– Én 2019 előtt a Fideszre szavaztam, de amikor 5 évvel ezelőtt egy bujáki osztálytalálkozón majdnem halálra vert a volt párom, hamar rájöttem, hogy ebben a rendszerben nem az áldozatokat védik. Ezek után Varga Judit az Isztambuli Egyezmény (ami a nők elleni-, illetve a családon belüli erőszak ügyéről szól) ratifikálását, amely végre megfelelő jogi környezetet teremthetne az áldozatok számára, politikai hisztinek nevezte, és szerinte itt nálunk minden rendben van. Egyszerűen úgy éreztem, szembe köptek – fogalmazott lapunknak Orosz Bernadett, akit 2019. november 9-én K. István egykori katona, aki „szerelmét” nem volt képes elengedni, olyan brutálisan megverte, hogy szilánkosra tört az orra, beszakadt a dobhártyája, szeméből három napig folyt a vér, látása már sosem lesz tökéletes.
A hatgyermekes édesanya (és már nagymama) azóta alig bír tükörbe nézni, mert az archelyreállító műtétek következtében, mint mondja, alig hasonlít régi önmagára.
Orosz Bernadett esete – akárcsak sok más bántalmazás – nem előzmény nélküli volt.
Az édesanya életében először, 2018-ban egy egyedülálló szülőknek hirdetett társkeresőre jelentkezett be, és megismerkedett a volt katonával. Az első bántalmazás 2019 nyarán történt, ekkor K. István ittas állapotban a falba verte a nő fejét, majd az áldozat otthonában, a nő gyerekeinek szeme láttára folytatta a bántalmazást. Végül a szomszédok hívták ki a rendőrséget, de Orosz Bernadett ekkor még – félelemből – nem tett feljelentést, viszont minden kapcsolatot megszakított a férfival. A második bántalmazás augusztusban történt, mikor K. István hajnalban betört a házba, majd megfenyegette Bernadettet, hogy elvágja a torkát. Végül olyan erővel ütötte meg az édesanyát, hogy a nő dobhártyája beszakadt.
Elítélték az Orosz Bernadett-tet brutálisan összeverő férfit, első fokon 1 év 10 hónap börtönt kapott– Sajnos ezt megelőzően is két bántalmazóval kerültem kapcsolatba. Én a végtelenségig képes voltam megalázkodni a szeretetért, gondolom ezért vonzottam be őket. Ezek az emberek eleinte nagyon megnyerők voltak, én meg hinni akartam nekik, de hamar rájöttem, hogy ez nem szeretet, ez birtoklás. Majdnem minden bántalmazásról tudott a rendőrség – mondta –, de azt a tanácsot kaptam, hogy legközelebb, ha megvernek, vetessek látleletet. Nem volt más választásom, egyedül kellett megszabadulnom ezektől az emberektől. – Mindig is én voltam a családfenntartó, így odaadtam a közös vagyont, csak legyen vége. Talpraesett ember vagyok, és mindig is volt stabil munkám – mesélt, hozzáfűzve, fogalma sincs, hogy akik nem ebből a helyzetből indulnak, mit tudnak tenni rendőri segítség nélkül. Orosz Bernadett szerint
az Isztambuli Egyezmény ratifikálására égető szükség lenne, de már pár jogszabályi módosítás is sokat segíthetne az áldozatokon.
Példaként említette, hogy a kapcsolaton belüli erőszak nem minősül közvádasnak, ami azt jelenti, hogy a rendőrségi eljárás elindításához magánvádra, tehát az áldozat feljelentésére van szükség. Miközben a szakértők nem győzik hangsúlyozni, hogy ezen a területen részben azért ekkora a látencia (rejtőzködés), mert az áldozatok félnek, és gyakran szégyellik is a velük történteket.
Orosz Bernadett ügye egy másik problémára is rávilágított: K. István hiába az asszony kiskorú gyermekei előtt követte el az első bántalmazást, jogilag ez nem számít kiskorú veszélyeztetésének, mivel nem voltak házastársak, élettársak és egyenes ági rokonok sem.
– Varga Judit volt igazságügyi miniszter a Hajdú Péternek adott interjújában hosszasan beszélt a lelki bántalmazásról, és arról, hogy a gyerekeik mit éltek át. El tudja képzelni, hogy az én gyerekeim mit éltek át, amikor meglátták a felismerhetetlenségig szétvert arcomat, majd a felsőtestemet? Miközben ő, mint igazságügyi miniszter rengeteg mindent tehetett volna
– csuklott el az édesanya hangja.
– A bántalmazás után történtek „is teljesen abszurdak, elképesztő erő kell hozzá, hogy valaki végigcsinálja” – mondta Orosz Bernadett. „Én lényegében annak köszönhetem az életem, hogy mikor Bujákon K. István ütni kezdett, volt egy pillanat, amikor ki tudtam szaladni a szobából. Ekkor torkom szakadtából sikítottam, de pont ennyire volt időm, mert azonnal visszarángatott, és tovább ütött, ahol ért. Meghallotta a két szinttel lejjebb lévő recepciós hölgy a sikolyom, és végül tettenérés történt. A helyszínről a kórházba szállítottak, ahonnan amellett, hogy mindenki menekült, nehogy tanúként kelljen részt vennie az ügyben, simán kiengedtek a vizsgálatokat követően, miközben az orrom szilánkosra tört, az arcom teljesen szét volt verve és a felsőtestemet is bőven érték ütések. Az egyik felkaromon harapásra utaló fognyom is látszik a képeken”.
A kórházból – folytatta Orosz Bernadett – elvittek kihallgatásra, de olyan állapotban voltam, hogy többször ébresztgetni kellett. „Utólag meglepődtem, hogy mégis sikerült úgy elmesélnem a történteket, hogy a későbbi kihallgatáson csak pár, az ügy szempontjából jelentéktelen dolgot kellett módosítanom. Mint utóbb megtudtam, azért volt ilyen sürgős a kihallgatás, hogy az elkövetőt el lehessen engedni, mivel ő időközben bűnbánó magatartást tanúsított”. Az édesanya ekkor kért egy távoltartási végzést, ám nem kapott. Szavai szerint ezért döntött úgy, közzéteszi a bántalmazás után készült képeket. „Ez, és a nyilvánosság ereje kellett, hogy két nappal a támadást követően végre kapjak egy távoltartási végzést. Végig azt éreztem, hogy az életem senkinek nem számít” – emlékezett vissza a nő.
Nem bírta végighallgatni Orosz Bernadett az őt brutálisan bántalmazó volt párja ügyvédjének védőbeszédétOrosz Bernadett a történtek után levelet írt Orbán Viktor kormányfőnek, Varga Juditnak, a Legfőbb Ügyészségnek, Gurmai Zita MSZP-s politikusnak, aki az Európai Szocialisták Pártja nőszervezetének elnöke, illetve Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének is.
– Eleinte egyedül Gurmai Zita segített, később elértem az összellenzék támogatását – idézte fel hozzátéve, hogy a többiektől semmitmondó válaszokat kapott, már ahonnan jött egyáltalán. „Nagyrészt jogszabályokra hivatkoztak, és arra, hogy ez a rendőrség hatásköre. Ez igaz, de a jogszabályokat nem a rendőrség hozza, hanem a magyar állam, amely egyértelműen nem tudott megvédeni” – emlékezett vissza az áldozat. Szerinte az is a rendszer működésképtelenségére világít rá, hogy ő, mint áldozat előbb állt bíróság elé, mint a bántalmazó. Ugyanis „életmentő posztjában” megnevezte az elkövetőt, és közzétette katonai rangját is. Ezért K. István 5 millió forintra perelte jó hírnevének megsértése miatt. „Ez az eljárás érdekes módon megszűnt, ahogy az én kártérítési viszontkeresetem is sajnos”.
A bántalmazás ügyében öt évvel a történtek után, idén februárban született nem jogerős ítélet. Az elkövető 1 év 10 hónapot kapott, de fellebbezett. – Megdöbbenve tapasztaltam, hogy az elsőfokú ítélet során felajánlott vádalku, a 3 év 6 hónap súlyosabb volt, mint a meghozott ítélet. Három évi rendszerabúzus után az eredmény egy enyhébb ítélet. Bekergetik az áldozatokat a joghálózat labirintusába, sokan el sem jutnak a végéig, mert kifáradnak, feladják. Én ezt megértem, kevesen tudják, hogy milyen rendkívüli kitartás kell, hogy ezt valaki végig csinálja. Öt évem ment el erre, és most jön még csak a másodfok”. Mint fogalmazott, „ezzel a jogi környezettel a bántalmazó a kormány meghosszabbított ökle, mi pedig vért izzadunk az igazunkért, hogy a végén az elkövető megússza egy ejnye-bejnyével.
Orosz Bernadett idén az LMP-s, illetve más ellenzéki pártok által támogatott képviselő-jelöltjeként indul a választáson, Miskolcon az egyik egyéni választókerületben már nyilvántartásba is vették.
Mint mondja, eredetileg azért az LMP-t választotta, mert csak ők keresték fel. – Engem sosem érdekelt a politika azon túl, hogy elmentem szavazni. Viszont miután majdnem megöltek, úgy döntöttem, valamit tenni kell, én tényleg mindenkinek írtam, hogy valami változzon, de csak semmitmondó válaszok érkeztek. A szakmai szervezeteket pedig jól láthatóan semmibe veszik. A kormány kergetett bele a jelöltségbe, és kitartok addig, míg az áldozatok számára biztonságos jogi környezet nem teremtünk – mondta a bántalmazott nő.
Szó nincs esélyegyenlőségről, tovább romlott a magyar nők helyzete az elmúlt tíz évben„Életet menteni két egyszerű mondattal is lehet” – Bárki belesodródhat bántalmazó kapcsolatba, kilépni pedig évekbe telhet