Sorra nyerik a pedagógusok a kifizetetlen túlóráik miatt indított munkaügyi pereket: legtöbbször a bíróság kötelezte az elmaradt túlórapénzek kifizetésére a tankerületi központokat, de előfordult olyan is, hogy egyezség született a pereskedő tanárok és az érintett tankerület között.
Utóbbira azonban kevés esély látszik abban a perben, amit 21 székesfehérvári tanár kezdeményezett a Székesfehérvári Tankerületi Központ ellen;
a Népszava értesülései szerint a tankerület nemhogy egyezségre nem törekszik, de még a tanárok követeléseinek jogosságát is vitatja.
A székesfehérvári pedagógusok először tavaly márciusban fordultak bírósághoz, majd eljárásjogi okokból novemberben ismét elő kellett terjeszteniük keresetüket, amelyben a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítésekért, a napi nyolc órán felüli munkavégzésért, valamint az iskolán kívüli, nem egy esetben hétvégi munkavégzésért (például osztálykirándulások, gimnáziumi gólyatábor) járó díjazások kifizetését kérték több évre visszamenőleg. A Székesfehérvári Tankerületi Központ azonban nemrég ellenkérelmet nyújtott be, amelyben leszögezték,
hogy a tanárok követeléseinek egy része elévült, de a bíróság elutasítását kérik azon igények tekintetében is, amelyek jogilag még nem évültek el.
A tankerület vitatja, hogy a tanárokat ki nem fizetett járandóságok illetnék, szerintük az érintetteknek korábban semmilyen követelésük nem volt, majd évek múlva mégis előálltak ilyenekkel, amely szerintük összefügg a 2022/2023-as tanévben lezajlott elégedetlenségi megmozdulásokkal. Az eseti helyettesítésekkel kapcsolatban az a véleményük, nincs jelentősége annak, hogy azok elrendelésére mikor kerül sor - miközben más hasonló perekben már bíróság mondta ki, hogy a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítéseket rendkívüli munkaidőként kell nyilvántartani és kifizetni. A nyolc órán felüli napi munkavégzésről lényegében úgy vélekedtek,
a pedagógus hibája, ha a napi nyolcórás munkaidő alatt nem végez a feladataival (például az átlagosnál lassabban javít dolgozatokat, nehezebben készül fel a tanórákra).
Az iskolán kívüli munkavégzésről a székesfehérvári tanárok esetében az az álláspontjuk, mivel a gólyatábor nem szerepel a hivatalos pedagógiai programban, a különböző túrák és tanulmányi kirándulások pedig nincsenek benne az aktuális tanév iskolai munkatervében, semmi nem igazolja, hogy ezeket a programokat valóban végrehajtották. Vagyis a tankerület szerint
az érintett pedagógusok olyan osztálykirándulásokon vettek részt, amelyek meg sem történtek, legalábbis papíron.
A székesfehérvári tanárok jogi képviselője, Stein Barnabás ügyvéd cinikusnak és abszurdnak nevezte a tankerület állításait. Lapunknak azt mondta, az abszurditás tetőfoka, hogy a tankerület kétségbe vonja az iskolán kívüli programok megvalósulását. Hozzátette: az egyik pedagógus esetében számlákkal is tudják bizonyítani ezek megtörténtét;
olyan számlákkal, amelyeket épp a tankerület fizetett ki olyan programokért, amelyek megvalósulását most tagadja.
Rámutatott arra is, ha a pedagógusok szigorúan tartanák magukat a napi nyolcórás munkaidőhöz, összeomlana az oktatási rendszer. Stein Barnabás arra is emlékeztetett, az országban már több hasonló per zárult a tankerületet marasztaló bírósági döntéssel.
Egyre több pert nyernek a tanárok
Idén januárban és márciusban debreceni pedagógusok nyertek pert a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítések után járó, ki nem fizetett illetmények miatt. Szombathelyen több mint 140 tanár indított pert, a tankerületet elmarasztaló első bírósági döntések után pedig úgy döntött a Szombathelyi Tankerületi Központ, hogy valamennyi pedagógus követelését elismeri. De a tankerületet elmarasztaló ítéletek születtek Budapesten és Nógrád megyében is.Másfél éve, 2022 decemberében pedig a Fővárosi Ítélőtáblán született jogerős döntés arról, hogy a pedagógusok munkaidő-beosztását legalább egy héttel előre kell közölni, azt a munkavégzés előtt legfeljebb négy nappal lehet módosítani. A négy napon belül elrendelt munkavégzés rendkívüli munkaidőnek minősül, amit ennek megfelelően kell kifizetni (erre az időre az óradíj 50 százalékának megfelelő bérpótlék jár). Emellett rendkívüli munkaidőnek számít a napi nyolc órát meghaladó munkavégzés is. Az eljárások a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közreműködésével indultak.
