„Sulyok Dezső távoli rokonom volt apai ágon, az ő szellemi öröksége, a demokrácia melletti feltétlen kiállás a mai napig meghatározó a számomra” – jelentette ki Sulyok Tamás államfő korábban, még az Alkotmánybíróság elnökeként, 2018-ban az Arsboni jogi folyóiratnak adott interjújában.
A köztársasági elnök sem akkor, sem azóta nem részletezte, hogy pontosan milyen „távoli rokoni kapcsolat” fűzné Sulyok Dezsőhöz, a két világháború közötti politikai élet jelentős szereplőjéhez, a Független Kisgazdapárt egykori vezéralakjához, miniszterelnök-jelöltjéhez. Ugyanakkor Sulyok Tamás és Sulyok Dezső Wikipédia-oldalán is az szerepel: az államfő nagyapja a testvére volt Sulyok Dezsőnek. Ezt a kormánysajtó is tényként állította. A hirado.hu például azt írta: „Az egyik legemberpróbálóbb időben, a kommunista diktatúra kialakulásának vészterhes éveiben, 1945 után volt a Független Kisgazdapárt egyik vezetője Sulyok Dezső, aki nem más, mint a Sulyok Tamás nagyapjának a testvére.” Annak nem találtuk nyomát, hogy Sulyok Tamás bármikor is pontosítást kért volna, a hirado.hu március 4-én publikált cikke tegnap délután is ebben a formában volt olvasható.
Egy történész olvasónk saját kutatása alapján arra hívta fel a figyelmet: a nyilvánosan elérhető korabeli iratok alapján Sulyok Tamás nagyapja nem lehetett testvére Sulyok Dezsőnek. Arra pedig nem talál olyan nyilvánosan elérhető iratot, adatot, ami igazolná, hogy a két Sulyok család között lett volna kapcsolat névazonosságon kívül. Kutatása során a Mormon egyház FamilySearch nevű oldalát használta, amelyen eredeti, egyházi (1895-ig) és állami anyakönyvek (1895-től) levéltári másodpéldányainak digitális másolatai érhetőek el. (A FamilySearch oldalt kutatók is gyakorta használják, azon születési, házassági és halotti bejegyzések érhetők el, történészi körökben hiteles, elfogadott adatbázisként tekintenek rá.)
Olvasónk megállapításait a FamilySearch-ön megtalálható dokumentumok alapján lapunk is leellenőrizte, majd segítséget kértünk Karsai László történésztől, aki egy családfakutatásban jártas szakértővel vizsgálta meg az adatokat. Ők is arra jutottak:
Sulyok Tamás nagyapja és Sulyok Dezső nem testvérek, és semmi jele annak, hogy a két család névazonosságon kívül rokoni kapcsolatban állt volna.
Lapunk megkereste a Sándor-palotát, kértük az államfőt, tájékoztasson arról, miért és mi alapján állította, hogy rokoni kapcsolat fűzi Sulyok Dezsőhöz. Jeleztük, hogy az elérhető iratok alapján ezt semmi nem támasztja alá. Tájékoztattuk arról is, hogy a nyilvánosan elérhető iratok szerint nem lehet igaz az a Wikiképdia-oldalakon és több cikkben is megjelent állítás, ami szerint nagyapja és Sulyok Dezső testvérek lennének. A csütörtök reggel elküldött kérdéseinkre az esti lapzártánkig semmiféle választ, reakciót nem kaptunk.
Azt, hogy Sulyok Dezső és az államfő nagyapja testvérek lettek volna, már a születési időpontok is cáfolni látszanak. Az anyakönyvi adatok szerint Sulyok Dezső 1897-ben született a Veszprém megyei Simaházapusztán. Az államfő nagyapja, Sulyok János, 1871-ben született Halimbán. Vagyis 26 év korkülönbség volt közöttük.
A szülők neve sem stimmel. Sulyok Dezső apja Sulyok Antal malombérlő, édesanyja Szigeti Izabella volt. Az államfő nagyapjának édesapja a nyilvános iratok szerint nem ismert, testvéreivel együtt házasságon kívül született, édesanyja Sulyok Katalin volt. Vagyis nem azonos az édesanyjuk. Féltestvérek elviekben lehetnének, ha mindkettőjüknek ugyanaz lenne az apja. Csakhogy Sulyok Dezső édesapja, Sulyok Antal a korabeli iratok szerint 13 éves volt akkor amikor az államfő nagyapja született.
Mivel az államfő nagyapjának édesapja az elérhető iratok szerint nem ismert, a „törvénytelen” szót biggyesztették neve mellé. Ebből következően és feltehetően
az anyjuk, Sulyok Katalin családi nevét kapták meg, így lett vezetéknevük az, hogy Sulyok.
Nem ez az első ellentmondás az államfő családfája kapcsán. Mint arról korábban már beszámoltunk, Karsai László történész derítette ki: valótlanul állította Sulyok az édesapjáról, Sulyok Lászlóról azt, hogy a népbíróság 1946-ban halálra ítélte azért, mert „válóperes ügyvédként elvállalta egy olyan nő ügyét, akinek a férje később a város párttitkára lett.”, és egy évtizedig bujkálnia kellett. Karsai László, majd Ungváry Krisztián kutatása szerint Sulyok László náci szimpatizáns, antiszemita vidéki ügyvéd volt, vádat sem emeltek ellene.
Egyre kínosabb részletekre derül fény Sulyok Tamás köztársasági elnök apjának a múltjábólSulyok azt állította apjáról, hogy „szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita ember volt”, elhitte az állítólagos családi legendáriumot.
Később – erről szintén írtunk már – Gergely Anna történész a Hócipőben tette közzé azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyították, hogy Sulyok László és társai haszonélvezői voltak a zsidóság deportálásának. Saját aláírásukkal ellátott hivatalos levélben kérték 1944 nyarán a deportált zsidók lakásának kiutalását pártszervezetük számára, továbbá „zsidóbútorok” juttatását, amit meg is kaptak.
Sulyok Tamás és a nemzet kétsége: a jogállamiság Bástyája, avagy újabb közjogi méltatlanság? „Sulyok Tamás minél tovább hallgat, annál kínosabb a történet”Sulyok Tamás: Hazánk megkérdőjelezhetetlenül a Nyugat része, a törvény előtt mindenki egyenlő