Több zenész is nehezményezte, hogy a dalaikat lejátszották Magyar Péter április 6-i tüntetésén. A zenei válogatás többféle stílust és korosztályt érintett, például felcsendült az LGT-től a Mindenki, a Bikinitől a Közeli helyeken, Demjén Ferenctől a Szabadság vándorai, a Bëlgától a Nemzeti Hip-Hop, a Carson Comától a Feldobom a követ, de külföldi dalok is, mint például a Europe-tól a The Final Countdown.
A helyzet kapcsán írtunk az Ismerős Arcok együttesnek, amelynek a tüntetésen a Nélküled című, a jobboldalon emblematikus zenéje hangzott el. Nagy Zoltán zenekari menedzser azt válaszolta: tudomásuk szerint egy dal onnantól kezdve, hogy publikálásra kerül, szabadon felhasználható, engedélyt kérni abban az esetben szükséges, ha valaki feldolgozást kíván készíteni, és az eredeti szöveghez és, vagy zenéhez hozzá kíván nyúlni. „A Nélküled című dalunk lejátszásával kapcsolatban nem érkezett hozzánk megkeresés, de a fentiek miatt nem is írja elő semmilyen jogszabály, hogy ezt a szervezőknek meg kellene tenniük. A dal népszerűségét mutatja, hogy rengeteg rendezvényen lejátszották már és számos feldolgozás is született belőle. Az egyes eseményeken történő elhangzásokról túlnyomórészt utólag, vagy egyáltalán nem értesülünk, de bízunk benne, hogy a szervezők eleget tesznek a jogdíjközleményben foglalt kötelezettségeiknek” – írta Nagy Zoltán.
A demonstráció után a Blikk több előadót felkeresett. Németh Alajos, a Bikini együttes alapítója – és az Artisjus szerzői jogvédő egyesület elnöke – azt mondta a lapnak: nem akar politikai állást foglalni, hiszen nem tiszte eldönteni, kinek van igaza, de úgy gondolja, „egy ekkora politikai rendezvény esetében illett volna megkérdezni tőlük, hozzájárulnak-e a számuk lejátszásához”. Varga Miklós, az Európa című dal előadója elmondta, a dalt a tudta és beleegyezése nélkül lényegében önkényesen játszották le, míg Koltay Gergely, a Kormorán együttes alapítója azt üzente a lapnak: „zenekarunk nem Magyaroknak, hanem magyaroknak ad hangversenyeket”.
Demjén Ferenc szerint ez esetben nem jó megközelítés, hogy kormányközeli vagy nem kormányközeli zenész valaki, a kérdés megközelítése, még csak nem is morális, hanem hogy jogszerű vagy nem jogszerű felhasználás történt. „Nekem semmilyen tudomásom nem volt erről, így értelemszerűen engedélyt sem adhattam a felhasználásra. Remélem, senki nem hiszi el, hogy az egyik legkedvesebb dalomat egy ilyen politikai cirkuszhoz engedélyezem!” – fogalmazott az énekes.
Demjén Ferenc azon háborog, hogy Magyar Péter tüntetésén lejátszották az egyik dalátMagyar Péter a téma kapcsán reagált, a Blikknek elmondta, a rendezvény előtt állásfoglalást kértek a szerzői jogvédő irodától. „Megkerestük még a demonstráció előtt az Artisjust, amely a szerzői jogokat hivatott érvényesíteni, hogy előzetesen szükséges-e engedélyt kérnünk a dalok lejátszására. Azt a tájékoztatást adták, hogy nincs ilyen kötelezettségünk” – állította a lapnak Magyar Péter. Az üggyel kapcsolatban megkerestük az Artisjust, megkérdezte-e az egyesülettől Magyar Péter, hogy lejátszhatja-e a az április 6-i tüntetésén elhangzó előadók számait, illetve kell-e a jogtulajdonosok engedélye ehhez, és a felhasználásért kell-e fizetni.
Kérdéseinkre Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója a következő válaszokat adta: „Magyar Péter megkereste az Artisjust az április 6-i rendezvény jogosításával és a fenti jogkérdéssel kapcsolatban.
Bármilyen rendezvényen való zenefelhasználás az Artisjusnak való jogdíjfizetés fejében engedélyezett. Nem jelentenek kivételt a politikai gyűlések sem. Régóta rendszeres gyakorlata minden politikai pártnak és közösségnek az, hogy ilyen összejövetelek után a szerzői jogdíjat befizetik. Ez az elhangzott dalok szerzői úgynevezett vagyoni jogainak rendezését szolgálja. Emellett a szerzőknek vannak személyhez fűződő jogai is.
Ha a szerző úgy érzi, hogy olyan környezetben szólal meg a dala, ami az ő személyére nézve sérelmes – a szerzői jogi törvény mű egységének védelmére vonatkozó szabálya (13.§) alapján –, a szervezőt közvetlenül keresheti meg ezzel. Az ebben való állásfoglalás nem az Artisjus hatásköre, hanem a bíróságok egyedi ügyekben bírálják el az esetleg kialakuló jogvitákat.”
Az eset kapcsán megkerestük Gubicz Flóra Anna szerzői jogászt is: egy alkotó tudja-e befolyásolni, hogy mire használják a művét. – Az alkotás használatához felhasználási engedélyt kell kérni a szerzőtől, de vannak olyan szabad felhasználás körébe tartozó esetek, amikor erre nincs szükség. A szerzői jog pedig addig védi a szerzőt, amíg a védelmi idő fennáll.
Ez a szerző halála után hetven évig él, tehát Bartók vagy Beethoven műveit már szabadon fel lehet használni
– mondta Gubicz Flóra Anna. Hozzátette: van olyan szabad felhasználási eset, amikor akár egy nyilvános eseményen egy dal például szerzői jogdíj befizetése nélkül felhasználható (iskolai ünnepély, nemzeti ünnep), de egy tüntetés előtt a felhasználónak az esemény előtt be kell jelentenie az Artisjusnál, hogy azt le fogja játszani az eseményen, majd az egyesület utólag jogdíjat fog azért kérni a felhasználótól, melyet kiutal a szerzőknek. Másrészt a szerzői jog által a szerző számára biztosított integritási jog biztosítja a mű egységének védelmét a szerző becsületére, vagy jóhírnevére sérelmes megváltoztatások, illetve esetleges felhasználásokkal szemben. Így nem kizárt, hogy a szerző hivatkozhat arra: a dalát az általa képviselt értékekkel össze nem férő tüntetésen játszották le, és azzal megsértették őt.
Gubicz hozzátette: a művek szabad felhasználásának kereteit az Európai Unióban az INFOSOC irányelvei szabják meg, de azt a tagállamok döntik el, hogy azok közül melyikeket fogadják el. A paródiacélú felhasználás például akkor nem jogsértő, ha nem ütközik a nemzeti jogba, vagyis az adott tagállamban van paródiakivétel, amely megfelel a paródia mint uniós jogintézmény feltételeinek (az eredeti mű felidézése, humor vagy gúny kifejezése), illetve megfelelő érdekegyensúlyt alakít ki az érdekeltek, azaz a felhasználó és a szerző között és nem diszkriminatív.
– A Civil Összefogás Fórumnak a Dead Kennedys fotóját idéző plakátja esetében az eredeti mű átdolgozása is megváltoztatja annak integritását, ezért ilyen esetben a kérdés, hogy ez a szerzőnek sérelmes-e – hívta fel a figyelmet Gubicz a messzire visszhangzó közelmúltbeli esetre, amelyben a Fidesz-közeli civil szervezet a világhírű amerikai punkegyüttesről készült ikonikus, 1980-as fotót használta fel az ellenzéket lejárató plakátkampányához. Az eredetin a három tag is fehér ingben, fekete nyakkendőben, illetve a ruhára festékszóróval fújt dollárjellel jelenik meg. Az eset ellen a zenekar három tagja a nemtetszését fejezte ki.
Megszólalt a Dead Kennedys, egyszerű lopással vádolja Orbán Viktor embereitKapcsolt a CÖF, Magyar Péterre cserélte Fekete-Győr Andrást a legújabb lejárató anyagaibanKülföldön szintén találunk hasonló eseteket. A Chumbawamba együttes népszerű Tubthumping (I Get Knocked Down) című dala például Winston Peters, Új-Zéland populista miniszterelnök-helyettesének egy politikai kongresszuson mondott beszéde közben szólt, mire a zenekar válaszul felkérte volt lemezkiadóját, a Sony Music Publishinget, hogy Peters pártjának küldjön egy felszólító levelet és tiltsa le, hogy az ő számuk szóljon a nagygyűlések alatt. Donald Trump egyik 2020-as kampányrendezvényén a Rolling Stones 1969-es You Can't Always Get What You Want című száma hangzott el, mire az amerikai rockegyüttes perrel fenyegette az egykori elnököt, akit már a 2016-os kampányban is felszólították, hogy a rendezvényein ne játsszák le ezt a számot.
Ha passzol az értékrend
Magyar Péter április 6-i tüntetésén számos dal mellett elhangzott Geszti Péter és Dés László A Pál utcai fiúk musicaljéből, a Mi vagyunk a Grund! című dal, mely más megmozdulásokon is már elhangzott. Az eset kapcsán megkérdeztük Geszti Pétert.
Mi a véleménye arról, hogy a Mi vagyunk a Grund! című dalt gyakran játsszák le tüntetéseken? Ön problémásnak tartja-e ezt?
A dal mindenféle felhasználásáról szerzőtársammal, Dés Lászlóval szoktam egyeztetni. Nem egyedül hozok róla döntést, hiszen az kettőnk szerzeménye. Másrészt hogy a dalt egy rendezvényen lejátsszák, azt mi nem tudjuk előre megakadályozni, erre nincsenek eszközeink. Azt tudjuk megakadályozni, hogy a beleegyezésünk nélkül kampányba, kampányfilmhez, videóanyagokhoz, közösségi média posztok alatt használják. Ezt a szerzői jog lehetővé teszi. Nyilvánvaló, hogy léteznek olyan politikai erők, melyek számára nem engedélyeznénk semmilyen formában a dal felhasználását. Mint ahogy a Mi vagyunk a Grund! kampánydalként semmilyen párt kampányában nem jelent meg eddig, csak a rendezvényeken játsszák.
Milyen esetekben szólalnának fel?
Ha a dalt olyan politikai pártok használnák, melyek politikájával nem értünk egyet, akkor azt szóvá tennénk és a nyilvánossághoz fordulnánk, amellett hogy felszólítanánk az adott politikai erőt arra, hogy ne használja a dalunkat. De nyilván léteznek olyan politikai és civil szerveződések, amelyeknek az értékrendjével, céljaival egyetértünk. Ha úgy tetszik, egy hallgatólagos beleegyezéssel tudomásul vesszük, hogy ők használják a rendezvényeken ezt a dalt.
Volt olyan eset, amit nem fogadtak el? Például tüntetések kapcsán?
Gyakran előfordult, hogy egyes sportegyesületek azt kérték, hogy átírhassák a dal szövegét. Azt például nem engedélyeztük. Tüntetések előtt viszont nem szoktak minket a dal felhasználásával kapcsolatban megkeresni, mert végül is bárki lejátszhat bármilyen dalt olyan rendezvényeken, amelyeken nincs bevétel. Magyarul a szerzői jog azt szabályozza, hogy for-profit rendezvényeken milyen jogszerű keretek között használhatják a szerzők engedélyével a dalt. Ha tudnánk olyan rendezvényről vagy politikai pártról, amelynek az értékrendjével nem értünk egyet, és rendszeresen használják a művünket, azt nyilván szóvá tennénk. Megjegyzem, amikor majdnem húsz éve elkezdték használni a Magyarország című dalt baloldali pártrendezvényeken, azt is leállítottam.
