- Karácsony Gergely búcsúzott, a Fidesz támadott a Fővárosi Közgyűlés utolsó ülésén

Nem feledve a vitákat, Karácsony Gergely főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés utolsó rendes ülésén mindenkinek megköszönte a ciklusban végzett munkáját, ahogy fogalmazott: minden politikai ellentét mögött ott húzódott a város iránti szeretet és elkötelezettség. Mint mondta: az elmúlt öt év a legnehezebb időszakok közé tartozott egész Európában a járvány, az energiaválság és a politikai hektikusság miatt. Budapest esetében ezt tetézte a kormányzati sarcpolitika.

A főváros összesítése szerint az elmúlt négy évben 358 milliárd forintot vitt el a kormány, a járvány és az energiakrízis. Karácsony feltette azt a költői kérdést is, hogy mi értelme van a nemzet fővárosával, a GDP 37 százalékát megtermelő várossal háborúskodni? Végezetül hangsúlyozta, hogy mindezek ellenére sikerült megőrizni a város működőképességét, méghozzá úgy, hogy a városvezetés nem a megszorítások útját válaszolta, a közszolgáltatásokat nem csökkentették, a fővárosi tulajdonú cégeknél dolgozók bérét pedig emelték. Mint mondta: soha annyi járműfejlesztés nem valósult meg, mint ebben a ciklusban, soha annyi fát nem ültettek el, 212 hektár természetvédelmi területet védettek le, befejezték a hármas metró rekonstrukcióját, felújították a Lánchidat, a Blaha Lujza teret, megvalósult a Pünkösdfürdő park, amely az összes létező szakmai díjat elhozta.

A főpolgármester arra is kitért, hogy a választási törvény változása miatt a következő Fővárosi Közgyűlésnek nem lesznek automatikusan tagjai a kerületi polgármesterek, a testület a pártok fővárosi listáira leadott szavazatok alapján áll majd össze. Karácsony Gergely megígérte, hogyha újraválasztják, akkor az új ciklusban ugyanúgy fog támaszkodni a döntéshozatalban a polgármesterekre, mint eddig. A sok ütközés ellenére azt is sajnálta, hogy a Fidesz oldalán teljes sorcsere lesz, mert együtt tudtak dolgozni, bár látta az idomulást a párt központi kommunikációjához. (A sors fintoraként a közgyűlésen ezután egymást követték a Fidesznek a városvezetést erősen bíráló felszólalásai.)

A napirend előtt szóba került a Városháza épületének felújítása, amit Wintermantel Zsolt Fidesz-frakcióvezető élesen kritizált. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes felhívta a figyelmet, hogy a Városháza-rekonstrukció még nem fejeződött be, a vakolat visszaellenőrzésekor szükségessé vált javításokat a vállalkozó megkezdte, ezért plusz pénzt nem kér és nem is kap.

Egy hónapos csúszással elkészült a bicskei gyermekotthonban történtek kivizsgálására alakított vizsgálóbizottság zárójelentés. Ahogy arról korábban beszámoltunk az 5 fős grémium – három ellenzéki és két fideszes taggal – a múlt hétre összegezte a vizsgálat eredményét. A munkájukat nem segítette, hogy a meghívottak közül csak a szexuális visszaéléseket annak idején bejelentő két pedagógus jelent meg a bizottság előtt. A többiek vagy nem is válaszoltak, vagy csak levélben, ezek közül se volt mindegyik érdemi. Az is kiderült, hogy a város akkori gyermekvédelmi illetékesei teljesen tanácstalanok voltak abban, hogy mit is kellene tenniük. Rábízták az egészet a rendőrségre, majd a nyomozás lezárulta után még meg is dicsérték az intézmény vezetőségét, hogy derekasan kitartottak a vádaskodás alatt. A gyermekek semmiféle segítséget nem kaptak a történtek feldolgozására. Az intézményben akkor dolgozó 100 pedagógusból mindössze négyen álltak ki a gyerekek mellett. Az intézményből a fellelhető információk szerint 2010 előtt nem érkezett bejelentés, az intézményben folyó munkát a szakmai ellenőrzések kiemelkedőnek minősítették.

Kiss László a közgyűlésben elmondta, hogy két út állt a bizottság előtt: konkrét személyi felelősségeket állapít meg vagy a fenntartó felelősségére fókuszál. Ez utóbbit választották. A bizottság beszámolóját a bizottsági ülésen is a két fideszes nélkül fogadták el. A közgyűlésben Wintermantel – a bizottság egyik kormánypárti tagja - azzal érvelt, hogy nem a szája íze szerint állították össze a jelentést, nem ad megnyugvást a múltbeli eseményekkel kapcsolatban és nem tartalmaz biztosítékot a jövőre, hogy ilyen esetek nem fordulhatnak elő. (Megjegyeznénk, hogy a gyermekotthonok 2013 óta állami kezelésben vannak).

A frakcióvezető szerint nem tudták feltárni az ügy hátterét, a jövőre vonatkozó javaslatok pedig túl általánosak az érdemi hatás eléréséhez, így nem tudta megszavazni a jelentést. Szintén nemet mondott rá az ügyben érintett Bagdy Gábor is, aki annak idején a pedofil igazgatót fővárosi kitüntetésre terjesztette fel. A jelentést végül 17 igennel elfogadta a közgyűlés. Karácsony Gergely közölte, hogy Csomós Miklós, akkori illetékes főpolgármester-helyettes levelét saját kérésének megfelelően nyilvánosságra hozzák.

Ezt követően döntöttek a Fővárosi Diákparlament létrehozásáról, amely már szeptemberben megkezdheti munkáját. A városvezetés vállalja,

Elfogadták a városvezetés azon javaslatát is, miszerint a testület szólítsa fel a kormányt, hogy álljon áll az 500 józsefvárosi ember kiköltöztetésével járó egyetemi bővítés tervétől Józsefvárosban, amely ellen a kerületi önkormányzat és az ott élők is hevesen tiltakoznak. A lebontásra ítélt bérlakások helyén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új tanárképző karának épületeit húznák fel, de az ott élők elhelyezését a kerületre bíznák. Pikó András, az érintett VIII. kerület polgármestere mindenkinek megköszönte a támogatást ebben a „felháborító ügyben”. Azt is elmondta, hogy a Fidesz saját emberét Sára Botond főispánt se tájékoztatta a kisajátításról. A fideszesek nemmel szavaztak az előterjesztésre.

– jegyezte meg Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki a zárszámadásról szóló előterjesztés vitájában hangsúlyozta: „nincs csőd, nincs fizetésképtelenség, az beszél erről, aki ezt el szerette volna érni, de nem sikerült. Sok hivatalos állami vizsgálat zajlott az elmúlt időszakban, mindegyik, mindent rendben talált. Sőt megállapították, hogy Budapest nettó befizetővé vált, vagyis többet fizet be a központi költségvetésbe, mint amennyit a működésre kap.

Ahogy Kiss Ambrus fogalmazott: „a főváros lábai rogyadoznak, de talpon maradt”. A Fidesz a szokásos módon azzal vágott vissza, hogy Budapest a leggazdagabb magyar város, itt a legtöbb adóbevétel, ebből mindenre futhatná, ha jól gazdálkodnának. A zárszámadást a vita végén 17 igennel elfogadták, a fideszes képviselők nemmel szavaztak.  

Csak a megismételt szavazáson ment át a hajósokat kitiltó javaslat a Fővárosi Közgyűlésen

Nem tántorította el a városvezetést a fővárosi hajósok tiltakozása a Duna-parti Építési Szabályzat (DÉSZ) módosításától, a korábbi menetrend szerint beterjesztették az erről szóló előterjesztést. Ennek értelmében 2025 januárjától a belvárosból teljesen kitiltanák a hajókat, míg az újlipótvárosi szakaszon a várakozásra is alkalmas jelenlegi 24 kikötőből csak 9 olyan maradna.

A hajósok szerint az átszervezés tízezrek megélhetését veszélyezteti, súlyos csapást mérhet a fővárosi turizmusra, nő a környezetterhelés. Az önkormányzat mindenesetre létrehoz egy munkacsoportot az új kikötőhelyek kijelölésére. Az ígéret szerint ez majd figyelembe veszi az V. kerületi önkormányzat kikötő-áthelyezésre vonatkozó kérelmét, ami két étteremhajó lakóházak elő való áthelyezését sérelmezi.

Karsay Ferenc XXII. kerületi kormánypárti polgármester szerint Budafok-Tétény számára elfogadhatatlan, hogy a kerületi Duna-szakaszra telepítenék a szállodahajókat és a vendéglátóipari hajókat. De részt vesznek a további egyeztetéseken. Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester is jelezte a vitában, hogy a kerületét hátrányosan érintené a változtatás. A XIII. kerületi polgármester Tóth József szerint ez a javaslat a legkisebb közös többszörös, illetve felhívta a figyelmet,

A közgyűlés ennek ellenére nem fogadta el az előterjesztést: bár csak Ughy Attila (Fidesz ) nyomott nemet, de 12 képviselő tartózkodott – köztük Baranyi Krisztina és Szabados Ákos XX. kerületi polgármester -, míg a DK-s Élő Norbert nem szavazott.

Ekkor Karácsony Gergely tárgyalási szünetet rendelt el. Információink szerint gőzerővel győzködik Baranyit és Élőt, hogy támogassák a DÉSZ módosítását. A Népszavának azt válaszolta Élő Norbert, hogy csupán véletlenül nem szavazott.

A megismételt szavazáson Élő Norbert mellett Niedermüller Péter és Bese Ferenc is igennel voksolt, így az előterjesztést elfogadták.

Két napirenddel később magyarázatot kapott Bese Ferenc támogató szavazata. Karácsony Gergely főpolgármester ugyanis befogadta a kerületvezető módosító javaslatát, amivel gyakorlatilag zárójelbe került az eredeti fővárosi szándék.

A városvezetés tavaly arról döntött, hogy a településszerkezeti terv (TSZT) módosításával akadályozza meg, hogy az akkor felröppent – kormányoldalról tagadott – elképzelések szerint kínai vegyianyag-elosztóközpont épüljön Soroksáron.

A szabályozási tervek ugyanis lehetővé tették, hogy egyetlen út megépítése után logisztikai területté minősítsék át a jelenleg beépítetlen, mezőgazdasági művelésű, átlagosnál jobb minősítésű földet. Onnan pedig egyetlen lépés a vegyianyag-raktár. A korábban közölt iratok szerint Kína akár évi kétmillió konténernyi vegyi anyagot szállítana 24 ezer vasúti szerelvénnyel Európába. A főváros a rendelkezésükre álló szűkös eszköztár egyik elemével, a TSZT módosításával akadályozta volna ezt meg, aminek kidolgozásáról tavaly júniusban döntött a Fővárosi Közgyűlés.

A szerdai ülésen ezt a módosítást terjesztették be. Az állami főépítész nem támogatta a változtatást, mondván ez ellenkezik azzal, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította az itt majdan megvalósuló beruházást. A városvezetés eredetileg úgy ítélte meg, hogy a fővárosi eljárás előbb indult, mintsem a kormány kiemeltté nyilvánította volna a projektet.

Bese Ferenc, Soroksár független polgármestere azonban már a tavalyi vitában is felvetette, hogy ez a módosítás árthat a kerületnek, lévén ez az utolsó gazdaságfejlesztési területük és az ott megtelepülő cégektől származó adóbevételekre szükségük lenne. Most ugyanerre hivatkozva nyújtott be módosító indítványt, hangsúlyozva,

A városvezetés korábbi információink szerint nem akarta befogadni ezt a módosítót, hiszen ez gyakorlatilag felülírta volna a célt. Ám szerdán Karácsony Gergely végül azt mondta, hogy el tudja fogadni az indítványt. Így a módosítás csak akkor lép hatályba, ha „az érintett terület vonatkozásában kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy vegyi anyag elosztó, akkumulátorgyártó üzem vagy egyéb, a kerületben élő emberek egészségét, valamint az élhető környezet fenntartását közvetlenül vagy közvetve fenyegető, életminőséget hátrányosan befolyásoló beruházás megvalósítását tervezik.”

Kérdés, hogy akkor nem lesz-e késő.

Az alku előzménye, hogy az MNV 2021-ben váratlanul felmondta az intézmény bérleti szerződését, ami miatt bezárás fenyegette a Budapesten egyedülálló kórházat. A főváros hevesen ellenállt. Az azóta folytatott hosszas tárgyalások eredményeként az összesen nettó 1,7 milliárd forint értékű ingatlanrészt - a hajléktalankórház épületét és az alatta lévő földterületet - most ingyen megkapják az MNV-től az ott biztosított szociális ellátás fenntartása érdekében.

Nem volt ellenvetés a NER-körbe tartozó Balázs Attila birtokolta ZVK Development Kft.-vel kötendő alkuval kapcsolatban sem. Az új kormányzati negyedet építő cég különféle közterületeken megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket valósít meg 4 milliárd forint értékben, cserébe a fővárosi önkormányzat kiadja a projekt befejezéséhez szükséges hozzájárulásokat.

A közgyűlésen támogatást kapott ezenkívül:

• a fővárosi lakások energetikai felújítását elsősorban tanácsadással segítő Klímaügynökség létrehozása,

• egy volt ferencvárosi iskolaépület ingyenes használatba adása,

• egy margitszigeti földterület ingyenes átadása az államnak azzal kikötéssel, hogy nem építhet ott új épületet és nem vághatnak ki fát.