat sajátítana ki az önkormányzat.