halasztás;Balaton;döntés;Club Aliga;Aligai Fürdőegyesület;

Club Aliga: kis győzelmet könyvelhetnek el a civilek, a bíróság elhalasztotta a döntést a kikötőről

Ez egyelőre megakadályozza, hogy az erős kormányzati hátszéllel rendelkező Pro Mot Kft. az északihoz hasonlóan lezárja a nagyközönség elől a déli mólót is.

Június elejéhez hasonlóan ismét elhalasztotta a Pécsi Törvényszék az ítélethirdetést a Club Aliga kikötőjének használatbavételi engedélyéről. Az alperes Fővárosi Kormányhivatal ugyanis időközben módosította az engedélyét, amely alapján a két mólószárnak a Club Aliga-tulajdonos Pro Mot Kft. csak kezelője, és azok továbbra is állami tulajdonban maradnak.

Az ügyben pert indító Aligai Fürdőegyesület (AFE) ezzel egy kis győzelmet könyvelhet el, ugyanis ez a kitétel megakadályozza, hogy a cég az északihoz hasonlóan lezárja a nagyközönség elől a déli mólót is. Miután a kormányhivatal azon az elvén, hogy a balatonaligai kikötőre is érvényesnek tartja a nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek számító beruházás státuszt, nem változtatott, így a Club Aliga partjának beépítése ellen tiltakozó civilek folytatják a pert, amelyben ítélet szeptemberben várható.

A kikötőt amúgy érvényes engedélyek híján még az önkormányzati választások előtt ünnepélyes keretek között felavatta a Pro Mot és a balatonvilágosi önkormányzat: az építmény nemcsak jogerős használatbavételi engedéllyel nem rendelkezik, de – mint arról a Népszava elsőként beszámolt - a Pécsi Törvényszék június elején megsemmisítette a kikötő vízjogi üzemeltetési engedélyét, s új eljárásra kötelezte az illetékes fejéri katasztrófavédelmi igazgatóságot. A bírósági indoklás szerint ugyanis a Club Aliga kikötőépítésére nem vonatkozik a nemzetgazdasági szempontból kiemelt minősítés, ugyanis ez nem turisztikai fejlesztés, vagyis a hatóság tévesen alkalmazta a szabályozást a beruházásra. A használatbavételi engedélyben viszont a kormányhivatal éppen ezzel érvel.

Lapunkban évek óta nyomon követjük, hogy az AFE hogyan próbálja megakadályozni a Club Aliga teljes átépítését és kiárusítását: a civilek szerint ugyanis a helyiek ismét elveszítik majd a rendszerváltásig lezárt, azóta viszont szabadon használt tópartjukat. A beruházó Pro Mot Kft. ugyan erős kormányzati hátszéllel rendre minden engedélyt gyorsan megkapott az illetékes kormányhivataloktól és hatóságoktól, a civilek viszont sikerrel támadták meg a különböző engedélyeket a bíróságon. Ezek után a kormány tavaly szeptemberben módosította a kiemelt beruházásokról szóló kormányrendeletet, mely közcélú szállodaépítés helyett már komplex ingatlanfejlesztésre, azaz mindenféle ingatlanra vonatkozik.

Az aligai civileknek reményt adhat, hogy szerdától megkezdődhet az aláírásgyűjtés a kiemelt beruházásokról szóló törvényi szabályozással szembeni népszavazáshoz.

 Ezt Csárdi Antal jelentette be, miután az LMP frakcióvezetője átvette a hitelesített aláírásgyűjtő íveket a Nemzeti Választási Irodában. A referendum kiírásához négy hónap alatt 200 ezer érvényes aláírást kell összegyűjteni. Csárdi szerint, bár a kezdeményezés az LMP neve alatt fut, a népszavazás nem párt-, hanem nemzeti ügy, s a jogszabály eltörlésével meg lehetne szüntetni a „visszaélés törvényét”. A kormány ezen törvényre hivatkozva – az engedélyezési eljárásokat felgyorsítva, az illetékes hatóságok és helyi szabályozást félresöpörve – vont ki az általános jogszabályok alól megannyi, nagy botrányt kiváltó NER-beruházást, mint például a Balaton-part vagy a Fertő-tó beépítése, illetve az akkumulátorgyárak telepítése. Ráadásul a törvényt tavaly úgy módosították, hogy a kibővített jogszabályi háttér ellehetetleníti a civilek tiltakozását, a beruházásokra vonatkozó információk megismerését, sőt, az érdemi bírósági peres eljárásokat is.