Szijjártó Péter Szentpéterváron védte meg a szuverenitást

A magyar kormány a nemzeti szuverenitás elleni támadásként tekint minden olyan intézkedésre, amely veszélybe sodorhatja hazánk biztonságos energiaellátását - jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Szentpéterváron.

Az MTI szerint a tárcavezető a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon rámutatott, hogy Magyarország egyike azon európai államoknak, amelyeket legsúlyosabban érintettek a nagyjából két és fél éve tartó ukrajnai háború negatív következményei az energiaellátás vonatkozásában.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az energiaárak az egekbe szöktek, a magyar import évi költsége mintegy tízmilliárd euróval nőtt, ami a bruttó hazai termék (GDP) hat százalékát jelenti. Úgy véli, „az energiaellátás kérdése túszává vált a politikai és ideológiai vitáknak. (...) De Magyarország minden nyomásgyakorlás dacára továbbra is elutasítja, hogy politikai vagy ideológiai kérdésként tekintsen az energiaellátásra, számunkra ez tisztán gyakorlati kérdés, matematika és fizika függvénye”.

Szijjártó Péter úgy folytatta, hogy a kormány számára nem politikai nyilatkozat az, hogy honnan vásárol energiát, és ezért az erős nyomás ellenére sem kész feladni „jól működő” partnerségeket az energiaellátás területén. Megismételte, hogy az infrastrukturális helyzet és a fizikai valóság határozza meg, hogy honnan tud egy állam energiahordozókat vásárolni, márpedig hazánk ellátása jelenleg nem lenne lehetséges az orosz földgáz és kőolaj nélkül. Szijjártó Péter azt állította, hogy egyelőre nincs olyan alternatív ajánlat, amelynek keretében azonos áron, azonos mennyiségben, azonos menetrend szerint lenne biztosítható a szállítás. „És amíg nincs ilyen ajánlat, addig senkinek nincs is morálisan joga nyomást gyakorolni ránk azért, hogy számoljuk fel az eddigi kapcsolatokat és váltsunk más forrásra” - mondta.

Szijjártó Péter azt közölte, hogy minden olyan projektet felmondtak vagy elhalasztottak, amely lehetővé tette volna elméletileg az átállást alternatív forrásokra. Erre példaként említette, hogy a nyugati cégek végül nem kezdtek bele a fekete-tengeri földgázmezők kitermelésébe, Horvátország pedig a földgázvezetéke kapacitásának bővítése helyett ötszörösére emelte a tranzitdíjakat.

Ezt követően egy teljesen más érvet behozva azért kibújt a szög a zsákból, hogy a kormánynak valójában szándéka sincs az orosz függésen változtatni. A tárcavezető arról értekezett, az energiamix összeállításának joga a „nemzeti szuverenitás” kérdése, a magyar kormányt pedig egyetlen szempont vezérli az energetikai döntések meghozatalakor, ez pedig a „nemzeti érdek”, a biztonságos ellátás garantálása. „Ehhez elegendő kőolajra, földgázra, nukleáris fűtőanyagra van szükség. Az ellátás eddig jól működött, akkor miért változtatnánk ezen?” - tette fel a költői kérdést.

A miniszter rámutatott, hogy a magyar kőolajszükséglet évente nyolcmillió tonna, aminek 90 százalékát az import fedezi, ennek pedig 70-80 százaléka orosz forrásból származik. Tájékoztatása szerint a földgáz esetében az évi mennyiség 8,5 milliárd köbméter, aminek a 80 százalékát külföldről kell beszerezni, és ennek a 70-80 százaléka érkezik ma Oroszországból. „Ezen szállítások stabilitása központi nemzeti érdek, s ezért elutasítunk minden nemzetközi javaslatot, cselekedetet, döntést, amely korlátozná vagy rontaná a szállítás biztonságát és stabilitását” - közölte. Majd tudatta, hogy a kormány ezért is nem támogatta az európai uniós energetikai szankciókat, s ezért utasít el mindenfajta vámot az energiahordozókra vonatkozóan és egyéb „jogi csapdát”. „Az ilyen intézkedésekre támadásként tekintünk a nemzeti szuverenitásunk ellen” - szögezte le.

Szijjártó Péter arról most sem beszélt, hogy a külügyminisztérium levelezésében járkáló orosz hackerekre is a nemzeti szuverenitás elleni támadásként tekint-e.