Az Oktatási Hivatal és a Pénziránytű Alapítvány együttműködésében elkészült a 2022-es PISA-vizsgálat pénzügyi műveltség mérésének magyar jelentése. Az eredmények alapján csaknem minden harmadik magyar diák kifejezetten magas pénzügyi műveltséggel rendelkezik, és a tanulók 81,7 százaléka a társadalmi szempontból elvárható vagy annál magasabb szintű pénzügyi képességekkel bír. Azonban nem lehet elégedetten hátradőlni, hiszen a folyamatosan változó pénzügyi környezetben továbbra is nagy szükség van a célirányos iskolai szemléletformálásra – hívta fel a figyelmet az alapítvány.
A PISA 2012 és 2022 között négy alkalommal vizsgálta a pénzügyi műveltség szintjét a 15 éves diákok körében, de Magyarország két éve csatlakozott először ehhez a felméréshez. A húsz országra kiterjedő pénzügyi műveltségi modulja azt értékeli, hogy a tanulók milyen mértékben rendelkeznek a jelenlegi és jövőbeli sikeres pénzügyi döntéseik meghozatalához szükséges készségekkel. A magyar diákok átlagpontszáma 492 volt, ami jócskán meghaladja a 475 pontos átlagot.
A PISA felmérése azt vizsgálta, milyen jellegű pénzügyi problémák megoldására képesek a tanulók. A 15 éves magyar diákok csaknem 30 százaléka tudja, érti és helyesen alkalmazza például a bankszámlavezetéssel kapcsolatos ismereteit vagy a kamatoskamat-számítást, pénzügyi döntéseiben figyelembe veszi azok hosszabb távú következményeit, és sokan közülük rendelkeznek az előre látás és előre tervezés képességeivel is. A magyar tanulók 81,7 százaléka képes legalább azonosítani a leggyakoribb pénzügyi termékeket és kifejezéseket, ismeri a mindennapi életben előforduló pénzügyi dokumentumok célját, és egyszerű számítási műveleteket is képes alkalmazni ismerős pénzügyi helyzetekben.
Azok a diákok, akiket saját bevallásuk szerint jobban érdekelnek a pénzügyek, illetve nagyobb pénzügyi önbizalommal rendelkeznek, magasabb pontszámot értek el az ismeretek mérésekor. A jól teljesítő magyar diákok magabiztossága a pénzkezelésben kiemelkedőnek bizonyult (93,3 százalék). A pénzügyi önbizalom kialakításában is jelentős szerepet játszott, ha a tanuló rendelkezett pénzügyi termékekkel, és tapasztalatot szerzett azok használatában. Például 28 ponttal magasabb pontszámot értek el azok a magyar diákok, akik rendelkeztek bankszámlával, mint azok a diákok, akik nem. Ugyanakkor nemzetközi és magyar viszonylatban egyaránt elgondolkodtató, hogy azok közül, akik gyengén teljesítettek a teszteken, sokan gondolják úgy magukról, hogy tudják, hogyan kell kezelni a pénzt. Az ő pénzügyi műveltségük fejlesztése a jövőbeni döntéseik szempontjából különösen fontos lehet.
A magyar diákok spórolási hajlandósága igen magas (92 százalék feletti), ugyanakkor ez jellemzően készpénzben történik: a 15 éves magyar diákok mindössze 44,1 százaléka tett félre bankszámlán a felmérést megelőző egy évben. A költésekkel kapcsolatos magatartásuk is a résztvevők átlagánál kedvezőbb képet mutat: 96 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt egy évben legalább egyszer ellenőrizte, mennyi pénze van (ezt csak a holland és dán diákok jelölték meg nagyobb arányban).
A PISA felmérése vizsgálta az eredmények hátterét is, és nemzetközi szinten is kimutatta, hogy azok a diákok, akik otthon beszélgetnek a szüleikkel a pénzügyekről, önálló döntési lehetőséget kapnak a pénzzel való gazdálkodásra, illetve hozzáférnek a pénzügyi termékekhez, lényegesen jobb eredményt értek el. A mérés egyúttal rámutatott az iskolai pénzügyi nevelés fontosságára is, ami a családi háttérből adódó hiányosságokat kompenzálhatja, az abból fakadó egyenlőtlenségeket sikeresen mérsékelheti. A magyar diákok a részt vevő országok átlagát meghaladó mértékben találkoztak pénzügyi fogalmakkal a tanórákon: például a bankkártyáról, a vállalkozó fogalmáról és a munkabérről tízből kilenc diák tanult, és kétharmaduk említette, hogy az iskolában foglalkoztak a pénz szerepével, illetve olyan, a tudatos fogyasztói magatartáshoz elengedhetetlen témakörökkel, mint a szükségletek és igények közötti különbség vagy a boltok vásárlásösztönző eszközeinek felismerése és kezelése.
