Munkaszüneti napokon több ügyeleti pont megnyitását, tiszta és szellőztethető vizsgálókat, egyértelmű betegutakat, az ellátásban pontosabb kompetencia-határokat, a fogyóeszközök rendszeres pótlását, az ügyeleti autókon pihent és gyakorlott gépkocsi vezetőket kér egyebek mellett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) abban a dokumentumban, amit március elején frissítve ismét elküldött a Belügyminisztériumnak.
A MOK háziorvoscsoportja tavaly áprilisban is jelezte az új ügyeleti rendszerrel kapcsolatos aggályaikat, ám arra nem kaptak hivatalos reagálást. Február utolsó napjaiban Porcsalmán az ügyeleti ellátást követően meghalt egy egy éves kisfiú, s mint azt írták: a kamara a sajtóhírek és egyéb információk begyűjtése után úgy véli, felmerül a rendszerhiba lehetősége. Ezért az eset után ismét 25 pontba szedték és küldték el az egészségügyi kormányzatnak az orvosolandó problémákat.
A korábbiaknál harmadával kevesebb ügyeleti pont működik, ez több helyen megnövekedett várakozást, hosszú betegsorokat vagy indokolatlan mentőküldést okoz – írta a levélben a köztestület. Szerintük sokszor 1,5-2 órát is kénytelenek várni lázas gyerekükkel a szülők, mire orvossal találkozhatnak. Csak tavaly január óta mintegy 200 praxisból állt fel orvos, mostanra a 6431 alapellátási körzetből már 879 üres. Azaz a nappali ellátás hozzáférése is romlott. Megoldásként azt javasolja, a MOK, hogy az ünnepnapokon több ügyelet működjön párhuzamosan dolgozó orvosokkal és teljes személyzettel.
Jól sikerült az Orbán-kormány ügyeleti rendszer reformja, csak Szentendrén egy orvos jut 100 ezer emberreA tagoktól érkező visszajelzésekből az is kiderül, hogy az ügyeleteket kiszolgáló informatikai szoftverek és eszközök lassúak, az orvosok nem jutnak hozzá a betegellátásához nélkülözhetetlen adatokhoz, például laboreredményekhez, kiváltott és rendszeresen szedett gyógyszerekhez. Mint írják: ez azért gond, mert gyakori, hogy a sokféle betegséggel kezelt páciens az általa szedett tízféle gyógyszerből egyet sem tud megnevezni.
Kérik továbbá, hogy minden ellátó külön vizsgálóban dolgozhasson, most ugyanis számos esetben méltatlan körülmények között kell fogadniuk a betegeket. Példaként a győri ügyeleti pontot említik, ahol
a két felnőtt rendelőt csak egy függöny választja el. Ha egyidejűleg mindkettőben van páciens, lehetetlen minőségi munkát végeznie az orvosnak, ráadásul a helyzet adatvédelmi problémát is okoz.
Abban a városban például csak az „egy szoba két rendelő” hatalmas visszalépés a korábbi alapellátási ügyelethez képest – írják – s megjegyzik: így zaklatott, koszos, szűk, sötét helyen, ki-be járkáló személyzettel, az intimitás teljes hiánya mellett zajlik a vizsgálat.
Az orvosi kamara szerint a terepen gyakran okoz problémát, hogy a gyermekellátásban járatlan szakemberek kényszerülnek gyerekek ellátására.
Tiszta és egyértelmű kompetenciahatárok meghúzását kérik például az ügyeleti és a sürgősségi ellátás körébe tartozó feladatokban is. Mint írják: gyakori, hogy eszméletlen beteg ellátásához, balesetekhez az alapellátási ügyeleti autót küldi ki a Irányító Csoport (ICS), mert nincs elegendő esetkocsi a környéken. S bár a gyakorlatban, ha jelzik, hogy a feladat meghaladja a háziorvos kompetenciáját , indítanak segélykocsit is a helyszínre, ám 20-40 percig is eltarthat mire az odaér. Orvosolandó problémaként jelezték, hogy az ügyeleti ellátáshoz szükséges gyógyszerek és egyéb fogyóeszközök pótlása elmarad a műszakváltáskor, vagy a hidegben az autóban maradt eszközök áthűlve nem működnek a helyszíni ellátáskor.
Mindezt az orvosok erősen aggályosnak ítélik, hiszen a felelősség azé, aki a receptet írta és nem azé, aki ezt távolról a telefonban kérte. Erre az aggályra a MOK az Országos Mentőszolgálattól korábban azt a választ kapta, hogy az orvos ezekben a helyzetekben eldöntheti, hogy kivonul-e az adott beteghez, vagy vállalja a helyszínen lévő mentőtiszt által elmondottak alapján a terápia elrendelését.
A kamara „problématérképén” jelzi azt is, hogy az ügyeleti autókon szolgálatot teljesítő sofőrök egy része túlterhelt, túl fáradt, és ez veszélyezteti a kivonuló orvos biztonságát.
A halottvizsgálat új szabályai is okoznak visszásságokat, ezért azok pontosítását kéri a köztestület. A halottvizsgálat ügyeleti időben éjszaka nem mindig történik meg, ezért a reggel munkába lépő háziorvosra hárul a feladat. A jogszabály ugyanis megengedi a hat órás kiszállási időt. A kamara nem tartja elfogadhatónak, hogy emiatt a rendelés órákkal később kezdődjön, és az sem megoldás, ha a halottvizsgálat a rendelési idő utánra csúszik. A melegebb időszakokban ez közegészségügyi veszélyt is jelent. Az sem tartják jó megoldásnak, hogy az éjszaka elhunytakat a patológiákra szállítsák és oda kelljen bemennie a háziorvosnak. Ez a patológiák gyors túlterheltségét okozhatja. Ezért azt kérik, hogy a halottvizsgálattal kapcsolatban készüljön valamennyi érintett szakma bevonásával egy új konszenzusos javaslat.
Nyugtatni próbál az Országos Mentőszolgálat, miután a Népszava megírta, milyen gondokkal küzd az ügyeleti ellátás Pest vármegyében