;

Kúria;személyiségi jogi per;Hann Endre;Elkxrtuk;

- A Kúria is az Elkxrtuk készítőinek adott igazat, Hann Endre az Alkotmánybírósághoz fordul

De leszögezte, hogy ha kell, az Emberi Jogok Európai Bíróságáig megy.

Elutasította a Kúria Hann Endre felülvizsgálati kérelmét, így jogerőssé vált, hogy az Elkxrtuk című film forgalmazója, a Mega Film Kiadó Kft. nem követett el jogsértést Hann Endre jó hírnévhez fűződő személyiségi jogaival kapcsolatban – írja a kormánypárti Magyar Nemzet.

A Kúria ítéletének indoklásában a többi közt az áll: „Annak megítélésnél, hogy a sérelmezett közlések értékítéletnek vagy tényállításnak minősülnek, figyelembe kellett venni, hogy a film műalkotásnak minősül, a felperes által sérelmezett magatartás ténylegesen egy filmalkotás elkészítésével, a nyilvánosság elé tárásával valósult meg, ami része a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságának. Az alperes filmalkotása nagyjátékfilm, az átlagosan tájékozott néző számára nyilvánvaló, hogy az ilyen jellegű filmekben nem a valós események kerülnek a színészek játékával ismételten bemutatásra, hanem a mű az alkotók fantáziájának képi és hangi leképződése.

„Már korábban is elmondtam, hogy ha kell, nem állok meg Strasbourgig, az Emberi Jogok Európai Bíróságáig. A Kúria nem a művészet szabadságát mondta ki, hanem a filmalkotásba burkolt politikai hazugság és nyilvános lejáratás szabadságát, amit nem tudok elfogadni” – reagált a döntésre Hann Endre a Facebook-oldalán. Hozzátette, hogy „végig kell menni az úton”, és először az Alkotmánybírósághoz fordul.

Kálomista Gábor producer ugyanakkor a Magyar Nemzet kérdésére azt mondta, a bíróság végső soron a művészi kifejezés szabadságáról döntött, és örül, hogy „a másodfokú bíróság józanságát látta helyesnek a Kúria”.

Mint ismert, Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató vezetője jó hírnévhez való személyiségi jogának megsértése miatt perelte be a Megafilm Kft.-t, miután a választások előtti gyurcsányozást csúcsra pörgető filmben egy bizonyos „Endre” nevű, szocialista politikusok körül legyeskedő közvélemény-kutató a történet szerint hamis kutatási eredményekkel manipulálta a közvéleményt. A karakter Hann Endrét igyekezett lejáratni és ezt Kálomistáék sem tagadták, sőt, korábban a film hivatalos honlapja is egyértelművé tette, hogy a filmbeli karakter kit takar, emellett Hann Endrét, mint „szereplőt”, meg is hívták a díszbemutatóra. Eközben a szakember filmbeli ábrázolására természetesen semmilyen érdemi bizonyítékuk nem volt.

A film készítői elsőfokon el is bukták a pert, másodfokon azonban a Fővárosi Ítélőtábla úgy látta, hogy a film „alkotói, művészeti szabadsága erősebb, mint a felperes személyiségi jogai, védelme. Különös tekintettel arra, hogy abban az időszakban a felperes személyiségi jogi helyzete közszereplőként nagyobb szintű tűrést feltételez, mint egy átlagember esetében.” Ezért a filmben kifogásolt megjelenést jogszerűnek minősítették.

A háború után az osztrák emlékezetpolitika évtizedekig a nácizmus első áldozataként láttatta Ausztriát, Thomas Bernhard 1988-ban, a bécsi Burgtheaterben bemutatott Heldenplatz című színműve e képmutatást leplezte le. Most ugyanitt egy akcióművész emlékeztetett a sötét múltra.