A Magyar Képzőművészeti Egyetem is csatlakozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem munkatársainak kezdeményezéséhez. Az intézmény több mint ötven oktatója a Mércéhez eljuttatott, a kormánynak szóló nyílt levelében kiemeli, „a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) dolgozói elfogadhatatlannak tartják, hogy a közoktatás béreinek rendezésével egy időben egyetemeink fenntartója továbbra sem biztosít forrást a magas színvonalú egyetemi oktatáshoz, kutatáshoz, alkotáshoz, továbbá a tisztességes bérezéshez és hallgatói juttatásokhoz”.
„A Magyar Képzőművészeti Egyetem immár több mint 150 éve a hazai művészeti felsőoktatás egyik alappillére. Diákjaink között festőket, szobrászokat, grafikusokat, látványtervezőket, intermédia- és vizuális művészeket, restaurátorokat és a művészetelmélet szakértőit képezzük, miközben a tanárképzésben is szerepet vállalunk. Az MKE oktatói, ahogy az elmúlt évtizedekben, most is olyan művészeket képeznek, akik a magyar kultúra kiemelkedő művészeivé és művésztanáraivá váltak és válhatnak” – írják, hozzátéve, ennek a munkának elengedhetetlen alapfeltétele az oktatók bérezésének rendezése, a jelenlegi átlagbérekhez és megélhetési költségekhez történő igazítása.
A nyílt levél szerint
az elmúlt évek emelését a tavalyi év maginflációja (18,2%) teljesen felemésztette, így jelenleg az egyetem összes munkavállalójának 80%-a nemzetgazdasági átlag alatt keres az egyetemen.
Az aláíró oktatók összegzése szerint
egy PhD/DLA fokozatszerzés közben lévő egyetemi tanársegéd, tudományos fokozattal nem rendelkező nyelvtanár, vagy óraadó havi bruttó bére eseti kiegészítések nélkül átlag 395 ezer forint,
egy PhD/DLA fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus havi alapilletménye bruttó 422 ezer forint,
a vezető beosztású egyetemi docensek bruttó garantált havi alapbére is csupán átlagosan 584 ezer forint,
az egyetemi tanároké 813 ezer forint,
és a doktori képzésben résztvevők a tanulmányaik első két évében 140 ezer forint, a második két évében 180 ezer forint havi ösztöndíjat kapnak, amelyből képtelenség ma Magyarországon megélni.
A nyílt levélben az áll, a dolgozók és doktoranduszok közül sokan a tisztességes megélhetés érdekében másod-, illetve harmadállást kényszerülnek vállalni, ami hamar kiégéshez és az egyetemi, alkotói pálya elhagyásához vezet.
Az MKE dolgozóinak követelései a következők:
a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15%”) beépítése az alapbérbe,
az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelése minden munkakörben és beosztásban, az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálata,
a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetése és bértáblában való rögzítése, a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítása,
valamint ezek inflációkövető, garantált éves emelése.
„E célokat szem előtt tartva a rendelkezésünkre álló összes eszközzel küzdeni fogunk!” – üzenik az egyetemi dolgozók. Az MKE oktatói követelik, hogy szűnjön meg a méltatlan bérhelyzet miatt már megindult munkaerő-elvándorlás, az oktatói, valamint az oktatás-kutatást támogató munka méltó ellentételezéssel folyjon, és a tudományos pálya újra vonzóvá váljon, hogy fiatal oktatóik számára is tervezhetővé váljon a jövő.
Közelít a háromezerhez az azonnali béremelést követelő egyetemi oktatók számaAz ELTE-hez hasonlóan a BME csaknem 800 dolgozója is bérrendezést követel