A világ hét legfejlettebb ipari állama, a G7-országok összesen mintegy 50 milliárd dollárnyi új hitelt kívánnak nyújtani Ukrajnának. Erről tanácskoznak a pugliai Borgo Egnazia-i luxusüdülőhelyen csütörtökön kezdődött és szombaton záruló csúcstalálkozójukon. Az Egyesült Államok és az Európai Unió között azért merültek fel nézeteltérések a kérdésben, mert az amerikai fél az ukrán elleni agressziós háború kezdetén Európában befagyasztott orosz állami vagyonnal akarta fedezni a hitel összegét, ezt azonban az EU elutasította. Összesen mintegy 260 milliárd eurós összegről van szó, amelyből 200 milliárdot a belga Euroclear vagyonkezelő igazgat. Az unió a kötvények nyereségével, évi 3-4 milliárd euróval kívánja biztosítani a támogatást.
A G7-csúcson a gazdasági vállalások mellett előtérbe kerül egy fontos külpolitikai kérdés is: ugyan a következő Európai Parlamentben többségbe kerültek az eddigi koalíciós erők, a konzervatív Európai Néppárt (EPP), a szociáldemokraták és a liberálisok, de mivel a legfontosabb döntéseket a Tanács hozza meg, s Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár meggyengült a vasárnapi voksolás után, Giorgia Meloni megkerülhetetlen tényező marad. Ezért kétségkívül van logika az újraválasztására készülő Ursula von der Leyen azon elképzelésében, amely szerint az olasz miniszterelnököt is valamilyen módon be kell vonni az EU irányításába.
Meloni volt az, aki rá tudta venni Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy hagyjon fel az Ukrajnának nyújtott további uniós segélyek blokkolásával. Az olasz kormányfőnek sikerült egyensúlyoznia az euroszkeptikus szuverenizmus és az Európa-párti pragmatizmus között. Miközben nem szakított Orbán Viktorral, jó munkakapcsolatokat alakított ki Emmanuel Macronnal és Olaf Scholzcal, s már személyes barátjának mondhatja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét. Nem kérdés, Olaszországnak fontos szerepe van Ukrajna támogatásában, még akkor is, ha a Rómából Kijevbe irányuló fegyverszállítások lényegében leálltak.
Minden jel szerint Meloni, bár nem tartozik az Európai Parlamentben a kormányzó többséghez, nem ellenzi majd von der Leyen megválasztását. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung írja, jelenleg az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Meloni "eltűri" von der Leyen második mandátumra történő kinevezését az EU állam- és kormányfői Tanácsában. Az általa fémjelzett pártcsalád, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciója vagy támogatná von der Leyen jelöltségét az Európai Parlamentben, vagy képviselői tartózkodnának a voksoláson.
Róma szerepét felértékeli az is, hogy a G7-ek soros elnökségét 2024-ben Olaszország tölti be. A G7-csúcs hat munkaülésén Ukrajna mellett Afrika, az éghajlatváltozás és a fejlesztés, a Közel-Kelet, a migráció, az indo-csendes-óceáni térség biztonsága és a mesterséges intelligencia lesz a téma. A vezető nyugati ipari országok csúcstalálkozóinak csaknem ötvenéves történetében már az is diplomáciai bravúrnak tekinthető, hogy először vesz részt rajta pápa. A Vatikán eredetileg csak annyit ígért, hogy Ferenc videoüzenetben szól majd az állam- és kormányfőkhöz. Meloninak azonban a jelek szerint sikerült meggyőznie a katolikus egyházfőt, hogy személyesen is jelenjen meg.
Ferenc péntek délután vesz részt a "Mesterséges intelligencia és energia, Afrika és a Földközi-tenger" című munkaülésen. A pápa kétoldalú találkozót is tart a csúcs margóján Biden elnökkel, aki John F. Kennedy után a második katolikus elnök a Fehér Házban. Komoly fegyvertény lenne, ha létrejönne a négyszemközti találkozó Ferenc és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között. A Szentszék és Ukrajna viszonya meglehetősen feszült. A pápának több olyan kijelentése is volt, amely megütközést keltett Kijevben. Az ukrán vezetés főként azt veti a katolikus egyházfő szemére, hogy egyetlen alkalommal sem ítélte el név szerint Vlagyimir Putyin elnököt az agresszióért. Kijev a 2022. februári orosz invázió óta nagyon várja a pápa látogatását.
A hetek állam- és kormányfőin kívül a tanácskozáson részt vesz Jordánia, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek uralkodója. Megjelenik Recep Tayyip Erdoğan török elnök és a frissen újraválasztott indiai miniszterelnök, Narendra Modi is. Latin-Amerikából az argentin Javier Milei és a brazil Luiz Inácio Lula da Silva érkezett Itáliába. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a két ország vezetője kétoldalú találkozót tart majd.
Az olasz kormányfő kislánya is jelen lesz
Meloni hétéves kislányát, Ginevrát is magával vitte Pugliába. Mióta tavaly októberben különvált párjától, Andrea Giambrunótól, egyedülálló anya. A 47 éves kormányfő amikor csak tudja, magával viszi kislányát. Ginevra tavaly édesanyja júliusi washingtoni látogatásán is ott volt. Joe Biden elnök, aki az Ovális Irodában apai puszit adott Meloninak, állítólag el volt bűvölve az olaszországi anya-lánya tandemtől.
