Politikai megállapodás született a katari cseppfolyósított földgáz (LNG) magyarországi vásárlásáról, amelynek alapján a felek hosszú távú szerződést kötnek majd a 2026 utáni időszakra – közölte az MTI tudósítása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Dohában, katari kollégájával, valamint az energiaügyi és a pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalások után. A korábbi politikai megegyezés alapján megindultak a vállalatközi tárgyalások a magyarországi szállításról, amiket gyorsítanak. Katar 2026-tól jelentősen bővíti LNG-kivitelét, az LNG török, görög és lengyel lefejtőkön keresztül is eljuthat hozzánk – tette hozzá, sürgetve a délkelet-európai vezetékbővítéseket. Megismételte: Magyarország azért tudta fenntartani az energiabiztonságát „még a legnehezebb időszakokban is, mert mi nem ideológiai vagy politikai, hanem gyakorlati, fizikai alapon, józan ésszel közelítünk az energiahordozók vásárlásához". Az újabb források bevonása nem a meglévő szállítók kiváltását szolgálja – hangsúlyozta.
Mindazonáltal a magyar kormány legalábbis nem kapkodja el a katari gázvásárlást. Pedig Orbán Viktor már ellenzékből, 2008-as dohai látogatása során fontosnak nevezte a közel-keleti cseppfolyósított gáz majdani beszerzését. Az MTI hírarchívumában fellelt akkori Fidesz-közlemény ezt még azzal indokolta, hogy „ma egész Európa egyik legnagyobb problémája az Oroszországtól való egyoldalú" energiahordozó-függőség, az ebbéli „kiszolgáltatottság” enyhítését és a gázárak féken tartását sürgetve. (Ehhez képest a kormánypropaganda ma már látványosan kerüli az ukrajnai agresszor bírálatát.) De 2009-ben, miniszterelnökként, röviddel lemondása előtt, Ománban és Katarban Gyurcsány Ferenc is cseppfolyósföldgáz-beszerzésről tárgyalt. A magyar küldöttségben egyébként akkor még Hernádi Zsolt Mol-vezér képviselte a céges érdeklődést, felvetve, hogy az az idő tájt tervezett horvátországi LNG-lefejtő építésében is részt vennének. (Azóta LNG-ügyben már az állami MVM tárgyal, a három éve működő, Krk-szigeti LNG-lefejtő kivitelezésében viszont magyarok nem vettek részt.)
Mivel az LNG-szállításokat érintő magyar-katari egyeztetések azóta is rendszeresek, a fideszes propagandaközpontnak egyre nagyobb kihívásokat jelenthet a haladás látszatát keltő újabb szóvirágok kiötlése.
Szijjártó Péter már 11 éve aláírt Dohában a katari energiaügyi és ipari miniszterrel egy, a jövőbeni magyarországi cseppfolyósított gázszállítások megbeszéléseinek „keretet adó” energiaügyi együttműködési szándéknyilatkozatot. Ez a diplomácia finomságaira kevéssé érzékeny megfigyelőnek alig különbözik a minapi közléstől.
Egy évtizede Áder János akkori köztársasági elnök már azt üzente Dohából, hogy „hamarosan” érkezhet Magyarországra a katari LNG.
Ha a pénzügyi feltételekről meg tudunk állapodni, már csak néhány kilométernyi vezetéket és két határmetszéket kell megépíteni ahhoz, hogy az olaszok felől Magyarországra és a térségbe katari gáz kerülhessen – tette hozzá. (Az olasz irány jelenleg nincs napirenden.) Kilenc éve, röviddel Kövér László dohai látogatása után, a külügyminiszter térségünk legégetőbb kérdésének Katar kapcsán az energiabiztonságot és a több lábon állást nevezte. 2019-ben dohai látogatása során Szijjártó Péter már konkrét időpontot említett, mondván: a krki gázlefejtő 2021-re várt átadása megteremti a katari fűtőanyag ideszállításának fizikai lehetőségét, amivel kapcsolatos tárgyalásokra partnerei nyitottnak mutatkoztak. (Bár a lefejtő üzembe állt, az LNG-vállalás a feledés homályába veszett.) Mentve a menthetőt, Szijjártó Péter két éve már ünnepélyesen azt jelentette, hogy a felek között „létrejött a politikai megállapodás”, így az MVM és a QatarEnergy között megindulhatnak a vállalatközi tárgyalások. Miközben a dél-délkelet-európai vezetékrendszer uniós támogatását sürgette, a krki lefejtő bővítési tervei kapcsán valós lehetőségnek nevezte, hogy „körülbelül három éven belül” ideérjen a katari gáz. (Bár a külügyminiszter szerdán az EU hibáztatása helyett három, működőképesnek látszó vezetékes megoldást is felvetett, a már zajló krki bővítés a jelek szerint nem tartozik ezek közé. Görög lefejtés esetén egyébként Románia felől jöhetne a nyersanyag.)
Tavaly márciusban, annak kapcsán, hogy "külügyminiszter-barátja", Mohammed Al-Táni néhány perccel kormányfői kinevezése után fogadta, abbéli reményének adott hangot, hogy javulnak kilátásaink a katari gáz „belátható időn belüli” megjelenésére. Ehhez képest májusban Orbán Viktor Katarból csak annyit üzent, hogy „majd” mi is vásárolunk onnan fűtőanyagot, „mert több lábon állni jobb", mint egyen. Júliusban Szijjártó Péter viszont egy új stratégiai megállapodás kapcsán már csak a 2027-es indulást nevezte reális esélynek, mert addig úgymond „le vannak kötve a kapacitások”, de „kereskedő vállalataink már meg is kezdték a technikai tárgyalásokat” a mennyiségről és az útvonalról. A katari emír tavaly augusztus 20-i budapesti látogatása kapcsán Orbán Viktor felidézte, hogy ő három körben, még a katari futball-világbajnokság is arról tárgyalt, miként érkezzék katari hajókon és Horvátországon keresztül hozzánk a gáz. Ehhez képest most az újabb politikai megállapodást említő Szijjártó Péter finoman sürgetve a vállalatokat egy évet faraghatott a változatlanul igen cseppfolyós céldátumon. A horvát lehetőségre a tárcavezető nem tért ki.
A nemzetközi példák alapján Katar egyáltalán nem tűnik nehéz tárgyalópartnernek.
Az MTI 1995-ös híre szerint az emírség akkor már Kína, India, Törökország, Pakisztán, Thaiföld és Dél-Korea LNG-beszállítójaként szerződött Japánnal. Lengyel barátainkkal 15 éve állapodtak meg, ami bár csak LNG-lefejtőjük 2015-ös átadásakor lépett hatályba, két éve már a századik katari szállítmány behajózását ünnepelték. 2022-ben a Putyin keltette európai gázpánik idején Berlin és Doha a „partnerségi megállapodás" megkötése után mintegy fél évvel szerződött.
Arról, hogy a tárgyalások elhúzásával mi lehet a magyar kormány célja, csak találgatásokat hallhattunk. Tény: azok az Ukrajna orosz lerohanása miatt leginkább berzenkedő tagállamok, amelyek gázcsapját Putyin 2022-ben elzárta, Katar vagy épp az USA személyében, szinte zökkenőmentesen találtak új beszállítót. Magyarország orosz ellátása ugyanakkor, Orbán Viktor nemzetközi megnyilvánulásainak jutalmául, nem hogy zavartalan, de Moszkva akár a szerződöttnél is többet ad. Ha viszont a 2021 vége óta élő 15 éves, magyar-orosz gázmegállapodást egyik fél sem sérti meg, úgy – különösen a zuhanó igények tükrében – nincs igazán mozgástér további nagy megállapodásra - vélik szakértők. Azt egyszersmind határozottan cáfolják, hogy az LNG drágább lenne az orosz beszerzésnél. Európában ma már minden nagykereskedelmi ár a gáztőzsdéhez igazodik, még ha ez az LNG-nek kisebb, a vezetékes szállításoknak pedig nagyobb haszonkulcsot is biztosít - teszik hozzá.
