„A kormány nem akarja szívatni a budapestieket, de még a főpolgármestert sem, de Budapesten sincs ingyen ebéd” – közölte Lázár János közlekedési miniszter az országos tarifarendszer átalakításáról szóló keddi sajtótájékoztatóján, amit a nemzet fővárosának való „bemutatással” felérően Debrecenben tartott, miközben a legtöbb embert közvetlenül érintő változás a fővárosiakat érinti.
Lázár János szerint „Budapesten, ahol térdig járnak állítólag a pénzben” elaludt a városvezetés, el kellett volna fogadniuk az ajánlatukat, amelyben csak annyit kértek, hogy a főváros fizesse meg az agglomerációs járatok - HÉV, Volánbuszok, városon belüli vonatok – üzemeltetési költségének ráeső, inflációval emelt költségét. Ez, ahogy ő is elismerte, egy évek óta ismétlődő elszámolási vita, amelyben évről évre többet követel a minisztérium a fővárostól.
Lázár János: Maradhat a Budapest-bérlet, ha az összes BKK-BKV járaton elfogadják az országbérletet és a vármegyebérletetAzt nem mondta el a miniszter, hogy a fővárosi önkormányzat minden évben kifizette a mindkét fél által elfogadott összeget. Az utolsó vita a 2022-es évre vonatkozott, amelyre a kiinduló 6,6 milliárd forintnál már 2,7 milliárddal kért többet a minisztérium. A BKK vitatta ezt. Tudni kell, hogy a MÁV és a Volánbusz számos szolgáltatást vásárol a főváros közlekedésszervező cégétől, amiért az díjat számol fel, így valójában a két összeget közelítik egymáshoz az elszámolás során.
Az ÉKM utolsó decemberben tett ajánlata 2,1 milliárddal több volt, de a tárca jelezte, hogy elveszi a 12 milliárdot és nincs biztonságban a Budapest-bérlet sem. (Ez a főváros közigazgatási határain belül mindenféle közösségi járműre érvényes bérlet, régi nevén BKV-bérlet.) Így már az is erős miniszteri csúsztatás, hogy itt csupán arról lenne szó, hogy a főváros nem fizet. Másrészt a Lázár János által emlegetett ingyen ebéd soha nem létezett.
Az állam a főváros közösségi közlekedésre adott 12 milliárd forintos évi normatívával egy egységnyi teljesítményre 70 fillért fizet, a főváros ugyanezért 3 forintot. Budapest a 2016-os megállapodás szerint minden évben milliárdokat fizet az agglomerációs járatok használatáért, amelynek összegét úgy emelték folyamatosan, hogy a cserébe nyújtott szolgáltatás minősége romlik (az elöregedett szerelvények miatt januártól például ritkábban járnak a HÉV-ek).
A főváros arra sem kapott garanciát, hogyha elfogadják a megemelt díjat, akkor az állam közösségi közlekedésre adott 12 milliárdos normatívát 2024-ben is kifizeti. Látható, hogy az agglomerációs díj levonása után a fővárosnál kevesebb, mint 4 milliárd marad a közösségi közlekedési feladatra, miközben a BKK 2023. évi üzleti tervében a közlekedésszervezési feladatok ellátására már összesen 240 milliárd forint ráfordítás szerepelt.
Bosszút kap karácsonyra Budapest az Orbán-kormánytól, munkába járni is kétszer annyiba kerülneA régi szerződés visszaállíthatatlan Lázár János szerint, ezért új ajánlatot tett: az állami közlekedési társaságok – MÁV, Volán – elfogadják a Budapest-bérletet a városhatáron belül, cserébe a főváros fogadja el a BKK járatain a vármegye és az ország bérletet. (A teljes árú vármegyebérlet 9450 forintba, a tanuló vármegyebérlet pedig 945 forintba, a teljes árú országbérlet 18900 forintba, a tanuló országbérlet pedig 1890 forintba kerül. A BKK bérletek teljes áron 9500 forintért, diákbérlet 3450 forintért válthatóak.) Már csak azt nem tudni, hogy milyen vármegye bérletről beszél Lázár János.
Lesz egy külön budapesti vármegyebérlet vagy Budapestet, amely közigazgatásilag külön egység, most közlekedésileg beolvasztják Pest megyébe és az ott érvényes bérletek lesznek jók a fővárosban is?
Arról egyetlen szót sem ejtett Lázár János, hogy a kölcsönös bérlet-elfogadás milyen elszámolás alapján történne. Hiszen az ellentételezés nélküli vármegye/országos bérlet elfogadás egyenes út lenne a közösségi közlekedést üzemeltető budapesti cégek, így a főváros csődjéhez. Ha viszont valamiféle elszámolás mentén működne, akkor a jelenlegi agglomerációs elszámolási vita csak még bonyolultabbá válik, amiből még kevesebb eséllyel születne évről-évre megegyezés. Lázár mindösszesen annyit mondott, hogy a 12 milliárdos normatíva lehetne a tárgyalási alap. Ez olyan távoli indítás, hogy komolyan se vehető.
Mit jelentene ez a budapestieknek? A HÉV-eket, MÁV-vonatokat, Volánbuszokat városhatáron belül nem használóknak nem lenne változás, marad a BKK-bérlet. A többi budapestinek viszont megegyezés hiányában két bérletet kell hogy váltaniuk, ahogy az ingázóknak is:
egy Budapest és egy vármegye-bérletet, ez együtt már csaknem 20 ezer forint. A másik lehetőség, hogy innentől – aki teheti – alternatív BKK-járatra ül.
Ha a fővárosi önkormányzat belemegy a játszmába, akkor a budapestiek választhatnak: BKK-bérletet váltanak továbbra is és csak a fővárosi önkormányzat üzemeltette járműveket használják, vagy vármegye-bérletet és akkor mindenre felülhetnek. Nem kérdés, hogy melyiket választanák.
Ez gyakorlatilag a Budapest-bérlet felszámolását jelentené. Ha viszont senki nem vesz bérletet, vonaljegyet, akkor nincs menetdíjbevétele a BKK-nak, így a szolgáltatások fenntartása fenntarthatatlanná válna.
Kivéve azt az esetet, amit korábban említettünk, miszerint a MÁV és a Volánbusz fizet a BKK-nak egy kölcsönös elszámolás alapján.
Lázár János szerint márciusig élhet a rendszer, de az nem derült ki egészen kristálytisztán, hogy a kormány el is fogadta mindezt, vagy csupán tárgyalta az erre vonatkozó javaslatot. A 14 éven aluliak ingyenességéről például most is annyit mondott csak a miniszter, hogy a „kormány dolgozik ezen”.
Karácsony Gergely szerint az irány jó, a többi a részleteken múlik.
Jó az irány, de a megegyezés a részleteken múlik – válaszolta Karácsony Gergely főpolgármester Lázár János mai ajánlatára, miszerint a felek fogadják el kölcsönösen a Budapest- és a vármegyebérleteket. Az együttműködés a városvezető szerint alapvetően az elszámolás módján múlik: a költségeken és a bevételeken az utasok által megtett kilométerek alapján kell osztoznia Budapestnek és az államnak. Az elszámolásról szóló tárgyalásokon olyan megoldásra van szükség, ami egyaránt jó az utazóknak, az állami és a fővárosi szolgáltatóknak – hangsúlyozta a főpolgármester, aki elhúzódó, intenzív tárgyalásokra számít az elkövetkező hetekben, így nem akarta élesen bírálni Lázár János szavait.
Karácsony Gergely Lázár Jánosnak: Az országos bérletek elfogadása, illetve a Budapest-bérlet megőrzése egy jó irányAzt Karácsony Gergely fontosnak tartotta leszögezni, hogy a minisztériumtól egyetlen, a 2016-os megállapodás fenntartására vonatkozó javaslat sem érkezett, a Budapest-bérlet felszámolására vonatkozó indítványt viszont valóban kaptak. Másrészt az agglomerációs járatokért a jegyárbevételeknek nem az 1 százalékát, hanem 12 százalékát fizeti a főváros, és végül a 12 milliárd forintos közlekedési normatíva nem a kormány vagy éppen a minisztérium kegye, hanem törvénybe foglalt kötelezettség.
Ezzel együtt Karácsony Gergely üdvözölte, hogy a kormány is hajlik arra, hogy végrehajtsák azt a választási programját, amelyre 2019-ben felhatalmazást kapott, és amelyben szerepelt a regionális kooperáció a BKK, a MÁV és a Volánbusz között, valamint az egységes jegy- és bérletrendszer bevezetése Budapesten és az agglomerációban. A főpolgármester céljai között is szerepel a budapesti és az agglomerációs közlekedést jobb integrálása, amelynek megoldása szerinte nem lehet más, mint hogy a főváros és az állam közösen rendeli meg a közösségi közlekedést. Helyesli azt is, hogy a kormány a 14 év alattiak ingyenes utazásában is követi Budapestet.
Úgy tűnt, 2024-ben is lehet használni a Budapest-bérleteket a fővárosi vonatokon és Volánbusz-járatokon, aztán Lázár János tárcája szólt, hogy nem kell örülni annyiraVitézy Dávid: Lázár János bejelentése ebben a formában értelmezhetetlenA kedvezmény csak 50 százalék lehet
Az egyszerűsítés vezérelte az országos tarifa-reformot is. Lázár János közlekedési miniszter már december elején bejelentette, hogy átalakítja a közösségi közlekedés „Kádár-rendszerből örökölt bonyolult, legalább 65-féle jogcímre épülő, elavult” tarifakedvezmény-rendszert. A kormány első körben december elején rábólintott a felvetésre és március 1-ig adott haladékot a tárcavezetőnek a részletek kidolgozására, de Lázár még az év vége előtt áldást akart szerezni a tervre. Nem kapta meg. Orbán Viktor tagadta, hogy döntöttek volna a 14 év alattiak ingyenes utazásával kapcsolatban. Erről most is csak annyit mondott a közlekedési miniszter Debrecenben, hogy a „kormány dolgozik rajta”. A 65 év felettiek továbbra is ingyen utazhatnak.
A tarifa-reform részeként az ország- és vármegyebérleteken kívül minden más bérlet megszűnik. Ez kissé becsapós, hiszen csak az állami közösségi közlekedésre igaz, a helyi közlekedés biztosításának kötelező feladatát ellátó önkormányzatok által működtetett cégek bérletei nem törölhetőek ily módon, itt nincs hatásköre a minisztériumnak. Lázár bejelentette, hogy a bérletek mellett ország- és vármegye napijegy is váltható lesz: 4990, illetve 999 forintért. A kedvezményre jogosító igazolványok, így a közalkalmazotti is megszűnik: az oktatásban és egészségügyben dolgozók 50 százalékos korlátlan számú utazásra szóló kedvezményt kapnak, ha regisztrálnak. A jelenleg 90 százalékos kedvezménnyel utazóknak, így a nagycsaládosok és a tartós betegeknek ingyenes lesz a tömegközlekedést. Az országbérlet az InterCity járatain és az első osztályon is igénybe vehető lesz. Ősztől a bankkártyás fizetést részesítik előnyben a Volán-járatokon, a készpénzes jegyváltásnál 200 forint adminisztrációs díjat kell fizetni.