Oroszország;Egyesült Államok;Fehéroroszország;Svájc;Vlagyimir Putyin;határvita;tűzszüneti javaslat;békekonferencia;orosz-ukrán háború;

Vlagyimir Putyin úgy érzi, nyerésben van

Moszkva megüzente: kész tűzszünetet kötni Kijevvel, ha megtarthatja az Ukrajnából eddig kihasított területeket. Ellenkező esetben további újabb területeket fog elhódítani.

Vlagyimir Putyin orosz elnök készen áll arra, hogy a jelenlegi harcvonalakat elismerő, tárgyalásos tűzszünettel leállítsa az ukrajnai háborút – mondta négy orosz forrás a Reutersnak –, de kész tovább folytatni a harcokat, ha Kijev és a Nyugat nem reagál, és fokozatosan újabb területeket elhódítani Ukrajnától, amíg Kijev tűzszünetet nem kér.

"Putyin addig harcol, ameddig csak kell, de kész a tűzszünetre is, a háború befagyasztására" 

- mondta a hírügynökség pénteki jelentése szerint a név nélkül nyilatkozó források egyike. A Kreml felsőbb köreiből szerzett ismereteik alapján a források azt mondták, Putyin a háború eddigi eredményeit elégségesnek tartja ahhoz, hogy azokat győzelemként állítsa be. "...Azt fogja mondani, hogy győztünk, hogy a NATO megtámadott minket, mi pedig megtartottuk a szuverenitásunkat, és hogy van egy szárazföldi folyosónk a Krímig, ami igaz" – fogalmazott egyikük a Reuters szerint.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő mindehhez annyit fűzött hozzá, hogy a Kreml vezetője többször is világossá tette, Oroszország nyitott a párbeszédre céljai elérése érdekében, hiszen az ország nem akar "vég nélküli háborút".

Peszkov állításával ellentétben Moszkva közelmúltbeli lépései éppen arra utalnak, hogy az ötödik elnöki ciklusára három hete beiktatott Putyin arra készül, hogy még hosszú évekig elnyújtsa a 2014-ben a Krím megszállásával indított és 2022. február 24-től Ukrajna teljes körű lerohanásával folytatott háborút. Az orosz hadsereg két hete új, északi frontot nyitott Harkiv közelében, ahol csapatai rövid idő alatt több mint egy tucat települést foglaltak el, s közben a háború donyecki és luhanszki frontján új erők bevetésével szintén fokozták előrenyomulásukat. Andrej Belouszov közgazdász védelmi miniszterré történt múlt heti kinevezését számos elemző úgy értékelte, hogy Putyin olyan személyt választott a posztra, aki képes az orosz gazdaságot tartósan háborús alapokra helyezni. A beiktatása után Pekingben tett látogatása, a kínai-orosz kapcsolatok még szorosabbra fűzése szintén arra utal, 

hogy Kína támogatását is maga mögött akarja tudni a háború folytatásához.

A tűzszünet vagy akár a béketárgyalások kilátása jelenleg távolinak tűnik. Ukrajna kül- és védelmi minisztériuma pénteken nem reagált a Reuters exkluzív értesülésére. Az ukrán elnök azonban korábban többször is leszögezte, hogy az agresszor Oroszország feltételei szerinti béke nem jöhet szóba. A Reuters egyik orosz forrása ráadásul azt jósolta, hogy amíg Volodimir Zelenszkij hatalmon van, nem jöhet létre megállapodás, hacsak nem Kijev feje fölött, Washingtonnal kötnek alkut. Minszki tárgyalásaikon ma Putyin és Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök újfent megkérdőjelezték Zelenszkij elnöki legitimitását.

A Moszkva által most megszellőztetett tűzszüneti javaslat inkább az Ukrajna által június közepére Oroszország távoltartásával összehívott svájci békecsúcs jelentőségének aláásása lehet.

A találkozóval – amelyre május közepéig több mint 50 ország fogadta el a meghívást – Kijevnek az a célja, hogy egységes álláspontot alakítsanak ki az ukrajnai háború befejezésének módjáról. Az ukrán elnök 2022 októberében terjesztette elő tízpontos béketervét, amelyhez Kijev azóta próbál egyre több támogatót szerezni. A terv egyebek közt Ukrajna szuverenitásának helyreállítását és a megszálló orosz csapatok teljes kivonását követeli. A kijevi vezetésnek meggyőződése, hogy béketervének elfogadása világszerte megerősítené az ENSZ Alapokmányában rögzített nemzetközi jogi elvek érvényesülését.

Putyin célja viszont nemcsak az ősz óta súlyos fegyver- és létszámhiánnyal küzdő Ukrajna haderejének felmorzsolása és a lakosság ellenállásának megtörése, hanem a Kijevet támogató nyugati szövetségesek egységének megbontása is. Az utóbbi hetek sorra napvilágra kerülő mesterkedései – az európai légiforgalom elektronikus zavarása, Oroszország javára végzett kémkedési ügyek és diverzáns akciók stb. – mellett a héten Moszkva újabb akcióba kezdett. Az orosz védelmi minisztérium kedden közzétett egy rendelettervezetet, amely a Finn-öbölben lévő orosz szigetek és a kalinyingrádi exklávé körüli tengeri határok áthelyezését javasolta. A terv ellen – amelyet másnapra töröltek a tárca honlapjáról – az érintett országok (mind az EU és a NATO tagjai) azonnal reagáltak. Litvánia arra figyelmeztetett, hogy a Kreml „szándékos, eszkalációs célú provokációval” akarja megfélemlíteni szomszédait. Két nappal később az észt határőrök közölték, hogy orosz kollégáik az éjszaka a határt jelző bójákat távolítottak el a két országot elválasztó Narva folyóról a közös határ körüli vita közepette.

Közben viszont fordulat állt be az Ukrajnának szállított amerikai nagy hatótávolságú rakéták bevethetőségével kapcsolatban: a Wall Street Journal mai jelentése szerint csütörtök este az ukrán erők amerikai rakétákkal mértek csapást a Krímben az orosz légierő alustai kommunikációs központjára. A Biden-kormány – kerülve az orosz-amerikai feszültségek fokozódását – mindez ideig nem járult hozzá, hogy Ukrajna az amerikai rakétákkal orosz területen lévő célpontokat támadjon. A héten ugyanakkor éles vita bontakozott ki Washingtonban, ahol először Michael Johnson, a Képviselőház republikánus házelnöke, majd Michael McCaul, a külügyi bizottság republikánus elnöke szólította fel a demokrata kormányzatot, hogy ne korlátozza Ukrajna védekezési képességeit, miközben az orosz hadsereg sikló bombák tömeges bevetésével rombolja az ukrán városokat és töri át az ukrán védvonalakat.