2022 májusában egy maroknyi magas rangú ukrán katonatiszt és üzletember gyűlt össze, hogy koccintsanak az Ukrajna ellen februárban indult orosz invázió sikeres megállítására. A hazafias elszántságtól felbuzdult társaság egyik tagja ekkor vetette be az ötletet: semmisítsék meg az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékeket. Négy hónap múlva, szeptember 26-án ismeretlenek felrobbantották az Oroszország és Németország közt húzódó vezetékeket. A támadás súlyosbította az európai energiaválságot, s a kritikus infrastruktúra elleni támadást sokan a nemzetközi jog szerint háborús cselekményként minősítették.
Az összeesküvés részleteiről a The Wall Street Journal (WSJ) számolt be szerdán, exkluzív anyagban tárva fel, amit régóta sejteni lehetett, hogy a háború legvakmerőbb szabotázsakcióját az ukrán titkosszolgálatok hajtották végre. Az amerikai üzleti lap négy magas rangú ukrán védelmi és biztonsági tisztviselővel beszélt, akik vagy részt vettek az akcióban, vagy tudtak az előkészületekről.
Elmondásuk szerint az ötletadó májusi poharazást követően Zelenszkij ukrán elnök napokon belül jóváhagyta a tervet. Júniusban azonban a holland katonai hírszerző ügynökség (MIVD) tudomást szerzett erről, s figyelmeztette a CIA-t. Az amerikai hírszerzés pedig értesítette Németországot, és felszólította Zelenszkij hivatalát, hogy állítsa le az akciót. A lap forrásai szerint az ukrán elnök ezután a művelet leállítására utasította a hadsereg akkori főparancsnokát, Valerij Zaluzsnij tábornok azonban figyelmen kívül hagyta ezt, csapata viszont módosította az eredeti tervet.
Washington Post: Egy magas rangú ukrán katonatiszt koordinálta az Északi Áramlat felrobbantását2022 szeptemberében az összeesküvők a németországi Rostock kikötőjében kibéreltek egy Andromeda nevű vitorlás jachtot egy majd' egy évtizeddel korábban fedőszervként létrehozott lengyel utazási iroda segítségével, s a búvárok erről a vitorlásról hajtották végre azokat a merüléseket, melyek során a robbanószerkezeteket elhelyezték.
A művelet koordinálásával megbízott Roman Cservinszkij, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) ezredese nem kívánt nyilatkozni. Egy későbbi interjúban azt mondta, hogy a szabotázsnak két pozitív hatása volt Ukrajna számára: segített lazítani a Kijevet támogató európai országok Oroszországtól való függésén, és Moszkvának egyetlen fő útja maradt az Európába irányuló gázszállításra, az Ukrajnán áthaladó vezetékek, amelyek használatáért Kijev a háború ellenére busás tranzitdíjakat szed be. A támadást követően az energiaárak megugrottak. Németország még ma is naponta mintegy egymillió dollárt fizet az alternatívaként kínálkozó cseppfolyósított földgázimport úszó termináljainak bérléséért, de csak részben tudta pótolni az Északi Áramlaton korábban érkező orosz gázszállításokat.
A WSJ ukrán forrásokból szerzett beszámolóinak egy részét alátámasztják a közel két éve tartó német rendőrségi nyomozás eredményei, amelyek során számos bizonyítékot sikerült begyűjteni. A német főügyészség júniusban csendben kiadta az első elfogatóparancsot is egy Varsó közelében élő ukrán búvároktató ellen, őt azonban szerdai hírek szerint, mint azt a Népszava is megírta, futni hagyták a lengyel hatóságok.
Futni hagyták az ukrán férfit, akit az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásával gyanúsítanakA nyomozás eredményei a WSJ szerint felboríthatják Kijev viszonyát Berlinnel, amely Ukrajna háborús erőfeszítéseinek második legnagyobb támogatója. "Egyes német politikai vezetők talán hajlandóak voltak figyelmen kívül hagyni az Ukrajnára mutató bizonyítékokat, mert attól tartottak, hogy aláássák a háborús erőfeszítések hazai támogatását. A német rendőrség azonban politikailag független, és a nyomozásuk önálló életre kelt, ahogy egyik nyomot a másik után követték" - összegzi írását az amerikai üzleti lap.
Ukrajna tagadja érintettségét az Északi Áramlat felrobbantásában, a Kreml figyelemelterelésről beszél