Izrael elnöke kimondta, hogy országa nem akar háborút Iránnal

Az Egyesült Államok eközben azt tette világossá, hogy semmiféle eszkalációt nem akar.

Izrael elnöke szerint országa nem akar háborút az iráni támadás után, és egyensúlyra van szükség a kialakult helyzetben. Jichák Herzog vasárnap a CNN hírtelevízióban elmondta, hogy Izrael a szövetségeseivel megbeszéléseket folytat az izraeli viszontválaszról. Megfogalmazása szerint az addig eltelt 24 óra igazolta a „megingathatatlan” izraeli-amerikai szövetséget.

Joav Gallant, Izrael védelmi minisztere vasárnap telefonon beszélt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel, tájékoztatást adott az iráni támadásra adott izraeli légvédelmi művelet előzetes következtetéseiről, valamint köszönetet mondott az amerikai védelmi miniszternek az együttműködésért. Az Egyesült Államok nevében Lloyd Asutin azt kérte az izraeli kormánytól, hogy előzetesen értesítsék az amerikai vezetést bármilyen lehetséges Irán elleni csapásról Iránnal szemben.

Az amerikai elnök szintén vasárnap az amerikai törvényhozás, a kongresszus vezetőivel is beszélt telefonon az Izrael katonai támogatásáról szóló, de egyhangú támogatást nem élvező törvényjavaslatok sorsáról. Joe Biden beszélt Mike Johnson republikánus képviselőházi elnökkel, Hakeem Jeffriesszel, a képviselőházi demokraták vezetőjével, valamint Chuck Schumer szenátorral, a felsőházban többségben lévő demokraták vezetőjével, továbbá Mitch McConnell szenátorral, a republikánusok szenátusi vezetőjével.

A kongresszus alsóháza, a republikánus többségű képviselőház egy különálló, csak Izrael támogatását célzó törvényt támogat, és egy ilyen értelmű jogszabályt már tavaly novemberben megszavazott. A demokrata többségű szenátus számára ugyanakkor egy olyan törvény lenne elfogadható, amely Izrael támogatása mellett tartalmazza Ukrajna katonai támogatásának fedezetét is. Egy ilyen törvény viszont a képviselőházi republikánusok jelentős része számára csak komoly feltételek teljesülése lehet megfontolás tárgya.

Mike Johnson, a képviselőház elnöke vasárnap a Fox News hírtelevízióban jelezte, hogy a következő héten szavazásra terjeszt elő egy katonai támogatásról szóló jogszabályjavaslatot, de részleteket egyelőre nem közölt.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnap délután rendkívüli ülést kezdett Izrael kezdeményezésére. Antonio Guterres főtitkár az ülés kezdetén úgy fogalmazott, hogy most a maximális önmérsékletnek van itt az ideje, és hozzátette, hogy a szakadék széléről vissza kell lépni. Szerinte létfontosságú elkerülni minden olyan cselekedet, amely több fronton zajló, kiterjedt katonai konfliktusokhoz vezethet a Közel-Keleten. A BT-ülésen Gilad Erdan, Izrael ENSZ-nagykövete azt kezdeményezte, hogy nyilvánítsák terrorszervezetnek az iráni haderő gerincét jelentő Iráni Forradalmi Gárdát, valamint hozzanak szankciókat Irán ellen. Az Egyesült Államok képviselője azt hangoztatta, hogy országa nem akar eszkalációt a konfliktusban. Robert Wood amerikai ENSZ-nagykövet-helyettes ugyanakkor azt hangoztatta, hogy amennyiben Irán, vagy proxierői az Egyesült Államokat megtámadják, vagy újabb katonai akciót indítanak Izrael ellen, akkor Irán felelősségre vonásra számíthat. Szerinte az ENSZ Biztonsági Tanács felelőssége, hogy ne hagyja válasz nélkül az Irán által elkövetett támadást.

Irán egyébként azt állítja, hogy szombaton közvetlenül a Fehér Háznak küldött üzenetet az Izrael elleni támadásról. Hoszein Amirabdollahián külügyminiszter szerint washingtoni idő szerint szombaton este küldtek üzenetet az amerikai elnök hivatalának, amelyben arról tájékoztatták az Egyesült Államokat, hogy a támadás korlátozott és csekély mértékű, legitim védelmi célokat valamint Izrael megbüntetését szolgálja. A tájékoztatás tényét az amerikaiak nem cáfolták, csak azt, hogy közvetlenül jutott el hozzájuk az üzenet. Ez a Fehér Ház szerint nem igaz, Svájc közvetített az ügyben.