Lázár János csapdát állított Budapestnek, Karácsony Gergely a jelek szerint ajánlatnak vette az ultimátumot

Már lázasan számolnak és modelleznek a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) munkatársai: milyen feltételek mellett fogadható el pénzügyileg és közlekedés-szakmai szempontból is Lázár János közlekedési miniszter Karácsony Gergely főpolgármesternek tett „marha egyszerű”, új ajánlata. Némiképp egyszerűsítve a tárcavezető azt ajánlotta Budapestnek a keddi debreceni sajtótájékoztatóján, hogy kölcsönösen fogadják el egymás bérleteit. Vagyis az Orbán-kormány elfogadja a Budapest-bérleteket a MÁV és a Volán járatain Budapest határain belül, aminek a fejében a főváros is fogadja el a vármegye- és országbérleteket a BKK járatain.

Lázár János egyetlen szóval sem említette, hogy a kabinet bármilyen módon ellentételezné a kieső menetdíj-bevételeket a fővárosi önkormányzatnak. Nem beszélt semmiféle elszámolásról a felek között, csupán annyit mondott, hogy fogadják el egymás bérleteit.

ami a fővárosi közösségi közlekedés összeomlását hozhatja el. Ha viszont valamiféle elszámolás mentén működne, akkor a jelenlegi – megoldhatatlan feladványt jelentő – agglomerációs elszámolási vitát egy még bonyolultabb rendszerrel váltanák fel, amiből még kevesebb eséllyel születne évről-évre megegyezés. Lázár egyébként annyit mondott, hogy a fővárosi közösségi közlekedés fenntartására nyújtott 12 milliárdos állami normatíva lehetne a „tárgyalási alap”. Ez olyan távoli indítás, hogy aligha vehető komolyan.

Az említett 12 milliárdos állami normatíva ugyanakkor törvényben rögzített járandósága Budapestnek. A miniszter nem mulasztotta el szítani egy kicsit a Budapest-vidék ellentétel azzal, hogy ilyen támogatást semelyik másik város nem kap. Azt viszont nem tette hozzá, hogy Budapest közösségi rendszere össze sem mérhető egyetlen másik magyar városéval, sehol nincs például metró, ráadásul az M3-as metró önmagában annyi utast szállít, mint a MÁV összesen. A közösségi közlekedés fenntartására a BKK 2023-as üzleti tervében összesen 240 milliárd forint szerepel, vagyis az üzemeltetés átlagosan havi 20 milliárdba kerül. Ehhez csupán egy – igaz kövér – csepp az állami 12 milliárd. Nyugat-Európában egyébként az egyharmados finanszírozási arány az elfogadott: a költségeket egyenlő arányban állja az állam, a város és az utasok. Az Orbán-kormány azonban a Demszky Gábor idejében még 32 milliárdot előbb 24, majd 12 milliárdra csökkentette, de valójában ezt se kapja meg a főváros, hiszen az átadott agglomerációs járatok üzemeltetéséért az első perctől sarcot fizet az államnak. Ez Karácsony Gergely megválasztásáig fix összeg volt, azóta a költségektől tették függővé, ami minden évben vitához vezetett és egyre kevesebb maradt a 12 milliárdból a levonások után.

Mindezek fényében erősen meglepő, hogy Karácsony Gergely jó iránynak tartja Lázár János javaslatát. A főpolgármester örül, hogy a kormány hajlik arra: együtt hajtsák végre az ő 2019-es a választási programját, amelyben szerepelt a regionális kooperáció a BKK, a MÁV és a Volánbusz között, valamint az egységes jegy- és bérletrendszer bevezetése Budapesten és az agglomerációban. Nem tudni, hogy ezt szarkazmusnak szánta-e. Főként, hogy továbbfűzve a gondolatot azt fejtegette, hogy a közösségi közlekedés integrálása érdekében a főváros és az állam közösen rendelhetné meg a közösségi szolgáltatást.

Bár azt a városvezető is elismerte, hogy az együttműködés alapvetően az elszámolás módján múlik: a költségeken és a bevételeken az utasok által megtett kilométerek alapján kell osztoznia Budapestnek és az államnak. Nyomkövetők nélkül viszont elég nehéz lesz lemérni az utasok által megtett kilométerek valós számát, így ez újra „bemondott” számokon alapuló elszámolás lenne, durván elnyúló vitákkal. Csakhogy, mint írtuk, Lázár János semmilyen elszámolásról, költségek kölcsönös elismeréséről nem beszélt, és

Napi tapasztalat ugyanis a kormány lassan minden racionalitást nélkülöző megszorító önkormányzati politikája, aminek legfőbb kárvallottja éppen Budapest. „Az elszámolásról szóló tárgyalásokon olyan megoldásra van szükség, ami egyaránt jó az utazóknak, az állami és a fővárosi szolgáltatóknak” – reménykedett Karácsony, aki elhúzódó, intenzív tárgyalásokra számít az elkövetkező hetekben, így nem akarta élesen bírálni Lázár János szavait.

A miniszter új ajánlata szerint – ami a Budapesten és a fővárosi agglomerációban élő nagyjából 3 millió ember hétköznapjait jelentősen befolyásolhatja – az állami közlekedési társaságok (MÁV, Volán) elfogadják a Budapest-bérletet a városhatáron belül, cserébe a főváros fogadja el a BKK járatain a vármegye és az ország bérletet. A teljes árú vármegyebérlet 9450 forintba, a tanuló vármegyebérlet 945 forintba, a teljes árú országbérlet 18900 forintba, a tanuló országbérlet pedig 1890 forintba kerül. A BKK bérletek teljes áron 9500 forintért, diákbérlet 3450 forintért válthatóak. Ám nem tudni, milyen vármegyebérletről beszélt a miniszter. Lesz egy külön budapesti vármegyebérlet, vagy Budapestet, amely közigazgatásilag külön egység, most közlekedésileg beolvasztják Pest megyébe és az ott érvényes bérletek lesznek jók a fővárosban is?

És hogy mit jelentene ez a budapestieknek? A HÉV-eket, MÁV-vonatokat, Volánbuszokat a városhatáron belül nem használóknak nem lenne változás, nekik marad a BKK-bérlet. A többi budapestinek viszont megegyezés hiányában két bérletet, egy Budapest és egy vármegyebérletet kell váltaniuk, ahogy az ingázóknak is. Ez együtt már csaknem 20 ezer forint. A másik lehetőség, hogy innentől – aki teheti – alternatív BKK-járatra ül.

Ha a fővárosi önkormányzat belemegy a játszmába, akkor a budapestiek választhatnak: BKK-bérletet váltanak továbbra is és csak a fővárosi önkormányzat üzemeltette járműveket használják, vagy vármegye-bérletet és akkor mindenre felülhetnek. Nem kérdés, hogy melyiket választanák. Ez gyakorlatilag a Budapest-bérlet felszámolását jelentené. Ha viszont senki nem vesz bérletet, vonaljegyet, akkor nincs menetdíjbevétele a BKK-nak, így a szolgáltatások fenntartása fenntarthatatlanná válna. Kivéve azt az esetet, amit korábban említettünk, miszerint a MÁV és a Volánbusz fizet a BKK-nak egy kölcsönös elszámolás alapján. (Erre a tarifaközösségre egyébként Debrecent se sikerült rábeszélni eddig).

Az sem tudható biztosan, hogy a kormány tárgyalta és támogatta az erre vonatkozó javaslatot. Az új tarifacsomag részét képező, 14 éven aluliak ingyenességével kapcsolatban például most is csak annyit mondott a miniszter, hogy a „kormány dolgozik ezen”. A tárcát a sajtótájékoztatót követően megkérdeztük a részletekről, így például arról, hogy mi alapján történne az elszámolás, milyen vármegye bérlet lenne érvényes Budapesten és választ vártunk volna arra is, hogy mindezen javaslatok élvezik-e a kormány támogatását. Lapzártáig nem kaptunk választ.

A Közlekedő Tömeg szakmai szervezet tömören reagált. Szerintük Lázár lényegében azt jelentette be, hogy megszűnik az egységes Budapest-bérlet, helyette arra tett javaslatot, hogy az utasok egy „kormánypárti” vármegyebérlet, vagy egy „ellenzéki” Budapest-bérlet közül válasszanak, a kormány és a főváros pedig ketrecharcot folytasson a jegyárbevételért.