Rafináltan elfogadhatatlan és értelmezhetetlen ajánlatot tett Lázár János Budapestnek

„A kormány nem akarja szívatni a budapestieket, de még a főpolgármestert sem, de Budapesten sincs ingyen ebéd” – közölte Lázár János közlekedési miniszter az országos tarifarendszer átalakításáról szóló keddi sajtótájékoztatóján, amit a nemzet fővárosának való „bemutatással” felérően Debrecenben tartott, miközben a legtöbb embert közvetlenül érintő változás a fővárosiakat érinti.

Lázár János szerint „Budapesten, ahol térdig járnak állítólag a pénzben” elaludt a városvezetés, el kellett volna fogadniuk az ajánlatukat, amelyben csak annyit kértek, hogy a főváros fizesse meg az agglomerációs járatok - HÉV, Volánbuszok, városon belüli vonatok – üzemeltetési költségének ráeső, inflációval emelt költségét. Ez, ahogy ő is elismerte, egy évek óta ismétlődő elszámolási vita, amelyben évről évre többet követel a minisztérium a fővárostól.

Azt nem mondta el a miniszter, hogy a fővárosi önkormányzat minden évben kifizette a mindkét fél által elfogadott összeget. Az utolsó vita a 2022-es évre vonatkozott, amelyre a kiinduló 6,6 milliárd forintnál már 2,7 milliárddal kért többet a minisztérium. A BKK vitatta ezt. Tudni kell, hogy a MÁV és a Volánbusz számos szolgáltatást vásárol a főváros közlekedésszervező cégétől, amiért az díjat számol fel, így valójában a két összeget közelítik egymáshoz az elszámolás során.

Az ÉKM utolsó decemberben tett ajánlata 2,1 milliárddal több volt, de a tárca jelezte, hogy elveszi a 12 milliárdot és nincs biztonságban a Budapest-bérlet sem. (Ez a főváros közigazgatási határain belül mindenféle közösségi járműre érvényes bérlet, régi nevén BKV-bérlet.) Így már az is erős miniszteri csúsztatás, hogy itt csupán arról lenne szó, hogy a főváros nem fizet. Másrészt a Lázár János által emlegetett ingyen ebéd soha nem létezett.

Az állam a főváros közösségi közlekedésre adott 12 milliárd forintos évi normatívával egy egységnyi teljesítményre 70 fillért fizet, a főváros ugyanezért 3 forintot. Budapest a 2016-os megállapodás szerint minden évben milliárdokat fizet az agglomerációs járatok használatáért, amelynek összegét úgy emelték folyamatosan, hogy a cserébe nyújtott szolgáltatás minősége romlik (az elöregedett szerelvények miatt januártól például ritkábban járnak a HÉV-ek).

A főváros arra sem kapott garanciát, hogyha elfogadják a megemelt díjat, akkor az állam közösségi közlekedésre adott 12 milliárdos normatívát 2024-ben is kifizeti. Látható, hogy az agglomerációs díj levonása után a fővárosnál kevesebb, mint 4 milliárd marad a közösségi közlekedési feladatra, miközben a BKK 2023. évi üzleti tervében a közlekedésszervezési feladatok ellátására már összesen 240 milliárd forint ráfordítás szerepelt.

A régi szerződés visszaállíthatatlan Lázár János szerint, ezért új ajánlatot tett: az állami közlekedési társaságok – MÁV, Volán – elfogadják a Budapest-bérletet a városhatáron belül, cserébe a főváros fogadja el a BKK járatain a vármegye és az ország bérletet. (A teljes árú vármegyebérlet 9450 forintba, a tanuló vármegyebérlet pedig 945 forintba, a teljes árú országbérlet 18900 forintba, a tanuló országbérlet pedig 1890 forintba kerül. A BKK bérletek teljes áron 9500 forintért, diákbérlet 3450 forintért válthatóak.) Már csak azt nem tudni, hogy milyen vármegye bérletről beszél Lázár János.

Arról egyetlen szót sem ejtett Lázár János, hogy a kölcsönös bérlet-elfogadás milyen elszámolás alapján történne. Hiszen az ellentételezés nélküli vármegye/országos bérlet elfogadás egyenes út lenne a közösségi közlekedést üzemeltető budapesti cégek, így a főváros csődjéhez. Ha viszont valamiféle elszámolás mentén működne, akkor a jelenlegi agglomerációs elszámolási vita csak még bonyolultabbá válik, amiből még kevesebb eséllyel születne évről-évre megegyezés. Lázár mindösszesen annyit mondott, hogy a 12 milliárdos normatíva lehetne a tárgyalási alap. Ez olyan távoli indítás, hogy komolyan se vehető.

Mit jelentene ez a budapestieknek? A HÉV-eket, MÁV-vonatokat, Volánbuszokat városhatáron belül nem használóknak nem lenne változás, marad a BKK-bérlet. A többi budapestinek viszont megegyezés hiányában két bérletet kell hogy váltaniuk, ahogy az ingázóknak is:

Ha a fővárosi önkormányzat belemegy a játszmába, akkor a budapestiek választhatnak: BKK-bérletet váltanak továbbra is és csak a fővárosi önkormányzat üzemeltette járműveket használják, vagy vármegye-bérletet és akkor mindenre felülhetnek. Nem kérdés, hogy melyiket választanák.

Kivéve azt az esetet, amit korábban említettünk, miszerint a MÁV és a Volánbusz fizet a BKK-nak egy kölcsönös elszámolás alapján.

Lázár János szerint márciusig élhet a rendszer, de az nem derült ki egészen kristálytisztán, hogy a kormány el is fogadta mindezt, vagy csupán tárgyalta az erre vonatkozó javaslatot. A 14 éven aluliak ingyenességéről például most is annyit mondott csak a miniszter, hogy a „kormány dolgozik ezen”. 

Karácsony Gergely szerint az irány jó, a többi a részleteken múlik. 

Jó az irány, de a megegyezés a részleteken múlik – válaszolta Karácsony Gergely főpolgármester Lázár János mai ajánlatára, miszerint a felek fogadják el kölcsönösen a Budapest- és a vármegyebérleteket. Az együttműködés a városvezető szerint alapvetően az elszámolás módján múlik: a költségeken és a bevételeken az utasok által megtett kilométerek alapján kell osztoznia Budapestnek és az államnak. Az elszámolásról szóló tárgyalásokon olyan megoldásra van szükség, ami egyaránt jó az utazóknak, az állami és a fővárosi szolgáltatóknak – hangsúlyozta a főpolgármester, aki elhúzódó, intenzív tárgyalásokra számít az elkövetkező hetekben, így nem akarta élesen bírálni Lázár János szavait.

Azt Karácsony Gergely fontosnak tartotta leszögezni, hogy a minisztériumtól egyetlen, a 2016-os megállapodás fenntartására vonatkozó javaslat sem érkezett, a Budapest-bérlet felszámolására vonatkozó indítványt viszont valóban kaptak. Másrészt az agglomerációs járatokért a jegyárbevételeknek nem az 1 százalékát, hanem 12 százalékát fizeti a főváros, és végül a 12 milliárd forintos közlekedési normatíva nem a kormány vagy éppen a minisztérium kegye, hanem törvénybe foglalt kötelezettség. 

Ezzel együtt Karácsony Gergely üdvözölte, hogy a kormány is hajlik arra, hogy végrehajtsák azt a választási programját, amelyre 2019-ben felhatalmazást kapott, és amelyben szerepelt a regionális kooperáció a BKK, a MÁV és a Volánbusz között, valamint az egységes jegy- és bérletrendszer bevezetése Budapesten és az agglomerációban. A főpolgármester céljai között is szerepel a budapesti és az agglomerációs közlekedést jobb integrálása, amelynek megoldása szerinte nem lehet más, mint hogy a főváros és az állam közösen rendeli meg a közösségi közlekedést. Helyesli azt is, hogy a kormány a 14 év alattiak ingyenes utazásában is követi Budapestet.