- Az amerikai külügyi jelentés szerint politikai foglyok és gyilkosságok még nincsenek Magyarországon, de az Orbán-kormány ezen kívül minden létező eszközzel támad

Megjelent az amerikai külügyminisztérium demokráciai, emberi jogi és munkajogi hivatala által készített éves jelentés a 2023-as év magyarországi emberi jogi fejleményeiről, ebben a hvg.hu szemléje szerint arra jutottak, hogy a helyzet az eddigieknél is rosszabb. 

A jelentés egy rövid összefoglaló mellett hét fejezetben taglalja az egyes területeken bekövetkezett magyarországi fejleményeket. Szó esik benne arról, hogy elkezdték végrehajtani az Orbán-kormány által gyermekvédelminek nevezett törvény melegellenes passzusait, kirúgták például L. Simon Lászlót, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatóját azért, mert nem korlátozta a belépést egy olyan kiállításra, amelyen szerepelt egyetlen, LMBTQ-személyeket ábrázoló fénykép is.

A jelentés kitér arra, hogy az Orbán-kormány a hírszerző szolgálatokon és az általa ellenőrzött médián keresztül vegzálja a külföldi finanszírozásban részesülő civil társadalmi szervezeteket és a független médiát, úgy állítva be őket, mintha veszélyeztetnék az ország szuverenitását. A szuverenitásvédelminek nevezett törvény további széles körű jogköröket biztosít az Orbán-kormánynak a civil szervezetek és közéleti személyek elleni eljárásokra. Bár az Orbán-kormány fellépett az emberi jogi visszaéléseket elkövető tisztviselők azonosítása és megbüntetése érdekében, de a magas szintű, politikai kapcsolatokkal rendelkező korrupciós ügyek elleni fellépés elhanyagolható volt.

A jelentés megállapította, hogy Magyarországon politikai gyilkosságokról nem tudni, ahogy politikai foglyokról, illetve politikai okokból történt kínzásokról sem. Az viszont a jelentés szerint többször is előfordult, hogy hogy a hatóság embertelenül bántak a fogvatartottakkal. Példaként egy 2017-es ügyet említettek, amikor egy rendőr eltörte egy mentálisan sérült nő vállát megbilincselés közben. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2020-ban, 2021-ben és 2023-ban is megállapította, hogy az ország hatóságai nem vizsgálják ki elég hatékonyan a rossz bánásmódra vonatkozó állításokat.

A dokumentumban szó esik az uniós nyomásra bevezetett igazságügyi reform elégtelenségéről, az állami média és a magánkézben lévő sajtótermékek nagy részének totális kormányzati ellenőrzéséről, a tanárok sztrájkjogának kiüresítéséről, a bevándorlókkal szembeni erőszakos hatósági fellépésről. Írnak benne arról is, hogy az EBESZ választási megfigyelői szervezete (ODIHR) szerint gyakorlatilag nincs különbség párt- és kormányzati politika között, és nincs világos határ az Orbán-kormány és a magyar állam között. Egyenlőtlen  viszont a szavazók eloszlása az egyes választókerületek között, ami megkérdőjelezi a szavazategyenlőség elvét.

Azt is felidézték, hogy a Rogán Antal szupertitkosszolgálataként emlegetett Nemzeti Információs Központ a kormányzat politikai érdekeihez igazodva feloldott egy sor dokumentumot, amelyek az ellenzék tiltottnak mondott kampányfinanszírozásáról, a „guruló dollárok” ügyéről szólt. Ennek alapján aztán az Állami Számvevőszék több száz millió forintra büntette az ellenzéki pártokat, miközben a titkosszolgálat által kiadott szövegek alig tartalmaztak konkrétumot. „Megfigyelők a jelentéseket politikailag elfogultnak minősítették, és megjegyezték, hogy a titkosítás alól feloldott dokumentumok kevés konkrétumot tartalmaznak” - áll a jelentésben.

A jelentésben szerepel egy rész a rendeleti kormányzásról is, arról, hogy az Orbán-kormány évek óta a parlament megkerülésével hoz törvényeket, egy sor olyan ügyben - például költségvetési kérdésekben - is, amelyek nem is kapcsolódnak a rendkívüli jogrend témaköréhez. A szöveg taglalja a civil szervezetek kormányzati vegzálását is, ügynöknek minősítésüket, az ombudsman ténykedésének és a nők védelmének elégtelenségét is.

A jelentésben ismert személyek, például Schadl György, Völner Pál és Tiborcz István is helyet kaptak. Előbbiekkel kapcsolatban az igazságszolgáltatás vonatkozásában idézik fel korrupciós ügyüket, valamint azt is, hogy Schadl György egyetemi vizsgákat is elintézett kormányközeli személyeknek. Szó esett az anyagban arról is, hogy az Orbán-kormány kémprogramokkal, köztük az izraeli Pegasus-kémszoftverrel figyeltetett meg újságírókat, üzletembereket, politikusokat. A Terrorelhárítási Központtól és gyakorta a titkosszolgálatoktól sem várták el, hogy előzetes bírói engedélyt kérjenek a megfigyeléshez.

Tiborcz István neve a jelentés korrupcióról szóló fejezetben kerül elő. E szerint a kormányközeli szereplők gyakran büntetlenül folytathatnak korrupt gyakorlatokat, a magas rangú kormányzati tisztségviselőket és közvetlen körüket érő korrupciós vádakat azonban nem vizsgálták ki kellőképpen. Nem lépnek fel a klientúrarendszer, a nepotizmus és a kivételezés ellen, nincsenek megfelelő felügyeleti mechanizmusok sem. Az egyetemeket átláthatatlan vagyonkezelő alapítványokba szervezték ki. A miniszterelnök vejével összefüggésben a jelentés felidézte, hogy az egyik leggazdagabb magyartól milliárdok kerültek át Tiborczhoz. Itt feltételezhetően a G7 korábbi anyagára gondoltak, amely azt tárta fel, hogy Jellinek Dánieltől tízmilliárdok áramlottak Tiborcz István közelébe 2019 és 2022 között Tiborcz egykori iskolatársának cégén keresztül.