Az utóbbi időszak gazdasági teljesítménye, az életszínvonal stagnálása, a 2024 február legelején kirobbant kegyelmi botrány, illetve a Magyar Péter keltette politikai turbulenciák jelentős mértékben hathattak a választók politikai gondolkodására, illetve preferenciáira – állapítja meg legfrissebb, lapunkhoz is eljuttatott kutatása nyomán az Idea Intézet.
Ennek eredményei alapján az elmúlt hónaphoz képest a folyamatok a kormánypártok és az ellenzéki pártok népszerűségét is kikezdték.
A rangsort ugyan továbbra is biztosan vezeti a Fidesz-KDNP, a párt támogatottsága csökkenő tendenciát mutat és évek óta nem volt olyan alacsony, mint jelenleg.
A jórészt Magyar Péter által szervezett április 6-i tüntetés előtt, 2024. március 31. és 2024. április 8. között készített reprezentatív vizsgálat idején még nem lehetett pontosan tudni, hogy Magyar Péter milyen formában indul majd el a júniusi európai parlamenti választáson. Ezért az azóta már bejelentett TISZA Párt a pártpreferenciákra vonatkozó kérdéshez tartozó listában, az előző hónaphoz hasonlóan, még mindig nem szerepelhetett.
Az Idea Intézet vizsgálataiban az „egyéb” (a kérdőív szavazólapján nem szereplő kisebb, vagy esetleg még nem is létező) pártokra szavazók aránya rendre nagyjából 3 százalékos szintet szokott elérni. 2024. márciusában azonban ez az arány 6 százalékra ugrott, áprilisban pedig még tovább nőtt, és elérte a 10 százalékos szintet is. Történt mindez úgy, hogy az Idea Intézet áprilisi pártpreferencia adataiban a Márki-Zay Péter által alapított Mindenki Magyarországa Mozgalom – az eddigiektől eltérően – már önállóan, nem pedig az egyéb pártok között szerepelt. Mindez pedig azt jelenti, hogy
az egyéb pártokra szavazók száma 2 hónap alatt legalább félmillió fővel növekedett.
Áprilisban a biztos szavazók 15 százaléka volt „egyéb párt szavazó”, ezzel párhuzamosan a legtöbb párt támogatottsága kisebb, vagy nagyobb mértékben, de csökkent a legutóbbi hónapban.
Április elején már csak a felnőtt népesség negyede (25 százalék) szavazott volna a Fidesz-KDNP-re, ráadásul a kutatás szerint az események hatásai egyértelműen a párt legfontosabb, legmegbízhatóbb támogatói táborát érték el:
miközben február elején még a biztos szavazók 44 százaléka szavazott volna a Fidesz-KDNP-re, márciusban ez az arány 2 százalékponttal, áprilisban pedig további 4 százalékponttal csökkent.
A hónap elején a biztos szavazók körében már „csak” 38 százalék volt a kormánypártok támogatottsága. Ilyen mértékű népszerűségvesztésre hosszú évek óta nem volt példa a Fidesz-KDNP esetében.
Az eredmények azt mutatják, hogy a kormánypártok népszerűségvesztéséből a baloldali, liberális, illetve zöld, továbbá jobboldali ellenzéki pártok nem tudtak profitálni, sőt maguk is jórészt népszerűségvesztést könyvelhettek el az utóbbi hónapokban:
ugyan áprilisban is a DK volt a második legerősebb párt Magyarországon, támogatóinak aránya a teljes népesség körében 11 százalék.
a kisebb ellenzéki pártokat, úgy tűnik, még inkább érzékenyen érintették az események, hiszen 2024 áprilisában, hosszú idő után a Momentum, a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága is 5 százalék alá esett a teljes népesség körében.
Április elején a felnőtt népesség egyharmada volt a bizonytalanok közé sorolható (az ebbe a csoportba tartozók úgy gondolják, hogy nem mennének el szavazni, vagy nem tudják kire adnák le a szavazatukat, esetleg egyszerűen csak nem szeretnék elárulni azt a felmérés során). E csoport aránya a februári 3, illetve a március 1 százalékos visszaesés után ezúttal nem változott, 33 százalék maradt.
Závecz Research: A Fidesz negyedmillió szavazót vesztett, ezzel egy időben félmillióval bővült a pártnélküliek táboraTöbbéves mélypontjára esett a kegyelmi botrány után a Fidesz népszerűsége, de az ellenzék ebből nem igazán profitált