Az utóbbi években megszokott, hogy valamelyik vidéki színházban rendezik az Országos Színházi Évadnyitót, amelyhez egésznapos konferencia is társul, az idei házigazda szerepét a Szegedi Nemzeti Színház vállalta. A megvalósítást szintén évek óta támogatja a Magyar Művészeti Akadémia. Most Kiss János, a szervezet alelnöke rögtön meg is adta a hangot az összejövetelnek azzal, hogy köszöntőjében felvetette: „fizessenek a gazdagok”, vagyis egy újragondolt kulturális taóra van szükség.
A konferencián ez a téma azután csupán érintőlegesen jött szóba, de várhatóan lesz még erről szó, a következő hónapokban. Még akkor is, ha például Vidnyánszky Attila, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke korábban egyik fő ellenzője volt a kulturális taónak. Most sem állt a megszüntetett adóforma újbóli bevezetése mellé, ám arról szenvedélyesen beszélt, hogy küzdeni kell a színházakban már a darabválasztással is az igénytelenség és a silányság ellen. Védeni kell a társulatokat – mondta, majd átadta a szót Fekete Péter korábbi államtitkárnak, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatójának, aki arról beszélt, hogy a színházi dolgozók számára egy húsz órás biztonságtechnikai kurzusnak adnak helyet hamarosan. Az okokról is beszélt, de nem utalt konkrétan a Nemzeti Színházban történt tavaly novemberi balesetre, arról viszont szólt, hogy a színház és a cirkusz is veszélyes üzem és a veszélyekről mindenképp beszélni kell, akár egy ilyen kurzus formájában, amelyben különböző szakemberek lesznek az előadók. A tanfolyam költségeit a minisztérium állja.
Vidnyánszky Attila: Bizonyos erők el szeretnék pusztítani a Nemzeti Színházat A Nemzeti Színház szerint azért nem tudnak megegyezni Horváth Lajos Ottóval, mert a színész nem ismeri el, hogy ő is felelős a balesetértA Nemzeti Színház közölte, Szász Júlia megkaphatná a kárelőleget, de a színésznő nem reagálEz a téma később egy külön beszélgetést is kapott, amelyet a felkért moderátor F. Tóth Benedek, az Index főszerkesztő-helyettese azzal indított el, hogy a vita résztvevői egytől tízig pontozzák a színház és a biztonság jelenlegi magyarországi helyzetét. Jellemző módon a legkisebb osztályzatot, négyest, a hasonló konkrét ügyekkel foglalkozó jogász, Gál Andrea, a legmagasabb pontszámot, kilencest pedig Lipics Zsolt, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója adta. E két pontszám között szóródtak az osztályzatok. A vélemények is erősen eltértek, míg Savanyu Gergely, a SZIDOSZ elnöke arról beszélt, hogy a konkrét ügyeket ki kell vizsgálni, és az ítélet szerint kell eljárni, Tóth Kázmér, a Scabello Bt. ügyvezetője, színpadi díszletek tervezője és kivitelezője, szcenikus azt a Nemzeti Színház vezérigazgatójától korábban már hallott kijelentést ismételte meg, hogy a színésznek meg kell tanulnia a díszletet, hozzátéve, hogy nem lehet a tervezők nyakába tenni kizárólag egy baleset felelősségét. Savanyu Gergely az érvényes minisztériumi rendeletre hivatkozott, amely konkrétan kitér a felelősség kérdésére.
Egyre több a látványos, de az előadók számára veszélyes színházi előadás, csaknem három évtizedes a magyarországi biztonsági szabályozásAz előadó-művészeti törvény változásairól szólt az a vita melyet Seres Gerda, a Kultúra portál munkatársa vezetett. A korábbi miniszter kezdeményezte új kulturális törvény megalkotása egyelőre lekerült a napirendről. Arra a kérdésre, hogy szükség van-e új Előadó-művészeti törvényre, vagy a jelenlegit kell módosítani, Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója azt válaszolta, szerinte újra lenne szükség, mégpedig azért, mert a jelenlegit nem előzte meg teljes körű egyeztetés, illetve egy olyan jogszabály kellene, amely garantálja a műfaji és ideológiai sokszínűséget. Bakos Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, - aki egyébként jogász is - arról beszélt, hogy átlátható és kiszámítható rendszer szükséges, amely az állam feladatait pontosan definiálja. A beszélgetésen az is elhangzott, hogy a függetleneket jóval komolyabban kellene venni, mint amennyire teszi ezt a jelenlegi törvény.
A Szegedi Nemzeti Színház felkérésre a színházi és a színházra nevelésről szóló beszélgetést e sorok írója moderálta. Kiss Domonkos Márk, a Déryné program ügyvezetője korábban arról számolt be a konferencián, hogy egy új, középiskolásoknak szóló programot hirdetnek meg KultUp néven, amit másfél éven át már teszteltek. Arról kérdeztük a beszélgetés résztvevőit, színházi nevelési szakembereket, színházigazgatót, drámapedagógusokat mit hallottak erről. Kiderült: egyikük sem ismeri a programot. Kiss Domokos Márk az új program pénzügyi hátterét firtató kérdésre azt válaszolta, a Déryné programban a KultUp soron nulla forint szerepel. A beszélgetés végén azt tudakoltuk a résztvevőktől, hogy a jelenlegi iskolarendszert ismerve, mennyire érzik szabadnak magukat a programjuk lebonyolításában, illetve a témaválasztást illetően. Végül mindenki elmondta, hogy szabadnak érzi magát.
Ezután kissé később követezett Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter beszéde, amely a minisztérium kérésére nem volt sajtónyilvános.