Májusban 49 milliárd forintos többlet keletkezett a költségvetésben – így az öthavi hiány 2548 milliárd forintra csökkent – közölte a Pénzügyminisztérium (PM).
A parlament által elfogadott költségvetési törvény szerint az idei deficit 2514 milliárd forint, a GDP 2,9 százaléka lehetne,
azaz a májusi hiány továbbra is magasabb az egész évre engedélyezett összegnél.
Bár a költségvetési törvény továbbra is kötelezné a kormányt az előbbi cél végrehajtásra, ennek ellenére a kabinet saját hatáskörben a várható hiányt a GDP 4,5 százalékára, 3982 milliárd forintra emelte, s ezzel az összeggel tervez. De a májusi 2548 milliárd forint a megemelt deficitnek is a 64 százaléka, azaz jóval magasabb az időarányosan elfogadható 42 százaléknál.
A kormány elkötelezett a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése mellett,
a deficitet idén a GDP 4,5 százalékára, jövőre 3,7 százalékára mérsékli
– közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a szaktárca közleménye szerint, miután hivatalában fogadta Lakatos Pétert, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökét. A miniszter azt is elmondta, hogy az idénre tervezett 2,9 százalékos GDP arányos hiányt csak 2026-ban érheti el Magyarország. Ez egyfelől azt jelenti, hogy a kormány nem fog drasztikus kiigazításba kezdeni, másrészt arra is utalhat, hogy a 4,5 százalékos hiánycélt most már valóban tartani fogják. Ha komolyan vesszük, hogy a 4,5 százalékot el akarják érni, akkor ahhoz még szükséges néhány százmilliárdnyi kiigazítás.
Csak növeli a költségvetési hiányt az Orbán-kormány reptérvásárlása, nem lehet kizárni a leminősítést semNem segíti a költségvetési hiánycsökkenését az Európai Bíróság legutóbbi ítélete, amely kimondta: a magyar kormány, illetve Magyarország menekültügyi szabályozása megsérti az uniós jogot, ezért a bíróság 200 millió eurós (80 milliárd forintos) egyösszegű bírságot vetett ki az országra, ami napi 400 millió forinttal emelkedik mindaddig, míg a kormány nem hozza átfedésbe az uniós és magyar menekültügyi jogot.
Kétszázmillió euró büntetést kapott menekültügyben Magyarország, a késedelem minden napján további egymillió eurót kell fizetnieEz egyben azt jelenti, hogy az idei büdzsét további bő 100 milliárd forintos, előre nem tervezett extrakiadás is terhelheti, ami a hiányt növeli. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az állami rádióban arról beszélt, hogy a kormány olyan megoldást keres, hogy a Magyarországra kivetett büntetést azok fizessék meg akik „migrációból és háborúból” keresnek. A miniszterelnök kijelentése elvileg
újabb különadók kivetését jelentené, ám nem világos, hogy a kormány azt mely szektorokra akarja ráterhelni – vagyis egyelőre ez a tétel is inkább a magasabb hiány irányába mutató kockázat.
Ezzel szemben vannak biztató jelek is az államháztartásban: egyfelől májusban 49 milliárd forintos többlet keletkezett a büdzsében, ilyenre utoljára 2016-ban volt példa. A PM anyagából kiderül, hogy a mostani többlet annak köszönhető, hogy az Európai Bizottság a pedagógus-béremeléshez kapcsolódó utalását május végén teljesítette.
És valóban májusban 186 milliárd forintnyi támogatás érkezett Brüsszelből, ez közel a négyszerese a tavaly májusi utalásoknak – vagyis szufficit valóban szinte kizárólag ennek az utalásnak köszönhető.
Amúgy az első öt hónapban összesen 546 milliárd forint érkezett Brüsszelből, ami elmarad a tavaly első öthavi 651 milliárdos utalástól. Ezzel szemben az uniós programok terhére az első öt hónapban a kormány 801 milliárdot költött – vagyis a kettő különbözete a hiányt növelte – így az uniós támogatások kifizetésének lassításával csökkenthető lenne a deficit.
Egyértelműen pozitív jel viszont az adóbevételek növekedése: a vállalati adóbefizetések ugyan még mindig stagnálnak – nem utolsó sorban egyes különadók csökkentésnek következtében - a személyi-jövedelemadó bevételek viszont 13 százalékkal emelkedtek a béremeléseknek köszönhetően. A költségvetés bevételi oldalának sötét lova a fogyasztási adók, illetve egész pontosan az általános forgalmi adó volt az elmúlt hónapokban. A magas infláció, a lakossági fogyasztás összeomlása miatt az áfa-bevételekből 1000 milliárdos kiesés volt éves szinten 2023-ban és még az idei első hónapokban is gyengén teljesített ez az adónem.
Májusban viszont 408 milliárd forint folyt be áfából, ez 44 százalékkal magasabb a tavalyinál.
Ha a növekedés kisebb ütemben, de megmarad a következő hónapokban, akkor a növekvő áfa-bevételek stabilizálhatják büdzsét, ami ha a kiadási oldalon szigorú gazdálkodással párosul, akkor a következő hónapokban is csökkenhet a deficit.
Meglepő módon a PM költségvetési elemzése erre az áfatöbbletre, illetve annak okaira nem tér ki, így nem lehet tudni, hogy minek köszönhető a kedvező eredmény. Óvatosságukat talán magyarázza, hogy az első öt hónapban 2850 milliárd forint folyt be a kincstárba, ami 200 milliárddal magasabb a tavalyi összegnél, de még mindig az csak éves bevételi terv 33 százaléka,
holott időarányosan már 42 százaléknál kellene tartani - vagyis még korai lenne ezen a téren győzelmet hirdetni, de a trend pozitív.
Szükség lesz kiigazításra
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előjelzése szerint a jegybanki elemzők az államháztartási hiányt a GDP 4,5-5 százalékos sávjába várják. Az inflációs jelentést bemutató sajtótájékoztató Balatoni András, az MNB igazgatója úgy vélekedett, hogy „kifejezetten feszes” költségvetési gazdálkodással elérhető a megemelt hiánycél. Vagyis a jelenlegi folyamtok alapján az mondható, hogy némi kiigazításra szükség lehet. Ha az MNB 4,5-5 százalékos sávját vesszük figyelembe, akkor fél százalékos kiigazítás még 400 milliárd forint bevételnövelést és vagy kiadáscsökkentést jelent. Az elemzők többsége korábban is azt hangsúlyozta, hogy szükség lesz megszorításra, ezt az európai parlamenti választások utánra várták – ám a kormány egyelőre hallgat.
