Magyarország;Ukrajna;interjú;háború;Vlagyimir Putyin;Tucker Carlson;

Vlagyimir Putyin megértené, ha Magyarországnak területi követelései lennének Ukrajnával szemben, de nem beszélt Orbán Viktorral erről

Lengyelországot már nem akarja lerohanni, mert az világháborúhoz vezetne. Az orosz elnök mindezt a trumpista amerikai műsorvezetőnek, Tucker Carlsonnak adott interjúban árulta el.

Ha a Nyugat leállna a fegyverszállításokkal, a háborúnak néhány hét alatt véget érne – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök abban az interjúban, amelyet a trumpista amerikai műsorvezetőnek, Tucker Carlsonnak adott. 

A több mint két órán át tartó beszélgetést Vlagyimir Putyin egy csapongó történelmi fejtegetéssorozattal kezdte az Orosz Birodalomról, a Szovjetunióról és aztán magáról Oroszországról, igazolandó, hogy Oroszországnak legitim területi követelései vannak Ukrajnával szemben. Az amerikai fülnek kissé anakronisztikusan hangzó monológot Tucker Carlson többször próbálta megszakítani, először azzal az elég elképesztő kérdéssel, hogy ha Oroszország Ukrajna több területére is történelmi alapon tart igényt, akkor Vlagyimir Putyin miért nem indított háborút abban a pillanatban, amikor 24 évvel ezelőtt elnök lett. Vlagyimir Putyin erre kitérő választ adott, és újra történelmi fejtegetésekbe merült, a többi között emlékeztetve, hogy 1945-ben a sztálini akaratnak megfelelően Magyarország és Románia területének egy-egy részét az akkori Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz csatolták. Tucker Carlson ekkor firtatni kezdte, Magyarországnak és más országoknak megvan-e a joga ahhoz, hogy területeket követeljen Ukrajnától, amire Vlagyimir Putyin úgy felelt, hogy a sztálini rezsimet ismerve, amelyet „sokan” az emberi jogok és más országok jogainak megsértésével vádolnak, érthető, ha területeket követelnének, még akkor is, ha ehhez nincs joguk.

– Beszélt Orbán Viktornak arról, hogy megkaphatja Ukrajna egy részét? – tette fel a kérdést Tucker Carlson. – Nem. Soha. Egyszer sem – válaszolta az orosz elnök némi habozás után, 

hozzáfűzve, azt azért biztosan tudja, hogy a kárpátaljai magyarok szeretnének az anyaorsszághoz tartozni. El is mesélt egy történetet arról, hogy a 80-as években kocsival bejárta az akkori Szovjetunió nyugati vidékeit Szentpétervártól egészen addig a Beregszászig, ahol akkor nem ukrán, hanem csak magyar és orosz nyelvű feliratokat látott. (Az interjúnak ez a része 19:52-nél kezdődik.)

Vlagyimir Putyint egyébként  láthatóan feszélyezte, hogy megszakítják a IX. századi Oleg kijevi fejedelmnél kezdődő történelmi fejtegetéseit, de az orosz elnökről közismert, hogy szeret ilyesmibe merülni érdemi vita helyett. Ami a háborút illeti, szerinte

  • a háború oka az, hogy a korábbi nyugati ígéretek ellenére 2008-ban Ukrajna előtt nyilatkozati szinten mégis lehetőség nyílt a NATO-csatlakozásra, a 2013-as a Majdan-tüntetéssorozat pedig nyugati közreműködéssel, a CIA támogatásával végrehajtott „puccs” volt Viktor Janukovics akkori ukrán elnök ellen (a tüntetések azután kezdődtek, hogy Viktor Janukovics váratlanul nem írta alá az EU-Ukrajna társulási szerződést – a szerk.) 

  • az amerikaiak „technikailag”  mindent jól csináltak, elérték a céljukat, a 2014-es kijevi rezsimváltást, de politikai szempontból hibát követtek el, mert látniuk kellett volna, hogy mindez hová vezethet,

  • a NATO úgy viselkedik, mint egy óvoda, ahol az történik, amit az amerikaiak akarnak, akkor is, ha a franciák és a németek nem mindig értenek egyet velük,

  • ő  legutóbb még a háború kitörése előtt beszélt Joe Biden amerikai elnökkel, és azt sem érti, hogy az amerikaiaknak mi dolguk Ukrajnában, de ha valaki katonai egységeket küldene a kelet-európai ország területére, az világméretű konfliktushoz vezetne,

  • az Északi Áramlat gázvezetéket a CIA robbantotta fel,

  • ha a Nyugat leállítaná az Ukrajnába tartó fegyverszállításokat, a háború néhány hét alatt véget érne,

  • az arrogánsan viselkedő Boris Johnsonon múlott, hogy az ukránok még harcolnak, a brit exkormányfő volt ugyanis az, aki még a háború kezdetén rávette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy mégse írjon alá egy békeszerződést,

  • Volodimir Zelenszkij „olyan, mint egy patkány”, egy ukrán strici,

  • Németország már nem a saját, hanem „a kollektív Nyugat” érdekeit képviseli.

  • „teljességgel kizárt”, hogy megtámadja Lengyelországot, ahova csak akkor küldene orosz egységeket, ha előtte Oroszországot érné támadás, hiszen egy ilyen konfliktus a NATO-val világháborúhoz vezetne.

Az interjúban Tucker Carlson egy kérdést sem tett fel arról az Oroszországról, amelyben gyakorlatilag minden hatalom Vlagyimir Putyin kezében van, az ellenzéki hangok elfojtásáról, Alekszej Navalnijról vagy a március 15-17-i orosz elnökválasztásról, felvetésére azonban az orosz elnök jelezte, a kommunikációs csatornák nyitva állnak, ő hajlandó lenne fogolycserére az Oroszországban nemrég kémkedéssel megvádolt amerikai újságíró, Evan Gershkovich ügyében. 

Tucker Carlson – aki egykor határvitának nevezte az orosz-ukrán háborút, és Vlagyimir Putyin védelmére kelt a két évvel ezelőtti elindításakor – korábban azt állította, hogy a nyugati média egyik képviselője sem kért interjút Vlagyimir Putyintól, ami elég keményen kivágta a biztosítékot az amerikai sajtóban, a CNN világírű műsorvezetője, Christiane Amanpour tweetben szólt vissza, hogy végül is csak évek óta próbálkoznak. Ezt egyébként megerősítette maga a Kreml is, Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő is megerősítette, azt állítva, sok interjúkérelmet utasítanak vissza. 

Később az interjúban Tucker Carlsont maga Vlagyimir Putyiyn is alázta egy kicsit, felhívta ugyanis a figyelmet arra, hogy a trumpista amerikai műsorvezető egykor még CIA-s akart lenni, de nem vették fel.

És miközben az Európai Parlamentben már megpendítették, hogy Tucker Carlsonra szankciókat is kivethetnek az interjú miatt, a szivárgó hírek szerint a trumpista amerikai műsorvezető Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is le akar ülni egy beszélgetés kedvéért.